Ez lenne a leghosszabb magyar szó (nem az a szentségtelen hülyeség)?

> Nem mondjuk, hogy vidámságos, csak azt, hogy vidám.

Azért vannak ilyen szavak. Az általad említett egészséges mellett pl. a boldogságos (pl. boldogságos Szűz Mária), szépséges, gyönyörűséges, jóságos, magasságos, nyomorúságos, keserűséges, bátorságos, igazságos, hűséges, illetve ha már a szent szónál tartunk, akkor a szentséges. Önmagában ezzel nincs különösebb gond. A megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért nyelvtani szempontból helyes, értelmezhető.

A gond inkább ott van, hogy nehezen tudom elképzelni, hogy ezt valaki nem a leghosszabb magyar szó kontextusában, hanem a valódi jelentésében valaha kimondta vagy leírta volna. Ilyen szempontból ez a szó „kreálmány”. Amúgy némi trükkel lehet ennek a hosszát is növelni. Ha én leírom a leghosszabb szót, a megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekértet, akkor máris kapott két extra betűt…

> A káposztát behelyettesíthetjük egy hosszabb nevű növénnyel, mint például csillárkamoszat.

Az a baj, hogy akkor az már egy összetett szó lesz: csillárka + moszat.

"8-as, de nem is az a cél, hogy a legszebben fogalmazzuk meg, hanem hogy megalkossuk a leghosszabb értelmes, nemkötőjeles szót."

de mitől lesz értelmes? ha senki nem alkotna ilyen szót, mert teljesen magyartalan hangzású, akkor az értelmesnek számít?

ez nekem olyan, mintha a Rail Cargo Hungariánál összetolnák az összes (8000 db.) vasúti teherkocsijukat csak úgy sportból. ha úgy vesszük, végül is övék lenne a világ leghosszabb vasúti szerelvénye, csak épp az égvilágon semmi olyanra nem tudnák használni, ami a vasúti szerelvények célja lenne. csakugyan bajos lenne vele elférni (8000·15 m, azaz kb. 120 km hosszú lenne), emellett akkora erőhatás kéne a megmozdításához, amitől egyből széttörne a kocsikat összekötő csavarkapocs.

> 2*Sü, ezek a -ságos, -séges végű szavak a kivétel, nem a szabály (a bátorságos-t még nem is hallottam).

A -ságos/-séges sokszor ott fordul elő, ahol a -ság/-ség valamiféle jelentéstartalom változást okoz. Az igazságos nem ugyanazt jelenti, mint az igaz, a egészséges sem teljesen azt jelenti, mint az egész, a szükséges nem ugyanazt jelenti, mint a szűk . Eddig rendben…

Van olyan elmélet, hogy a -ságos/-séges képzőt az ómagyar nyelvben tudatosan a felsőfok jelzésére hozták létre. Talán nem véletlen, hogy gyakran a kereszténységgel kapcsolatos szavakban fordul elő: magasságos Isten, dicsőséges Isten, boldogságos Szűz Mária. Végül is a magasságosnak valahol a „nagyon magas”, sőt a „legmagasabb” a jelentése, hűséges az, aki nagyon hű, szépséges, aki nagyon szép. Kicsit régiesen hangzik, mint az -atos/-etes képzős alakok (szerelmetes, szorgalmatos), és valóban kevés melléknevet ragozunk így.

Más szófajú szavak esetén is előfordul ez a képzőpáros, pedig -ság/-ség és az -s képző is kapcsolódhat más szófajú szavakhoz is, pl.: mulatság, mulatós, sajátság, sajátos, tehetség, tehetős. De létezik a mulatságos, sajátságos, tehetséges alak is, nyilván ezeknél a a példáknál azért, mert más jelentéssel bírnak, mint a másik két képzett alakjuk.

Kivételnek, vagy ritkán használt képzőpárosnak nevezzük-e, az részletkérdés. Viszont a szent szó ilyen tekintetben „kivétel”. A kérdés az, hogy akkor a „megszentségteleníthetetlen” esetében van-e olyan nyelvtudományos alapokon álló erős érvünk, hogy ez a szó semmiképpen nem tartozhat a kivételek közé.

> Ha ezt elfogadjuk, akkor végtelen számú toldalékot tehetünk a végére, így a leghosszabb magyar szó egy végtelenül hosszú szó.

Így van. Viszont ez némiképpen csalás. Hiszen ha leírom, hogy „a harkabrapompampebrátor nem egy értelmes magyar szó”, akkor máris félig-meddig magyar szóvá vált, hiszen a harkabrapompampebrátor nem idegen eredetű, viszont egy értelmes magyar mondatban szerepel. Csakhogy önmagában nincs jelentéstartalma. Nem tudom van-e nyelvtani kifejezés erre, de ez a megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekértet fogalmazzunk úgy egy metaszó, itt nem az eredeti szót ragozzuk az eredeti jelentésében, hanem a szóalakot, a betű-/hangsorozatot ragozzuk, függetlenül annak a jelentésétől, értelmességétől.

Amúgy ha a leghosszabb nem összetett magyar szót keressük, akkor igen hamar bele lehet futni olyan kérdésekbe, hogy mit jelent az, hogy „szó”, és mit jelent az, hogy „magyar”. És bizony ezek a kérdések nagyon nem triviálisak.

~ ~ ~

Játéknak teljesen jó ilyen hosszú szavakat fabrikálni, de nem érdemes túl komolyan venni a dolgot. A „séges” képzőpárt ezért sem érdemes túl komolyan boncolgatni. Nem az a baj a sokak által leghosszabb magyar szóként ismert szóval, hogy nyelvtanilag ne lehetne nyelvtani szempontból elfogadható, hanem az, hogy senki nem használja ezt a szót abban az értelemben, ahogy a szóelemzés feltárja az értelmét.

> Sőt, ha én a rétesekhez beszélek, akkor azt mondom nekik, hogy …

Mondhatnád… De nem mondod. Nincs ember, aki az általad kreált szót ténylegesen ki is mondja, vagy leírja.

Amúgy is vannak hosszabb számon tartott mesterséges magyar szavak még a tarsolyban, azokat kellene túlszárnyalni. Pl. a Wikipédia említi a következőket:

eltöredezettségmentesítőtlenítetthetetlenségtelenítőtlenkedhetőiteknek (70 írásjegy)

eltöredezettségmentesítőtlenítetthetetlenségtelenítőtlenkedhetnétek (67 írásjegy)

legeslegmegszentségteleníttethetetlenebbjeiteknek (49 írásjegy)

elkelkáposztástalaníthatatlanságoskodásaitokért (47 írásjegy)

~ ~ ~

Viszont elkezdett érdekelni a dolog, így végeztem némi kutakodást. Abból indultam ki, hogy ha egy magyar szó ténylegesen létező magyar szó, akkor azt valaki kimondta, leírta a szó valódi jelentéstartamával. Vettem hát a MTA Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai Kutatócsoportja által kezelt, több, mint egymilliárd szavas Magyar Nemzeti Szövegtárat ( [link] ), és elkezdtem keresgélni, kizárólag a beszéltnyelvi, hivatalos, sajtóban megjelent, szépirodalmi, tudományos korpuszokban. A leghosszabb olyan szavak, amik legalább kétszer szerepelnek ebben a szövegtárban:

(44 karakter: megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért. Oké, ezt diszkrimináljuk, mert szinte biztos vagyok benne, hogy kizárólag „a leghosszabb magyar szó” kontextusában írták le ezt valaha”.)

30 karakter: karamboltalaníthatatlanságáról. Itt kérdés, hogy mennyire diszkriminálható ez a szó, hiszen bár két előfordulása is van, nem azzal a céllal lett megalkotva a szó, hogy hosszú legyen, de ugyanabban a műben, Határ Győzőnek A szép Palásthyné a más álmában közösül című elbeszélésében szerepel, de rajta kívül senki nem írta le ezt a szót így. Amúgy a szövegkontextusok, ahol a szó szerepel:

„Ördögi-magasztos eszméről kellett szót érteniük: az autóipar karamboltalaníthatatlanságáról.”

„Nem néznek ezek se istent, se embert, ha a közlekedés karamboltalaníthatatlanságáról van szó.”

Kérdés, hogy ezt elfogadjuk-e ténylegesen létező magyar szónak, vagy Határ Győző egyéni szóhasználatának tekintjük, Határ Győző és nem általánosságban a magyar nyelv szókincsébe tartozó szónak.

29 karakter: összeegyeztethetetlenségekkel. Nos én ezt a szót tekintem leginkább legitim versenyzőnek a hosszú szavak terén, hiszen több különböző cikkben is megtalálható, úgy életszerűnek tűnik a szó használata. Az egyik előfordulása pl. ez: „A lengyel központi bankról szóló törvényt 2004-ben és 2006-ban módosították, bár ezek egyike sem foglalkozik a 2004-es konvergenciajelentésben megnevezett összeegyeztethetetlenségekkel.”. Ami miatt esetleg mégis diszkriminálható lehet az az, hogy számnév az alaptöve.

Futottak még 28 karakterrel:

- félremagyarázhatatlanságáért

- megkülönböztetésmentességgel, megkülönböztetésmentességhez, megkülönböztetésmentességről

- összeegyeztethetetlenségéhez, összeegyeztethetetlenségeket, összeegyeztethetetlenségének, összeegyeztethetetlenségéről, összeegyeztethetetlenségével

- összehasonlíthatatlanságáról.

> A másik 3, amit írtál, helytelen. Nem is tudom, mire gondolt a Wiki-cikk írója.

Elfogadom, mint szubjektív véleményt, de objektív ok nincs, hogy helytelennek tartsuk. Mivel mi alkottuk a szót mesterségesen, így mi tudjuk mindenféle kivétel alá is sorolni. Ugye a szent szó esetén is ott a szentség, aminek van valami extra jelentéstartama, így okkal képezzük tovább. Ha annak, hogy megszentségteleníthetetlenség is adunk valami extra jelentést, akkor szintén okkal képezzük tovább.

> Amúgy szerintem rosszul használod a diszkriminál szó.

(Általában nem, de itt tényleg sikerült félregépelnek. Valószínű a válaszírás előtt hallgatott podcast témája miatt.)