Miért van olyan sok embernek problémája az igekötős igék egybeírásával?

"akiknek a saját anyanyelvük ekkora kihívást jelent"

az anyanyelvét teljesen jól – mondhatni tökéletesen – beszéli mindenki*, aki rendszeresen használja.

a helyesírás egy egészen más kérdés.

(meg a választékos fogalmazás is más, mert olyasmi is előjött a válaszokban – bár az eredeti kérdésben olyanról nem volt szó.)

___________________

* "mindenki": persze egy kis gyerek, aki még csak tanulja, az más,

vagy ha valamilyen betegség miatt nem tud valaki beszélni, az is más.

"az anyanyelvét teljesen jól – mondhatni tökéletesen – beszéli mindenki"

Ez az, ami nem igaz, rengetegen nem tudnak egy épkézláb mondatot megfogalmazni, és nem a helyesírás miatt, hanem nem tudnak rendesen ragozni, nem tudják az igeidöket, nem tudják az igéket egyes-többesszámban használni, a -suk-sükölnek, a -ba/-be és a -ban/-ben ragokat keverik, sok szó jelentését nem ismerik, teljesen hibás értelemben használják, stb.

"nem tudnak egy épkézláb mondatot megfogalmazni"

ha jól értem, az "épkézláb" alatt valami olyan szintet értesz, amit (a te mércéd szerint) meg kellene ütnie az illető beszédének. ettől függetlenül ő a saját környezetével (családjával, szűkebb környezetével) kölcsönesen jól megérteti magát.

(a "tökéletes" alatt nem azt értettem, hogy irodalmian és/vagy tudományos igényességgel fogalmaznak)

"és nem a helyesírás miatt, hanem nem tudnak rendesen ragozni"

"rendesen"... ez megint a te mércéd lehet. nem tudom, milyen ragozásra gondolsz, de felteszem, hogy olyasmiről van szó, amit sokan ugyanúgy használnak, és amit az illető úgy tanult már gyerekkorától, és úgy is fog továbbadni – az az ő nyelvváltozata.

"nem tudják az igeidöket"

na, hát ez már kezd egész érdekes lenni, most már érdekelnének a példák... :-) még azt a két és fél igeidőt is keveri szegény emnber, ami a magyarban van?...

"nem tudják az igéket egyes-többesszámban használni"

csak nem valami tájnyelvi ragozásra gondolsz?

"a -suk-sükölnek, a -ba/-be és a -ban/-ben ragokat keverik"

ó, de jó... ha csak annyi a gond, hogy te ezeket a széles körben használt jelenségeket egyszerűen nem tekinted a magyar nyelv részének.. akkor ez csak a szokásos nyelvművelősdi.

[persze a nyelvműveléssel sincs mindig gond: lehet a "nyelvi illemtanárságot" úgy csinálni, hogy szép, választékos, művelt, artikulált stb. beszédre inti a "tanár" azokat, akik szeretnének megtanulni tőle szépen beszélni – de hogy közben a többiek beszédét helytelennek, hibásnak bélyegezze, mondván, hogy nem tudnak rendesen ragozni, stb., na az gáz.]

"sok szó jelentését nem ismerik"

hát bevallom, én sem... :-(

(most már nyugodtan bevallhatod, hogy te sem. :-) lapozzunk bele pl. egy tájnyelvi szótárba... vagy az idegen szavak szótárába... vagy valamelyi kszaknyelvi szótárba... vagy egy 200 évvel ezelőtti szótárba...)

"teljesen hibás értelemben használják"

mármint egy-egy ember rosszul használ valamit? akkor esetleg szólj nekik udvariasan (ha vagytok olyan viszonyban), hogy tévedésben vannak.

vagy olyasmiről van szó, amit sokan (egyformán) használnak "hibás értelemben"?

hát akkor az a szó valószínűleg már azt (is) jelenti – a nyelv változik...

(sejtésem szerint az utóbbiról lehet szó, de egy példa segítene)

Látom, hogy csak kötözködni akarsz, de azért egy-két dologra válaszolok.

Épkézláb mondat, illetve helyes ragozás: A szomszéd elmentek és megette öket. Rengeteg ilyen "fogalmazást lehet olvasni és ez egyértelműen nem normális magyar mondat. (És ez nem az "én mércém", ez egyértelműen rossz!)

Egyrészt az igeidők: ha valaki az írja, tegnap elmegyek X helyre, vagy holnap sétáltam, az egyértelmüen rossz igeidő-használat.

A rossz szóhasználatra meg: ha valaki azt írja, hoyg a tésztát andante kell fözni, az szerintem azt jelenti, hogy nem ismeri a szó jelentését, amit használ. És ha szólsz neki, akkor fel van háborodva, hogy pedig ö "jobban tudja"!

A -ba/-be, -ban/-ben attól még nem helyes, hogy sokan használják rosszul a két rag más jelentéssel bír.

A "helyes nyelvhasználat" alatt alatt azt értem csak, amit az általnos alsótagozatában megtanítanak, és aki erre nem képes, az nem jól használja a nyelvet.

Persze ebbe is bele fogsz kötni, de attól még ez így van.

Pont azért, amiért a matek sem megy sokaknak;

-tanítási mód: ott a képlet, oszt' jóvan.

-ahogy kellene: elmagyarázni a miértjét.

Mivel csak a képleteket tudjuk, a logikáját nem, ezért nem is lehet mindig megfelelően használni.

Vannak a szabályok (képletek), hogy ha az igekötő az ige előtt áll, akkor egybeírjuk, ha mögötte, akkor külön, ha pedig beékelődik egy harmadik szó, akkor mindhármat külön-külön. Namost, ha van egy ilyen, hogy "meg+tudja+csinálni", akkor most melyiket kell használni? És sokan az elsőt használják, mivel a "meg" a "tudja" ige előtt áll, a "csinálni" meg nem ige, innentől kezdve az első szabály lép életbe.

Az esetleges különírás pedig a második szabály rossz használatából/értelmezéséből adódik. Ehhez még hozzájön az, hogy sokan csak "fészbúkos" posztokat olvasnak, ahol ugyanezeket a hibákat inkább elkövetik, mint nem, így ez vésődik be.

"ha jól értem, az "épkézláb" alatt valami olyan szintet értesz, amit (a te mércéd szerint) meg kellene ütnie az illető beszédének."

nem. nem a saját mércém szerint mérek egy olyan embert, akiről nyilvánvaló, hogy a 8 általánost épp hogy végigbukdácsolta. lehet unintelligensen is értelmezhető mondatot összerakni, se sokaknak nem megy. itt olyanokra gondolok, akik pl a központozást még hírből se ismerik, vagy akik egyszerűen a gondolataikat nem tudják mondatokba foglalni úgy, hogy más is megértse.

"ettől függetlenül ő a saját környezetével (családjával, szűkebb környezetével) kölcsönesen jól megérteti magát."

akik ugyanúgy nem képesek normálisan kommunikálni a külvilággal.

"az anyanyelvét teljesen jól – mondhatni tökéletesen – beszéli mindenki*"

nem, sajnos tényleg vannak olyanok, akik a saját anyanyelvükön nem tudnak rendesen beszélni. sajnos volt már szerencsém ilyenhez