Miért nem építenek csak atomerőművet?

"1. A maghasadást nem lehet egy gombnyomással, katasztrófa nélkül megüszni."

Ennek a mondatnak így nem sok értelme van. A maghasadás egy teljesen természetes fizikai folyamat, ha kellő körülmények állnak fenn, akkor úgy is végbemegy, ha ott sem vagyunk és ott sem voltunk sosem. Tehát kérlek pontosítsd, hogy mit akartál kifejezni ezzel a mondattal, mert ez így ebben a formában értelmezhetetlen. Mintha azt írtad volna, hogy az oxidációt, vagy a fényabszorpciót nem lehet egy gombnyomással, katasztrófa nélkül megúszni. Értelmetlen.

"2. A kiégett fűtőelemek biztonságos tárolása korlátozottan van megoldva."

Ez nem feltétlenül az atomenergia problémája. Mondj egy olyan energianyerési módot, ahol a hulladék megfelelően van tárolva! Fosszilis erőművek? Simán kipöfékeljük a természetbe a CO2-t mint végterméket (és akkor a kén-, nitrogénvegyületekről meg egyebekről még szó sem esett). A kikerülő (sugárzó anyagban dús) salak meg csak úgy ott áll az erőmű mögött (vagy máshol) hegyekben, a szabad ég alatt a puszta természetben, veri az eső, hordja a szél a porát. Ez annyira biztonságos tárolás lenne? Vagy a szélkerekek? Egy lejárt szélturbinának jelentős része kompozitanyagból készül, melyet nem tudnak újrafeldolgozni, megy a hulladéklerakóba. Tudod mikorra fog az elrothadni? Én sem tudom, de pár(tíz(vagy száz))ezer év biztosan kell neki. Vagy több. Napelemek? Dettó. Ráadásul egy nagy rakás mérgező és rákkeltő anyag felhasználásával készül. Mi van még? Vízerőmű? Na az mondjuk éppen tényleg nem sok vizet zavar (hehe, bocs a freudi elszólásért :D), hiszen semmi sincs amit "kipöfékelne". Ez a legtisztább, de a természet, a környezet olyan mértékű átalakításával jár, aminek megjósolhatatlan a kimenetele. Komplett fajok kihalását is okozhatja, minden további nélkül.

Tehát valójában az erőművek végtermékének tárolása szempontjából az atomerőmű még mindig az élbolyban van, ahol az utolsó gramm kiégett fűtőelemet is a lehetőségekhez mérten legbiztonságosabb módon, a környezettől elszeparálva tárolják.

"3. Egy reaktor leállítása, újraindítása hosszú időt vesz igénybe (karbantartás, fűtőelemcsere, üzemzavar, stb.)"

Na ja, csak épp semmi jelentősége a dolognak, mert úgysem egyszerre állítják le az összes reaktort. Pakson négy reaktor üzemel, ha egyet leállítanak karbantartani, a másik három még mindig ki tudja szolgálni az áram iránti igényeket.

"4. Az automatizálása, digitális vezérlése, szabályozása komoly kockázatokat rejt."

Na ez meg aztán tényleg csak egy kamuérv. Elmondom neked, hogy minden létező dolognál, ahol van biztonsági kockázat, és az embernek köze van hozzá, ott mindig is az ember jelenti a legnagyobb biztonsági kockázatot. Minél kevesebb helyen van lehetősége az embernek közbeavatkozni, annál biztonságosabbnak tekinthető egy munkafolyamat, egy üzem, egy gyár, egy erőmű, egy akármi. Ez egy örök törvény, mindig is így volt. Nagyon sok helyen épp azért automatizálnak, hogy az embert mint biztonsági kockázati tényezőt kizárják a kockázati tényezők közül.

De ez csak a dolog egyik oldala. Mert ezt is úgy írtad, mintha egy széntüzelésű vagy gáztüzelésű vagy napelemes vagy akármilyen másik erőműben nem lenne egy nagy rakás dolog automatizálva. Vagy úgy gondolod, hogy még mindig emberek nézegetik a hőmérő mutatóját, és ha nagyon lehűlne, akkor elkezdik rakni lapáttal a szenet az égetőtérbe? Mondj csak egyetlen olyan másik erőművet, amiben nincs automatizálás meg digitális vezérlés, szabályozás! Ha majd tudsz egyet mondani, akkor lehet létjogosultsága az atomenergia ellen ennek az érvnek, de addig biztosan nem.

Még egy dolog van: ma már tudjuk, hogy a tóriumos atomerőmű sokkal biztonságosabb lenne, és sokkal több nyersanyag létezik hozzá.

CSAK ki kellene még fejleszteni.

Viszont az nem jó atombombához, és ezért a katonaság egy fillért nem ad a fejlesztésére.

ELVILEG a fúziós erőmű majd megoldja ezt a problémát - de mikor?

" Tehát globalizált társadalmunk energiaigényének gerincét az atomenergia adja."

SAjnos ez legfeljebb csak lokálisan igaz ( lásd Magyarország, bár ez is határeset ) globálisan sajnos nem.

A fentebb részletezett hálózati szabályzási problémák felül ( a terhelésingadozások kiegyenlítésére az atomerőművek fizikailag alkalmatlanok) leginkább gazdasági okai vannak, hogy miért nem csak atomerőművet építenek.

A sima gázturbinás erőművek töredék idő alatt felhúzhatóak és rendszerbe illeszthetőek, megfelelnek csúcserőműnek is.

Ha van olcsón bányászható fűtőanyag akkor a szén alapú erőművek is töredék idő alatt és jóval olcsóbban felépíthetőek és hálózatra kapcsolhatóak.

Ha megfelelőek az adottságok akkor egyéb más energiák is szóba jöhetnek ( napenergia pl a kalifoniai sivatagban vagy Új-Mexikóban) és használni is kell őket.

Sajnos az első pár példánál ott szerepel az olcsóság és gyors telepítés mellett a másik oldalon baromi nagy légszennyezés is, de egyelőre ez sokakat nem zavar - még.

"Miért nem építenek csak atomerőművet?"

2)

-> Mert nincs megoldva mi lesz az erősen sugárzó fűtőelemekkel. -> Reprocesszálása is súlyosan szennyező tevékenység. -> 200 ezer évre pedig senki nem tud 100% biztos megoldást a tárolására.

2)

-> Mert bár kicsi a baleset kockázata és igyekeznek is csökkenteni, időnként elkerülhetetlen. Akkor viszont olyan óriási zűrt okoz hogy azt már senki nem vállalja.

Mindezek miatt már nem is igen épülnek új atomerőművek. (Nagy ritkaság.)

Mindenki kivár hogy vége meglegyen a működőképes energiatermelő fúziós erőmű.

"Mindezek miatt már nem is igen épülnek új atomerőművek. (Nagy ritkaság.)"

Azért jelenleg is jó néhány erőmű áll építés alatt, tervezés alatt is legalább ennyi. Csak Kínában áll építés alatt 13 reaktor és további 34 van a tervek között. Ha ehhez hozzáadjuk a többit, amit lusta vagyok kikeresni... :)

"-> Mert nincs megoldva mi lesz az erősen sugárzó fűtőelemekkel. -> Reprocesszálása is súlyosan szennyező tevékenység. -> 200 ezer évre pedig senki nem tud 100% biztos megoldást a tárolására."

A zárt rendszerű reprocesszálás miért szennyező? A fűtőelemek átmeneti tárolása megoldott, a reprocesszálásra van még idő. A reprocesszálás után megmaradó nagy aktivitású hulladék normális tárolása is megoldható.

"-> Mert bár kicsi a baleset kockázata és igyekeznek is csökkenteni, időnként elkerülhetetlen. Akkor viszont olyan óriási zűrt okoz hogy azt már senki nem vállalja."

Csernobil óta be is zárt minden erőmű. Ja mégsem :D

(valakit odaengedtél a billentyűzethez magad helyett?)

Az a helyzet, hogy az atomerőművek elleni kampány állatira túl van lihegve.

Veszély?

El van túlozva.

Csernobil: ilyen erőművet ma már nem építenek (mármint Európában biztosan nem, Közel-Kelet gyanús, mert plutónium-szaporításra jó). A paksi és egyéb modern erőművekben fizikálisan sem tud ilyen történni, biztonsági előírások ilyen megsértése meg főleg nem lehetséges.

Fukushima:

Az erőmű röhögve átvészelte a földrengést, a baj a vártnál háromszor nagyobb cunamival jött.

Tengerparti erőműnél ilyen veszély fennáll, de szárazföldön?

Radioaktív hulladék?

Igen, ma drága tárolni, de a jövőben még újrahasznosítás is valószínű.

Unokáinkra hagyni a terhet?

Mivel a megújulók mellett ez az egy alternatív, nem fosszilis energiaforrásunk van és a megújulók egyelőre kevesek és drágák, nem tudom, mit nagyobb bűn az unokákra hagyni: az üvegházhatást vagy az újrahasznosítható radioaktív hulladékot.

"Csak Kínában áll építés alatt 13 reaktor és további 34 van a tervek között." Ja az Kína, ők amúgy is xarnak mindenbe. Voltam ott több hónapot...

"

A zárt rendszerű reprocesszálás miért szennyező? A fűtőelemek átmeneti tárolása megoldott, a reprocesszálásra van még idő. A reprocesszálás után megmaradó nagy aktivitású hulladék normális tárolása is megoldható.

"

A fűtőelemekben keletkezett radioaktív nemesgázokat mint pl a xenon és a radon nem tudja megfogni semmivel sem akármilyen zárt a rendszer! Az ma is kijut a környezetbe. Egyszerűen szélnek eresztik. És ez bizony világszinten kimérhető és jelen van mindenütt. Pedig jelenleg nem is sok ilyen reprocesszáló van és pirinyó töredékét reprocesszálják annak amit lehetne. Mi lesz ha tömegessé válik?

"Csernobil óta be is zárt minden erőmű. Ja mégsem :D"

Fukusima után rengeteg erőművet hirtelen bezártak világszerte. (Mondjuk szerencsére a korszerűtlenebbek jutottak ilyen sorsra, ennek még örülni is kellhet.) Talán a legtöbb a Németeknél lett bezárva! A nagy környezetbarát Németek... És a megújulók mellett részben visszaálltak szénre. Legalábbis addig amíg még több megújulót nem építenek és azt is ki nem helyettesítik.

Apropó megújuló. A világ minden energiaigénye megoldható belőle! Ha csak az atom és a megújuló közül lehetne választani egyértelmű a megújuló! (Szél és nap (víz már nem annyira)).

Nem atomellenes vagyok, mert szükség van rá. De nem az az első számú választási lehetőség!

"Apropó megújuló. A világ minden energiaigénye megoldható belőle! Ha csak az atom és a megújuló közül lehetne választani egyértelmű a megújuló! (Szél és nap (víz már nem annyira)).

Nem atomellenes vagyok, mert szükség van rá. De nem az az első számú választási lehetőség!"

Igaz, csak adott kwh mennyiségre a kiépítés lassabb és drágább az atomerőműnél.

Ha gyorsan kell fosszilis pótlő és gazdaságosan, az "atom" még mindig nyerő.

Általában minden ország törekedik az energiaforrásai diverzifikálására. Ez ellátásbiztonsági megfontolások miatt fontos. Ha csak 1 forrástól függsz és az bármi okból nem elérhető, akkor nagy bajban vagy.

Fontos szempont ezen kívül, hogy az áramot nem tudjuk tárolni. Minden egyes másodpercben annyit kell termelni, amennyi a fogyasztás. A fogyasztás napi ingadozását pedig le kell tudni követni a termeléssel. Amikor reggel elindulnak a gyárak, a kávéfőzők, a rádiók és a légkondik, lenned kell olyan kapacitásoknak amiket megfelelő ütemben fel tudsz terhelni, hogy kielégítsd az emelkedő fogyasztást. Ezt főleg gázturbinás erőművekkel csinálják általában, de ahogy elnézem Magyarország szinte kizárólag az import/export szaldó változtatásával követi le a napi fogyasztást.

Grafikonért lásd a 27. oldalt itt:

[link]

Az állandóan szükséges kapacitást ún. alaperőművekkel, az időszakosan jelentkező igényt ún. csúcserőművekkel fedezik. Alaperőműnél az olcsóság és a folyamatos rendelkezésre állás a legfőbb szempont (atom rulez) csúcserőműnél pedig a gyors indíthatóság és manőverezhetőség (gázturbina)

Vedd észre, hogy a megújuló egyiket sem tudja. Ha építesz 1 GW beépített kapacitású szélerőművet, kell mellé 1 GW konvencionális erőmű is, hogy ha éppen eláll vagy mérséklődik a szél, akkor legyen mit elindítanod helyette. Ezért aztán azt mondani, hogy Paksot (vagy az egész világ energiaellátását) ki lehet váltani ingadozó megújulókkal... khmm ... hazugság. Hogy a szélerőművek mennyire ingadozó teljesítményt adnak, lásd a fenti link 55. oldalát.

Kevesen tudják egyelőre, de a modern atomerőműveknél már alapkövetelmény, hogy képesek legyenek menetrendtartásra, lehessen velük is követni a fogyasztás változását. Paks 2 is ilyen lesz. Ettől főleg még alaperőmű marad elsősorban.

A radioaktív hulladékokról nemrég leírtam a véleményemet az itteni #13-asban

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..