Mikor alakul ki a tudat?

És ismét nyertek a vonalhúzogatók, akiknek minden fekete vagy fehér.

Szépen le lettek pontozva a jó válaszok, de a kategorikus gordiuszi csomó átvágó válasz persze hűdejó.

Csak nem igaz.

A két éves korban meghúzott vonal egy totál szubjektív, ízlés szerinti szempontokra alapozott ökölszabály.

Valójában TÉNYLEG nincs semmiféle határvonal.

Az öntudat létezésére, kommunikációs lehetőség híján van a tükörteszt, aztán más nagyon nincs is.

De ha csak azt vennénk is, ennek eredményére olyan mértékű a szórás, hogy kár is átlagolni.

A tudat nem egy nincs vagy van kérdés, hanem egy fokozatos átmenet a nulla meg a kifejlett emberi öntudat közt (és lehet, hogy más lényekhez képest mi is csak félúton vagyunk).

Egyes vélemények szerint (és nem takarítónői, hanem pszichológusi) önnön létezésére a gyerek 5-6 éves kor előtt nem ébred rá teljes mértékben.

#12 Teljesen egyetértek.

Ezek csak éppen viaskodó elméletek.

Egyébként nem értem miért ne lehetne külön kezelni fogalmilag az éntudat kialakulását, a tudatétól.

Az éntudatot a tudat alakítja ki, valóban egy bizonyos idő után... de hogy pontosan mi történik és milyen neurális hálózat felépülésekor azt pontosan nem tudjuk.

Az az része az agynak ami emberré tesz minket, 30%-a az agynak. A frontális kéreg csimpánzoknál is csak 15% körül van.

Még a főemlősöknél sincs in utero (méhen belüli) sejtszintű szkennelési technika, ami ezt a hatalmas kérgi területet tudná kezelni. Talán egy mesterséges méh, vagy az agy külön felnevelése és szkennelése laser scanning mikroszkóppal... de az is csak hozzávetőleges infókat adna. Mert pont nem fognak egy humán embriót így kísérleti alanynak használni, max kínai laborhajókon.

...és akkor a thalamusz, hippocampus, amygdala, insular cortex még sehol nincsen, pedig az öntudat kialakulásá ezeken keresztüp épül fel körfolyamatként.

Még fényévekre vagyunk a tudatkutatástól, egyelőre egereknél tudunk képalkodni megfelelő méretben, de ott valami 1-5% a fent említett kérgi rész.

#13 Látszik, hogy gőzöd sincs a neurobiológiai tudományos bizonyítási módszerekről.

Linkeld a forrásokat, de ne a Szabadonébredők meg az UFO magazin hasábjairól, meg a Díványról... hanem rendes nagy multú impakt faktoros lapban megjelenteket. Pl Nature Neuroscience.

Egy rakás fogalom össze vissza keveredik itt (filozófia, kognitív pszichológia, neurobiológia) , ezért konkrét tényeket közölj, konkrét definíciókkal és forrásokkal.

Majd meglátod, hogy egy nagy tudós sem állít ilyen marhaságot tényként.

Ne erőlködj. Linkelhető néhány népszerűsítő tanulmány, és egy csomó agyament áltudományos marhaság. A tudományos folyóiratok szakcikkei nem linkelhetők. Ahhoz fizetned kell, vagy tagnak lenned, ha már követtél el néhány ott megjelent cikket. De azokat ne m is érdemes olvasnod, mert a kötőszavakon kívül mást nem értenél belőle.

Egyébként van mérési módszer a pszichológiában. Meglehetősen összetett, sokrétű és szerteágazó, amit statisztikai módszerekkel értékelnek ki, majd meghatározzák a hibaszázalékot. Elég jól ki van dolgozva a matematikája.

Itt azonban a pontozóbrigád mindent lehúz, ami nem tetszik neki, vagy inkább meg se értette. Ezért kérdező nem sok esélyed maradt. Kérdésedre adott válaszokból nincs kapaszkodód, ami alapján elhihetsz egyet. Csak rábökéssel, vélt szimpátia alapján, és ezek ugye nem teljesen tudományos eszközök....

Mégegyszer leírom, hülyeséget beszélsz.

Minek kérdezel, ha tudod a választ tényként kezelve? Érdekes nem hallottam a Nobel-díj átadón magyar nevet tudatkutatásban. Senki nem jelentet ki ilyet.

"Measurement

The Necker cube, an ambiguous image

Experimental research on consciousness presents special difficulties, due to the lack of a universally accepted operational definition. "

Ha már Wikipedia akkor az angolt nézzed, sokkal bővebb, rengeteg cikkel.

A cikkeket sci-hub.tw-vel bárki letöltheti.

Az alul található idézett cikkeket.

[link]