Hol tárolódik a gondolat az agyban? Miben? Miért nem vész el?

Nem teljesen.

Szinaptikus súlyokban tárolódik... ami az agy térszerkezete.

Nem egy folyamatosan áram alatt lévő chip.

Többféle tárolás létezik.

A rövid távú, az lényegében egy áramkör. Na, ebből kevés van.

Van még a középtávú (napi) és a hosszútávú, ami sejtek között kiépülő kapcsolatokat jelent.

Mitől veszne el? Ott a kiépült idegszál.

Képzeld el nagyon leegyszerűsítve hogy a neuron egy feketedoboz. Van egy bemenete és egy kimenete.

Akkor tüzel, ha az összingerület szintje el nem ér egy küszöböt.

Adott egy neuron aminek a bemenetére 3 darab érzősejt van kötve, a kimenetére pedig egy izomsejt. Hol tárolódik maga az infó? Lényegében úgy, hogy a 3 érzősejt szinapszisokon, kis átkapcsolásoko keresztül csatlakozik a neuronhoz. Minden kis szinapszis megfelelő mértékben engedi át az ingerületet.

Avagy súlyozva van az infóáramlás.

Az érzékelősejtek tüzelgetnek ha birizgálod őket, 1. 2. 3. sejt más súlyokkal van rákötve a neuronra... az ingerület szépen összeadódik, pl jön 2-es erősséhű inger, és van egy 0.5x szinaptikus súlyod, akkor csak 1 lesz a bemenet.

A neuron nem csinál mást csak összeadogatja az ingereket nyilván időben lecsengően... ha kicsit simogatod az érzéksejteket nem fog tüzelni, de ha jól stimulálod őket akkor a sok tüzelétől eléri a küszöböt a neuron és tüzel... ez pedit aktiválja az izomsejtet. Pl elhúzod magad a tűztől.

A rendszer viszont képes a tanulásra, visszacsatolással. A súlyok ha megváltoznak, pl mindegyikre rakjunk egy felezőt, az azt jelenti hogy sokkal nehezebben fog tüzelni és moccanni meg az izom. Sokkal nagyobb inger kell az érzősejtektől!

Na így tud tanulni a rendszer. Nagyon leegyszerűsítve, így lesz képes az orrod megszokni a szagot. A sok inger visszacsatol és szabályozza a súlyokat és már nem érzed. Ez egyfajta nagyon egyszerű rövidtávú adaptáció, alkalmazkodás.

Nyilván az emlékek tárolása sokkal de sokkal bonyolultabb, mert 100 milliárd idegsejtünk, van... de látható hogy akár pár neuronból képes lehet építeni egy vezérlő-tanuló hálózatot az élőlény.

Tehát a kis példából látható, hogy ott van a súlyokban az információ, ez pedig térszerkezet és kémiai információ.

Arra gondoltam, hogy mégis hogyan vennénk észre ha egyes gondolataink nem tárolódnának el. Vagy ha alvás közben kiszelektálódnának infók. Mintha sosem lettek volna.

Azt meg nem tudom hogy működik tárolás szempontjából, de van különbség információ és gondolat között. Az információ egy egyszerű adat, a gondolat ennél sokkal összetettebb. Az agy minden infót begyűjt, azokat is amikre közben nem gondolunk(nem fogjuk fel, csak érzékeljük), aztán úgy elvan vele. A gondolatok viszont egyszerre több infóval társulnak, azokat nehezebb szétvalasztani, de hogy minden egyes valaha gondolt gondolatunk ott tárolódna valahol az agyunkban, azt nehéz elképzelni. Talán tömörítve, vagy nem tudom milyen formában, bár valószínű, hogy tényleg ott vannak, mert elő lehet szedni ezeket. De azt mégis hogyan vehetnénk észre, ha egyes gondolataink minden hozzá kapcsolódó gondolattal együtt törlődnének?

Most már csak az a kérdés, a neuron, a sejt vajon kémiai anyag-e.

És valóban azt a kérdést is feltehetjük, hogy például egy konkrét DNS (ami ugye egy konkrét kémiai anyag) máshogy tekeredik, akkor (ugyanaz a kémiai anyag) vajon más információt hordoz-e. A válasz: igen, más információt hordoz.

Az nem volt kérdés, HOGYAN tárolódik a gondolat (információ).

Éjszaka álmodban pont ezt csinálja az agy. Konszolidálja, rendegeti és törli a felesleges memókat.

Egért őrül meg valaki 12 nap alváshiánytól.