A gízai piramisoknak meddig volt egyenes mészkőfal a burkolata és mikortól néz ki úgy mint napjainkban?

Valaki említette a múzeumokat:

Nos csak megjegyezném hogy a gyarmati időkben amikor Egyiptom és pl Görögország sem volt független önálló állam, a gyarmatosítók tömegével fosztogatták a műemlékeket.

A nyugati exgyarmatosítók műzeumai Louvre, British Múzeum stb...roskadásig vannak ezekkel a tárgyakkal.

A Görögök és az Egyiptomiak is visszakövetelik mindet mind a mai napig! Tulajdonjogot nem ismernek el ezekre!

Ilyen olyan egyezményekkel próbálják régóta feloldani a konfliktust, hogy ne kelljen visszaszállítani és átadni ezeket a tárgyakat, de pl kőoszlopok és monumentális szobrok is vannak mindkét részről.

Pl bérleti díjat fizetnek értük!

Ez tényleg jó vita téma hogy akkor itt ki is a jó meg a rossz.

(meg a csúf -> joke.)

Meg orgazdák-e a múzeumok ilyen esetben?

Azzal még én is egyetértek ha találnak egy elfeledett temetőt (pl Rómait) idehaza annak a leletanyagnak múzeumban a helye, mert egyrészt kint hagyva megsemmisülne, másrészt kifosztanák és pitiáner orgazdákhoz kerülne ami valóban rosszabb eshetőség.

A "lopás" mellett ne felejtsük el, hogy 1303-ban, egy nagy földrengés miatt meglazult a burkolat jelentős része. Ekkorról van adat, hogy a mameluk szultán a lehullott burkolatot elszállíttatta és azt kairói építkezésekhez használták fel.

Később a 1800-as évekből van biztos adat, amikor a Nagy Mecsethez használtak fel belőle.

Igen EagleHUN, ez a mai múzeumi egyezkedés a visszaadásokról egy jó példa erre. Elvileg vissza kellene szolgáltatni az adott országnak, de tényleg óriási veszteség is lenne a fejlett államoknak ha kiürülnének a múzeumaik, amire ma már vétlen emberek üzletileg és idegenforgalmilag is ráépítkeztek.

Múltkor egy temetői kérdés volt ami lényegében ugyanennek egyik területe, és hogy kié a régiség, kié a csontváz és az mennyire hullagyalázás, és kié a várkastély... És szerintem ezek egy kalap alatt vizsgálhatók a csontmaradványokkal.

Én is úgy olvastam valahol, hogy az I.sz. 1340-es évekig megvolt a burkolata mindnek. Egy hatalmas földrengés miatt meglazultak a kövek, és ekkor kezdték elhordani a különböző építkezésekhez. Körülbelül amikor nálunk Nagy Lajos uralkodott..

I.e. 2500 körül épültek, és amikor elkészültek vakító fehéren ragyogtak már messziről. 2000 évvel megépülésük után, tehát I.e. 500 körül, a szaiszi korban teljesen felújították a mészkő burkolatot, ismét vakító fehér volt mindhárom piramis, pont mint új korukban.( Kb.ekkor írta le őket Hérodotosz) Én úgy olvastam, hogy az arabok amikor I.sz. 640 körül elfoglalták Egyiptomot, a piramisok köveit nem bántották. Az 1300-as évek elejéig teljes épségben megvoltak a burkolókövek. Nyilván az utolsó felújítás óta eltelt 1800 év, már nem voltak olyan szép fehérek az idő miatt, de megvoltak. Egy hatalmas földrengés miatt meglazultak, és ekkor kezdték el széthordani a burkoló köveket, és ekkor tűntek el a csúcsdíszek is. Sőt, a legkisebb piramist el is kezdték bontani az 1300-as években,ennek nyomai ma is jól láthatók az oldalán. Tehát magyar történelem szerint az Anjou korig (1300-as évek)sértetlenül álltak,onnantól viszont évszázadokon át kőfejtőnek használták őket.

És a régészek találtam már egy piramis maradványt is amit gyakorlatilag a kőlopással bontottak el. Ez a városhoz legközelebb eső volt!

Csak az alapkőzetre faragott alapjai és az alapkőzetbe faragott sírkamra helye lyuk van meg belőle.