Determinisztikus a világ?

Egyrészt a newtoni fizikáról tudjuk, hogy nem pontos leírása a valóságnak, még csak fizikai szinten sem, nemhogy kémiáról biológiáról vagy akármi másról beszéljünk. Szóval ezt el is vethetjük.

Elméletileg persze igazad van: ha ismernénk a világ PONTOS állapotát és ismernénk MINDEN összefüggést és VÉGTELEN számítási kapacitásunk lenne, akkor lehetne jósolni.

Ezzel szemben a klasszikus példa: ha a meteorológiai állomások mondjuk 100km-eként helyezkednek el, akkor ezzel el tudunk érni egy bizonyos pontosságot. Ha 50km-ként akkor egy nagyobb pontosságot. Viszont ha követjük a logikát akkor ahhoz, hogy előre jelezzük az időjárást még az atom szintnél is sokkal sűrűbben kellene mérni az időjárást. De akármilyen sűrűn helyezed is el az állomásaidat mindig marad köztük valamennyi tér, amiben nem tudod mérni a dolgokat így mindig marad ismeretlen a rendszerben ami felerősíti magát, vagyis SOHA nem leszel képes megjósolni pontosan az időjárást. Ez kapcsolódik többek között a káoszelmélethez.

"determinisztikus törvények helyett a hullámfüggvény írja le, ami a részecskék mozgására csak valószínűségi jóslatokat ad"

Ha kicsit filozófiai irányba megyünk, akkor itt arra kell vigyázni, hogy ezek modellek, leírások. Az, hogy a mi modellünk csak statisztikai alapon tud leírni jelenségeket, attól az még nem kötelezően sztochasztikus. Nincs kizárva, hogy attól még determinisztikus, még ha esetleg mi elméletileg sem leszünk soha képesek pontos információt szerezni a jelenség minden részletéről, vagyis kénytelenek vagyunk statisztikai alapon leírni.

Egy a gond, kérdező: a káoszpontok.

Ilyen pl. egy hegyére állított ceruza, egy örvény, stb. Állítólag a fotoszintézisben és az idegi működésünkben is van ilyen.

Mivel ezekben IS érvényesülnek a kvantumhatások, ezért itt EGYÁLTALÁN nem tudod megmondani, hogy mi fog történni, csak valószínűségeket.

Tehát a világ - minimum ezekben a pontokban - NEM determinisztikus.

Aztán ez látszik nagyban is az időjárásban, stb. eseményekben.

Nem volt érthető?

Pl. ha egy ceruzát felállítasz a hegyére, akkor fel fog borulni.

Milyen irányban?

Ez függ a szimmetriától (jól hegyezted-e ki, vízszintes asztal, stb), a légáramlattól, helyi gravitációs hatásoktól, stb.

Ha MINDEZT kiegyenlíted, akkor pedig a kvantumhatások döntenek.

Vagyis egy kvantumjelenség fog arról dönteni, hogy egy ceruza erre dől, vagy pedig 20 cm-rel arrébb esik-e.

Ez aztán elindíthat egy kapcsolót, vagy akármilyen más, makroszkopikus jelenséget.

Ugyanez játszódik le akkor, amikor örvénybe kerül valami.

És ilyen káoszpont SOK van a világban.