Szerintetek a sötét anyag alapos megismerésével a közeljövőben képesek leszünk elérni a fény sebességét?

Kedves Barátaim!

Állítólag másfél-millió éve járunk felegyenesedve, 300.000 éve vagyunk a "bölcs ember" (Homo sapiens). Ez az 5.000.000.000 éves föld, vagy a 13.800.000.000 éves világegyetem életében egy pillanat csupán.

Hol is tartott a kozmológia, kvantummechanika, meg a magfizika csupán 120 éve? Azt sem tudtuk, hogy relatív, meg téridő, meg E=m*c2, meg gravitációs hullám...

Ezzel szemben ma már arról ábrándozunk, hogyan lehet majd a Földről idejében elpucolni, mert a Napunknak már csak 5.000.000.000 éve van hátra, és akkor bekap bennünket.

Ha világegyetemünk átmérője valóban 40-50.000.000.000 fényév, és a Hubble-állandó valóban 72 km/sec/parsec, akkor a legtávolabbi pontok nagyjából a fénysebesség háromszorosával távolodnak egymástól. Ez lehetségesnek tűnik, merthogy "nem azonos inerciarendszer". Ha pedig a nyomorult gravitációs hullámok hatnak (márpedig állítólag hatnak), akkor miért ne lenne azonos?

Most már csak azt kellene eldönteni, hogy a kozmosz melyik szélén, és hányszor nagyobb a tömeg a végtelennél???

Ha ez megvan, akkor már gyerekség lesz a sötét energia segítségével elkergetni a közeledő (és lehet, hogy 2.000.000.000 év múlva az egész Tejutat bekebelező) Androméda-galaxist.

Attól tartok azomban - bármily nagy tisztelője vagyok is a német fizikus Heisenbergnek -, hogy amíg az emberiség tudásában (vagy csupán az enyémben?) előfordulhat a "határozatlansági reláció", valamint egyetlen elektron hullámként viselkedve "mindkét résen átmegy", addig galaxiskergetésről, meg fénysebességről álmodni is dőreség lenne.

"Ez lehetségesnek tűnik, merthogy "nem azonos inerciarendszer". Ha pedig a nyomorult gravitációs hullámok hatnak (márpedig állítólag hatnak), akkor miért ne lenne azonos?"

Itt valami félreértés bújik. Egyrészt nem arról van szó, hogy nem közös az inerciarendszer (hívhatjuk így is, de szerintem sántít), hanem hogy az inerciarendszeredet meghatározó "keret", a téridő maga tágul.

De ha még eltérő inerciarendszerek lennének is, attól még a fénysebességgel haladó grac. hullámok miért ne jutnának át?

Fény is átjön. Nem tudom, de gyanítom, hogy a grav. hullámok is abszolút sebességűek, az univerzum tágulása a hullámhosszukat változtatja.

"Most már csak azt kellene eldönteni, hogy a kozmosz melyik szélén, és hányszor nagyobb a tömeg a végtelennél???"

Ez a következtetés nekem a fentiekből nem következik.