Az ember az MI-től miben különbözik?

Válaszoljon neked a halál... vagy egy MI... Azt hittem komoly kérdés, adok egy választ, aztán ahelyett, hogy megköszönnéd még reklamálsz.

Mondjuk az utolsó hozzászólásodból már látni, hogy nem komoly kérdés volt, de akkor legközelebb a humor kategóriába írd a hasonlókat.

Nem érted mi az MI és nem tudsz különbséget tenni a jelenleg használt modern gépitanuló algoritmusok között...

A valódi MI nagyon távol van még...

Sok embernek tényleg nincs lövése sem róla. De azért elég sok ember ennél lényegesen többet tud. Az ezzel foglakozó kutató pedig elég pontosan tudja.

Az emberi agy két eltérő módon működik. Az egyik az asszociatív, amely rendkívül gyors, de szeret tévedni (pontosabban ez nem ellenőrzi az eredményt), nem analizál, nem elemez. Egy profi sakkjátékos egy bonyolult állást egyetlen pillanat alatt átlát, egy szuperszámítógép ehhez képest csiga. A másik működési forma a logikai elemző agy, amely pontos és megbízható, azonban lassú és lusta. Ezt veri sokszorosan a számtógép sebességben. A gép viszont még jó sokáig nem képes új gondolatot és összefüggést konstruálni (ez nagyon más, mint az öntanulás).

Az ember ezen felül olyan érzelmi mechanizmusokkal képes gondolkodni, amelynek a működéséről elég keveset tudunk. És egy számítógépet az ember alkot, nem a természet. Úgy programozza, ahogy az ismeretei engedik. Ezért még elég sokáig meg sem tudja közelíteni az emberi agy képességeit az által elkészített alkotás.

Az érzelem nem az, hogy szeretek, örülök, dühös vagyok és hasonlók. Ezek állapotok, amelyek drasztikusan befolyásolják a gondolkodás menetét.

Ez nagyjából olyan, aki nem ismeri az erdőt, messziről látván azt mondja, mi ebben a különös, egy zöld tömeg. Aki részletesen ismeri, ennél egy kicsit többet tud róla, például hogy hányféle növény alkotja, mi a szerepük az ott lévő bogaraknak és férgeknek, vagy éppen a nagyvadaknak. Ez mind az erdő. A megismerése nem egyszerű. A gondolkodáshoz képest azonban akkora a különbség, mint egy üres papírlap és egy bonyolult nyelvezetű enciklopédia között.

"Már van sok MI-nk."

Tévedsz.

Amiket mesterséges intelligenciának titulálunk, azok 99,9%-a még csak meg sem közelíti az intelligencia fogalmát.

Ugyebár mesterséges intelligencia = olyan intelligencia, amit mesterségesen állítottak elő. De mi az az intelligencia? Mitől lesz valami intelligens? Attól, hogy érzékeli a környezetét, és ez alapján döntéseket hoz? Sokan erre már képesek ráfogni, hogy intelligencia. De ha jobban belegondolunk, erre már egy papucsállatka is képes, azt pedig a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetjük intelligenciának.

Az intelligencia valahol ott kezdődik, hogy képes elemezni és véleményt formálni. Képes az absztrakcióra és a tanulásra. Ha én mérek ezer környezeti paramétert, és azt összehasonlítom egy adatbázissal, meg netán egy kis véletlenszám-generátort is bevetek, hogy úgy tűnjön, mint ha saját véleménye is lenne, az még nem mesterséges intelligencia. Pedig ilyen egyszerű trükkökkel egész jó chatelő robotokat lehet írni. ;) De ez még nem fogja megérteni azt, amit érzékel, és a válaszai pusztán egy egzakt algoritmus által adott kimenetek lesznek.

"Könyveket írnak pl Harry Pottert és jobb mint az igaziak."

Erről azért mutathatnál forrást. :)

De ez még mindig nem intelligencia. előre beleprogramozták a nyelvi struktúrákat, a felhasználható elemeket és összefüggéseket, innentől ez csak egy szépen megírt permutáló algoritmus.

Egyébként ha tényleg lesz majd valamikor mesterséges intelligencia, lehet, hogy a fizikai különbségeken kívül semmiben nem fog különbözni. De az is lehet, hogy nem is hasonlít az emberi intelligenciára. Elvégre intelligens sem egyetlen módon lehet valaki/valami.

Egyrészt az MI egy technikai fogalom, és nagyon sok dolog tartozik ide. Régóta léteznek szakértői rendszerek, automata célgépek, arc-, hang-, alakfelismerés, útkereső és egyéb algoritmusok, stb. A gépi intelligencia nem azonos az emberi intelligenciával, egyik műszaki fogalom, a másik mondjuk pszichológiai.

Te valószínűleg ezen belül az emberi típusú gépi intelligenciára gondolsz, ami pl. átmenne bármilyen Turing teszten. Ez már félig filozófiai kérdés, és ha eltekintünk a fizikai, felépítésbeli vagy működésbeli különbségektől, akkor arra jutunk, hogy ha van is különbség, az nem vizsgálható. Egy intelligens egyed (rendszer, ágens) ha van is pl. öntudata, éntudata, érzelmei, az kívülről semmilyen módon nem vizsgálható. Ezeknek csak a jeleit fogjuk látni, ami viszont teljesen szimulálható is. A vizsgáló személy csak abban lehet biztos, hogy ő maga öntudattal rendelkezik, de már a többi emberről is csak feltételezi, bizonyítani nem tudja. De ahogy mondtam, ez már filozófiai kérdés.

Az emberi gondolkodást tökéletesen imitáló MI előbb-utóbb meg fog valósulni. Ehhez még jobban meg kell ismernünk a lemásolandó szerkezetet: az agyunkat.

Minél jobban ismerjük saját gondolkodásunkat létrehozó gépezetet, annál hasonlóbb mesterséges virtuális verziót tudunk készíteni.

A fejlesztésük egyidejűleg fog történni az agy jobb megismerésével.

Szerintem akkor érünk el a végcélig, ha megalkotjuk az agyunk tökéletes virtuális modelljét. Ettől még nagyon távol vagyunk. Hiszen az emberi agy molekuláris szinten is iszonyú bonyolult. Még nagyon bénák a számítógépeink egy ilyen szimuláció lefuttatásához. Ha megvalósul ugyan olyan lesz mint az agyunk. Természetesen ugyan úgy fog reagálni mindenre mint mi. Ezért jogokat is kell kapnia. Gép testet kell kapniuk, mű ételt ami finom, szerelmet akarnak majd, barátságot, stb...

Nyilván filozófiai kérdés is ez. De mit mondasz egy MI-nek aki könyörög azért hogy ne kapcsold ki, vagy hogy képes átverni a felhasználót és titokban levelezik a szerelmével a neten...

Az emberről sem lehet még kijelenteni, hogy van lelke. Lehet hogy tényleg koponyacsontba zárt szellemek vagyunk, de az is lehet hogy csak gépek, amit az agyunk vezérel. Mégis kapunk jogokat és vannak erkölcsi alapelvek amikben hiszünk. Szóval egyszerű a történet: kell egy Turing teszt, amin ha átmegy a gép akkor kaphat állampolgárságot. ennyi... Nem kell filozófia ide. Egyszerűen ennek járnia kell majd nekik.

Az ilyen Turing testek, vagy mondhatni Voight–Kampff tesztek egyre durvábbak lesznek. Nehogy ki lehessen játszani. Elkezdődik majd a szélmalomharc a Turing teszt írói és az azokat kijátszó MI-k között. Pont mint a dopping ügyeknél a sportban.

Történetírás:

Veszik a szókészletet, meghatározzák a szavak, szópárok, hármasok, négyesek gyakoriságát, aztán legenerálják a szöveget ez alapján.

A Nyestnek volt erről cikke, de nem találom.