A Kína tanulmány tényleges tudományos tanulmánynak tekinthető-e?

Bár nem olvastam ezt a könyvet. Jártam Kínában több hónapot.

[link]

Tény és való hogy a táplálkozási különbségek miatt teljesen más betegségek sújtják őket.

Pl nem értették miért kérdezősködöm a parlagfűről, pollenjéről, hogy van-e, stb. Mert náluk nem igazán van ilyen allergia.

(Van náluk parlagfű. Én személyesen arra jutottam hogy valószínűleg a glutén fogyasztásunk okozza nálunk a parlagfűből eredő problémát.)

Szóval igen ha valaki kiment tanulmányozni mit esznek és mik a betegségeik, bizony megdöbbentő felismerésekre juthatott az emberiség táplálkozásával és a betegségekkel való összefüggésekkel kapcsolatban.

"Van náluk parlagfű. Én személyesen arra jutottam hogy valószínűleg a glutén fogyasztásunk okozza nálunk a parlagfűből eredő problémát"

Ez most vagy a legnagyobb felfedezés, vagy az legnagyobb ökörség amit valaha hallottam. Úgyhogy kérlek fejtsd ki bővebben, mert ha az előbbi, akkor tényleg érdekel!

Egy kollégám is kint volt velem aki szintén parlagfű allergiás. De ő korábban is járt kint és észrevette hogy ha teljesen kimarad a glutén a táplálkozásából (kint ezt elég könnyű megvalósítani) akkor nincsenek allergiás tünetei.

Itthon is tartotta a dolgot és itthon sem voltak parlagfű szezonban tünetei.

Viszont ha akár egy sütit vagy kenyeret megeszik még aznap jelentkezik orrfolyás stb...

Jó azért azt tudni kell hogy a srác kb 60kg és nagyon sovány a magasságához képest is. Könnyebben be tudja ezt tartani. Én vagyok vagy 100kg és képtelen vagyok itthon betartani ezt a diétát, így kipróbálni hogy nálam működne-e. Egyszerűen éhen halnék gabonafélék nélkül... Kint nem szedtem a gyógyszert a parlagfűre pedig szezonja volt. Nagyon enyhe tünetek azért még jelentkeztek. Még a szezonban jöttem haza. Másnaptól kezdve erős tüneteim lettek. (A kolléga azt is elmondta hogy neki is hosszú idő alatt ürült ki a szervezetéből és vált tünetmentessé, amíg van a beleidben a legkisebb mennyiség is (hetek-hónapok alatt ürül teljesen) addig enyhe tünetek továbbra is jelentkeznek jelentkeznek. De pár hét után már jelentős javulás lehetséges.

Aztán persze lehetséges hogy ő egyben gluténre is allergiás és ezért jelentkeztek nála tünetek. Ki kell próbálni. Ha sok embernél működik akár még jó módszer is lehet.

Azért nem feltétlen csak a táplálkozás az, ami a különbséget okozza, hanem a genetikai eltérés is.

Ha egy kínai Európában az itt megszokott módon étkezik, illetve egy európai ott kínai módon, attól még rájuk nem lesz érvényes az étkezésbeli eltérés miatti más egészségügyi állapot, ugyanis legalább annyit jelentnek az örökletes adottságok.

Egyértelmüen az életmódot csak akkor lehetne bizonyítékbnak tekinteni, ha más-más népcsoportok esetében is ugyanolyan eltérések lennének a megfelelö étrend esetében - de ilyen felmérés eddig nincs.

Egy fontos dolog. Tudományos tanulmányt tudományos folyóiratban jelentetnek meg. És rendkívül ritkán emészthető átlagos földi haladó számára. Ezzel szemben vannak társadalmakat érintő tudományos megállapítások, amelyekről nem árt, ha a tévhitekkel teli köznép is értesül. Ha egy kutatóban felmerül az igény, hogy ez a "tömeggel" is közölje, akkor veszi a fáradságot (nem is kicsit), és ír egy tudományos népszerűsítő cikket, könyvet, bármit. Ennek alaptulajdonsága, hogy a benne szereplő állítások igazak, tudományos módszerekkel alátámaszthatók és ezek meg is történtek, csak ezen iromány ezt nem tartalmazza (esetleg utal rá) éppen azért, hogy olvasmányos legyen laikusok számára is. Még ekkor sem garancia, hogy ez sikerül, egyes témák túl bonyolultak.

Annyi tény, hogy Kína alapvetően más körülmények között fejlődött évezredek óta, természetes hát, hogy rengeteg olyan dolog van, ami "ott működik" itt nem, és fordítva.

Hasonló nagy volumenű munka született közgazdasági témában, rendkívül aktuális politikai, történelmi összefüggésekkel, országok mai helyzetét magyarázva. De van más hasonló mű is. Azok az állítások tények. De bonyolultságuk nem teszi lehetővé, hogy a közvélemény a bizonyítását megértse. Nincs más választása, vagy beleássa magát, vagy elhiszi.

Egyébként itt e fórumon is ez a helyzet. Gyakori, hogy egy kérdésre adott válaszok annyira ellentmondásosak, hogy a kérdező végül nem tehet mást, becsukott szemmel rábök egy válaszra és elhiszi. Más lehetőség nincs, hiszen azért kérdezett, mert annyi időt nem kíván a dologra szentelni, hogy maga derítse ki.

@9: Egy egyszerű tényt közöltem. Egyrészt nem állítottam, hogy a Kína tanulmány nem megfelelő módszertannal készült volna - igazából nem tudom, nem olvastam. Ha megfelelő módszertant alkalmaztak, tekinthető tudományos munkának. Ugyanakkor, ha már itt vagyunk: azért minimim gyanús a dolog. A tudományos munkákat ugyanis megfelelő szaklapokban szokás publikálni, és soha nem laikusoknak szóló könyvekben. Teljesen példa nélküli lenne, hogy valaki egy olyan igényességű munkát, ami megállná a helyét egy tudományos szaklapban, könyv formájábn ad ki. Szóval finoman szólva gyanús a dolog, de ki tudja, lehet ez a tanulmány pont a szabályt erősítő kivétel, egy egyszeri csoda.

Másrészt az, hogy valaminek nincs elfogadott tudományos cáfolata, még semmilyen módon nem jelenti azt, hogy igaz lenne. Ennyit azért csak illik tudni és érteni. Egyébként a bizonyítási kényszer mindig azon van, aki állít valamit, itt a könyv szerzőin. Ha nekik nem sikerült az állításaikat tudományos igényességgel bizonyítani - ismételten, ezt nem tudom -, akkor ennyi, nincs tovább a történet.