Kitöltöttem két Mensa-féle próbatesztet (a magyart és a norvégot) és a dán online IQ-tesztet (ezt még viszonylag jónak mondják). A pontom 110,119 és 115 lett. Ezek alapján milyen értékek között lehet a tényleges IQ-m?
Vagy semmire nem lehet következtetni ebből? Esetleg csak a maximumra?
A norvégban és a dánban az volt a jó, hogy az egészhez volt megadva az időkeret. Ha ott is 1-2 perc járt volna külön-külön a feladatokhoz, biztosan kevesebbet érek el, úgyhogy lehet, tényleg a 110 a reális (vagy alatta). A dánt megcsináltam többször, mert kíváncsi voltam pár kérdésnél a megoldásra, így 130 lett a legmagasabb, de ez nyilván nem számít, mert volt, amire emlékeztem.
Többnyire csak az első értéket kell nézni, mert utánna az agyad elkezd ráállni a methodikára. Mensa tesztek ugyanazokat a készségeket vizsgálják, ezért minnél többet oldasz meg, annál jobb értékeid keletkeznek. (nyilván ugrálni fog ez az érték, de a trend pozitív lesz)
Amit tényleg elismernek azt, ha jól tudom szervezik, és adott helyszínen kell megírni, adott napon.
Online IQ-teszteket többnyire fenntartással kell kezelni. Eleve relaxáltabb állapotban (otthon, ismerős környezet) tölti ki az ember, emiatt lehetnek eltérések a személyiségtől adódóan.
A Mensa próbateszt viszonylag jó eredményt ad, és az iqtest.dk is. De az IQ-t nem lehet pontosan mérni. Részben minden tesztnek van pontatlansága, részben a teljesítményed is ingadozó. Részben meg bizonyos feladattípusok lehet, hogy jobban mennek, mások kevésbé, így az egyik teszt kicsivel többet mér, a másik meg kicsivel kevesebbet.
Nota bene a Mensa hivatalos tesztje sem értéket ad meg, hanem sávokat, mondjuk az IQ-d 130 és 137 közé esik.
De nyilván valahol 115 körül van az IQ-d, ami egy szórásnyi távolságot jelent, azaz jobb vagy, mint az emberek kb. 2/3-a. Hogy pontosan mennyi, az lényegtelen, ez egy átlag feletti intelligenciát jelent. Persze ugye az átlagban benne vannak a kocsmabútor Józsi bácsik, meg az értelmi fogyatékosok is. Mindenesetre ez egy jó IQ ahhoz, hogy ne legyenek az életben ebből fakadó problémáid. Az életben meg sokkal többet számítanak egyéb tulajdonságok, egy közepes IQ-val rendelkező ember lehet jobban megállja a helyét, sőt intelligensebbnek is gondolják, mint egy másik, kicsivel átlag feletti IQ-val rendelkező embert. Ugye az IQ mellett ott a kreativitás, a szociális képességek, a műveltség, tudás, ami valamennyire persze korrelál az IQ-val, de azért nem teljesen.
Egy felnőtt férfi átlagos magassága kb. 176 cm. A szórás kb. 6 cm. Ugye az átlag IQ definíció szerint 100, a szórás meg 15. A 110-es IQ egy 180 cm magasságnak felel meg. Egy 119-es IQ meg 183,6 cm magasságnak. Hogy pontosan mennyi a magasságod, 180 cm, vagy 182, esetleg 184, annak különösebb jelentősége nincs.
Hivatalos Mensa tesztet írni persze lehet, de ott is hasonló eredményt fogsz kapni. De a Mensa szintet valószínűleg nem fogod elérni, így nem biztos, hogy érdemes. Persze egy mókát megér, a tesztírás előtti előadás önmagában is érdekes lehet, de sokat nem érdemes remélned tőle.
Illetve ugye az IQ kb. 17 éves korra áll be. Ha nem vagy még 17 éves, akkor 17-18 évesen érdemes újra megmérettetned magad. Addig meg felesleges méregetni, mert az IQ – a magassághoz hasonlóan – nem egyenletes ütemben növekszik.
A legtöbb IQ- teszt – a Mensa tesztje is – úgy épül fel, hogy mutat egyfajta logikát. Ezt viszonylag könnyű felismerni, ha nem túl alacsony az IQ-d. Majd ezt a logikát fejleszti tovább, hogy akkor is követni tudod-e, ha két, vagy négy különböző tulajdonságra kell ráhúzni, egymástól függetlenül. Akkor is felismered-e a logikát, ha van „zaj”, azaz olyan tulajdonság, amiben nincs rendszer, mégis a logikus rendben lévő tulajdonságok alapján kiválasztható a jó válasz.
Mondjuk egy ilyen: [link]
Vagy egy ilyen: [link]
feladatnál eltart egy ideig, amíg megtalálod a megoldást, már ha megtalálod. Pedig két nagyon egyszerű logikára épül mindkettő.
A feladatok úgy vannak megszerkesztve, hogy részben egymásra épülnek, részben egyre nehezebbé válnak. A standardizálás során több ezer különböző nemzetű, nemű, vallású, szociális helyzetű, stb… emberrel töltetik ki a tesztet. Mindenki elér egy bizonyos pontszámot. Onnan vissza lehet számolni, hogy egy 100-as átlagot, 15-ös szórást alapul véve ez a teszteredmény hány szórás távolságra van az átlagtól. Ha az emberek 84%-a ér el egy bizonyos eredménynél kisebb pontszámot, akkor az egy szórásra van az átlagtól, tehát az egy 115-ös eredményt fog adni. Ha valaki olyan eredmény ér el, aminél az emberek 95%-a rosszabbat ér el ugyanazon a teszten, az meg 1,66 szórásnyira van az átlagtól, tehát 125-ös IQ-t jelent.
Ilyen szempontból mindegy, milyen logikára épül a teszt, az IQ-t, mint eredményt az fogja meghatározni, hogy ugyanazt a tesztet kitöltve az emberek hány százaléka ér el ennél rosszabb, vagy jobb eredményt. Nyilván emiatt a tesznek van egy alsó és felső mérési tartománya, hiszen ha az emberek 10%-a tökéletesen tölti ki a tesztet, akkor 120 felett nem tud mérni a teszt.
> Szerintem szart se ér az eredménye, de ez csak az én véleményem.
Ez attól függ, hogy milyen elvárásod van a tesztel kapcsolatban, mit vársz, mire világítson rá. Nyilván lehet azt mondani, hogy fenét sem ér a testsúly megmérésének eredménye, ha te nem vagy kíváncsi rá.
Köszönöm a válaszokat!
2*Sü: És mi lehet a korreláció mögött? Akik érdeklődnek valami iránt, de lassabban értenek meg összefüggéseket, még idő előtt feladják, vagy alapból a magasabb IQ jobban valószínűsíti magának a motivációnak a kialakulását?
A másik, ami érdekes, hogy akiknek átlagos, vagy kicsit az alatti az intelligenciája, mégis magas szintre jutnak el, ők a szorgalmon kívül mással is ki tudják "pótolni" a hiányt? Pl. adott terület speciális összefüggéseire jobban "ráérez", vagy az intelligenciától függetlenül van valamilen tehetsége a sakkhoz (már az elején).
A harmadik, ami eszembe jutott, hogy mikor van összefüggésben az IQ csak szimplán az idővel, ami a megértéshez kell, és mikor van az, hogy ellehetetleníti, hogy valaki megértsen mondjuk valami nagyon-nagyon absztrakt dolgot (pl. az elméleti fizikában)? Van, ami már olyan bonyolult, hogy átlagos IQ-val lehetetlen, hogy valaki megértse?
Mert igazából csak az utóbbi gondolat zavar az eredményyemmel kapcsolatban. A mindennapi életben teljesen rendben van akár a 110 pont is, a mérnök szakon, ahol tanulok, valószínűleg szintén nem az IQ-m miatt csúszok, az pedig soha nem volt tervben, hogy Phd-t szerezzek (állítólag ez nagyon nehéz nem kiemelkedő IQ-val). De néha szeretek olvasni a kvantummechanikáról, az ismeretelméletről, vagy a logikáról, és zavarna, ha valaki egyszer azt mondaná, hogy feleslegesen olvasok valamiről, mert esélytelen, hogy megértsem, akár csak nagyvonalakban is, mivel nem elég magas hozzá az IQ-m. Egyedül emiatt bánom kicsit, hogy nem lett magasabb. Persze csak, ha tényleg fennáll ez a lehetőség.
"...valószínűleg szintén nem az IQ-m miatt csúszok"
*vagy nem elsősorban
"...soha nem volt tervben, hogy Phd-t szerezzek (állítólag ez nagyon nehéz nem kiemelkedő IQ-val)"
*nem a nehézség miatt nem volt tervben, hanem alapból eszembe se jutott
A lényeg az IQ-ról annyit hogy a rendelkezésre álló információkból általában gyorsabban jutsz következtetésre. Azért általában mert faék egyszerű esetekben hajlamos az ember túlgondolni a dolgokat.
Más képességre nincs hatással.
Szerintem valaszd a legmagasabb erteket. Egyszer kijott, akkor produkaltad egyszer.
Nekem 115 es 141 kozti ertekeket szoktak kiadni online tesztek. Olyan 12x van altalaban. Kivancsisagbol elobeni mensatesztet is irtam ott meg sikerult feltornaszott erteket irni 13x.
Nekem egy fele teszttipusnal az valt be normalisabb erteket ado megoldasnak mikor masodjara toltottem ki, mert elsore altalaban racsodalkozok arra, h jee ez mi, es nem figyelek a feladatra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!