Csak szerintem kontraproduktív a tudomány ilyen erősen történő népszerűsítése?
Ha megnézzük a tudománynépszerűsítő művek, műsorok, videók és előadások komoly mértékben előretörtek az elmúlt 40 év alatt. Amikor a kb. egyetlen ilyen műsor a Sagan-féle Kozmosz volt, akkor nem volt eltúlozva ez a folyamat és nem volt különösebb negatív hatása, de szerintem a mai megközelítés, túlzás.
Stephen Hawkingtól kezdve a youtube videókon keresztül, a lebutított weblapokon, fórumcsoportokon át egészen a publikus előadásokig bezárólag nem túlzás azt mondani, hogy több ezer különböző forrásból tájékozódhatnak az érdeklődők. Látszólag ez tök jó dolog, nem? Hiszen az emberek tanulnak és a tudomány is egyre népszerűbb lesz.
Szerintem ez téves álláspont. Az emberek ezektől a forrásoktól nem az adott tudományterületet, nem a tudományos gondolkodást, hanem annak egy populista, felvizezett, lebutított változatát tanulják meg. Súlyos félreértések, tévedések terjednek el, maguk a magyarázatok is sok esetben hagynak némi kívánni valót maguk után, és az eredménye ennek az, hogy paradox módon minél több hülyeség terjed el a közbeszédben, annál kevésbé bíznak a tudományban a tömegek.
A tudományos eredmények ma már annyira rendkívül összetettek, hogy egy szakértő kutató a saját csapatán belül se feltétlenül van tisztában mindenkinek a pontos munkájával, a tudományágán belül nincs tisztában a naprakész eredményekkel és álláspontokkal, és a többi tudományágra nézve pedig meg sem értené a komoly cikkeket, hiszen ahhoz ismerni kell a tudományterület zsargonját és hátterét, amit hosszú éveket felölelő egyetemi tanulás tesz lehetővé. Nincs ugyan kizárva, hogy ezt valaki maga el tudja sajátítani, autodidakta módon, de akkor az az ember egy rejtett zseni elvesztegetett tehetséggel.
Mivel az átlagembernek a tudomány ismerete lehetetlen feladat és szüksége sincs rá még középiskolai szinten sem, nem lenne jobb és célravezetőbb, ha az erőforrásokat a formális oktatás fejlesztésére és az abba való toborozásba fektetnénk? Akkor abból hasznot hajtó szakemberek lennének a végén, nem pedig félművelt laikusok.
válasza:Hol van eltúlozva? Hogy van néhány "tudományos" csatorna ahol brutális ismétlés számmal megy le néhány tudományos műsor? Akár melyiket nézem az adásidő egészen kicsi töredéke az ami tényleg tudományos és nem pl. katasztrófa, hogy neveld a kiskutyátad stb. illetve nem állandó ismétlés. Az, hogy a tudománynak mára lett eszköze arra, hogy kilépjen a labor falai közül az jó dolog. Az emberek nagy része nem érti, hogy miért jó egy alapkutatás, hogy miért költ erre sok-sok milliót/milliárdot az állam, az EU meg úgy általában a modern világ. Ezt meg kell mutatni. Ennek sok más módja nincs. El kell magyarázni valahol, és a magyar oktatás egyre távolabb kerül ettől, hogy miért lesz jobb az életünk attól. El kell magyarázni hogy mi a kapcsolat a között, hogy Gizike a laborban egysejtűeket bámul a mikroszkópban hogyan lesz olcsóbb 5 év múlva a színes TV (mobil telefon stb.). Ma akár mit is csinálunk egy nagyon jelentősen technokrata világban élünk. A technika alapja meg a természettudomány. Hogyan lehetséges, hogy ma Budapesten még nyári időben is hetente van szénmonoxid mérgezés (vagy csak veszélyhelyzet ld. VÉSZ alkalmazás "helyesen jelzett a CO jelző). Nincs helyén kezelve az oktatásban sem ez a téma. Nézz körbe ma a világban. Éppen most emészt fel egy kisvárost egy vulkán Hawaii-on. Évek óta probléma a Római-parti mobil gát ügye (a kettőt nem véletlenül tettem egymás mellé). Mennyi veszélyes anyaggal dolgozunk a háztartásban? Még ma is sok baleset van abból, hogy anyuka összeönti a hipót és a sósavat (és egyre gyakrabban már nem azért mert konkértan hipót és sósavat önt össze, hanem azért mert a színesített-szagosított csoda tisztószerek alaphatóanyaga még mindig valamilyen hipó és sósav /vagy valami igen közeli származéka, amelyik hasonlóan vagy azonosan reagál egymással). Pár napja egyik ismerősőm írt egy posztot a facebookon egy "vitában". Abban írja, hogy volt egy film (erre a jelenetre én is emlékszem, csak a film címére nem), hogy egy talán busman (de lehet, hogy másik sivatagban volt) tanítja a gyerekeket arra, hogy hogyan ismerhetik meg a vadállatokat amelyek veszélyt jelentenek rájuk, és hogyan azokat amelyeket megehetnek és melyek azok amelyeket még jobb ha levadásznak mert táplálóbbak. Tök jó jelenet ez a filmben. Bemutatja a maga természetes közegében, hogy mi kell a túléléshez (nem meghalni abba, hogy felfal a vadállat, és levadászni azt amelyikből jól laksz). Ma mi kell a túléléshez? Természettudomány és a technika ismerete. Menj ki a konyhába, fürdőszobába és nézd meg, hogy hány féle veszélyes anyagot tartasz. Melyik anyag micsoda (csak egy példa egy samponokban gyakori segédanyag az EDTA üsd be a googleba EDTA biztonsági adatlap és olvasd végig). A falban ott van a 230V 50Hz-es hálózati feszültség, ezt technikailag kis feszültségnek nevezzük, megfogod és meghalsz (tök egyszerű nem?). Az utcán ott mennek a légszigetelésű középfeszültségű kábelek (milyen szép szó "középfeszültség" de hogy is van ez, hogy a 230V kisfeszültség? középfeszültség? nem fogsz összezavarodni ha nem érted a fogalmakat?). Halálos veszedelem! Mivel találkozol ma gyakrabban amibe bele tudsz halni egy oroszlánnal (ld. busmanos film), vagy egy leszakadt középfeszültségű távvezetékkel? Oda se kell menjél, hogy közvetlenül megérintsed átível, vagy az ún. lépésfeszültség már korábban agyonüt.
Ugyanígy mit jelent, hogy SEVESO irányelv? És ezek csak azok a dolgok amiket ma tudni "kéne", hogy ne idő elött haljál meg valami olyanba amit nem értesz, mert nincs meg hozzá az az alaptudás ami kéne.
Vagy ott van a matek, miért hír, hogy megint találtak egy nagyobb prim számot? Milyen matek kutatások kellettek pl. a Bitcoinhoz? Miért lenne fontos megértsük azt, hogy hogyan működik körülöttünk a világ? Kit érdekelnek a fekete lukak amikor brutál messze vannak? Nem mellesleg a relativitás elmélet ismerete nélkül, hogyan építettünk volna színestévét /hagyományos képcsövesre gondolok/? Kérdező te a középkorból maradtál itt?
válasza:Szerintem a leggagyibb "tudományos ismeretterjesztő" műsor, is a tudományt szolgálja, ha fel tudja ébreszteni az érdeklődést a tudomány iránt.
Igaz, hogy sokan leragadnak azon a szinten, nem merülnek bele mélyebben, nem szelektálnak, így fals kép marad vissza bennük tudományos témákról.
De a fals kép helyén előtte nagy semmi volt, nem hiszem, hogy az jobb. Aki legalább a hiányost megjegyzi és tovább érdeklődik iránta, az úgyis javulni fog, aki meg meg sem próbál tovább jutni, az eddig is veszett fejsze nyele volt meg most is az marad.
Aki ezen rossz források alapján hiányos, hibás tudással elhiszi, hogy szakértőjévé vált a témának, az nulla ismerettel is elhitetné magával ugyanezt.
válasza:Igen, mindkettőtökkel egyetértek, jó gondolatok...
Csak egy példa:
Morgan Freeman: A féreglyukon át c sorozat... Nyilván utólag kiderül, hogy lehetnek benne féligazságok, de szerintem nagyon korrektül és érdekesen vannak blokkokban összeszedve a témához kapcsolható tudományos eredmények (A kutatók maguk demonstrálják az eredményeket)
Pl ott keltette fel az érdeklődésemet az agykutatás, akkoriban még nem is volt nagyon semmi közöm a tudományos világhoz.
Ott láttam először chipre ültetett patkány idegsejteket, és a látókéregben történő információ dekódolását, a "kód feltörését". Soha nem gondoltam, hogy pl Magyarországon foglalkozik ezzel valaki és van rá pénz, meg modern laborok... de annyira motivált, hogy elkezdtem utánaolvasni, elvégeztem az egyetemet, és az egyetemi kapcsolatok révén sikerült is pont ezekben a témákban projecteket találni. Kiderült, hogy itthon is van csúcstechnikájú labor, ami a látókéreg kódjának feltörésével is foglalkozik, és chipre ültetett neuron kultúrákat is tanulmányoznak élő biochipekként.
Sőt, a magyar agyaknak hála több szabadalom miatt a világon máshol nem létező műszerek is vannak, ami miatt publikációs előnyben vannak a magyar kutatók. (A cég laborja előbb publikál Nature, Science lapokba, csak utána adja el a csúcstechnológiát)
Tehát ki gondolta volna, hogy Morgan Freeman sorozat ilyen hatással volt valakire, ami amúgy egy látványos popular science sorozat? 1000x több hatása volt, mint bárminek a gimnáziumban/egyetemen.
válasza:"Mivel az átlagembernek a tudomány ismerete lehetetlen feladat és szüksége sincs rá "
Szóval a matematikát is teljesen reménytelen megtanulni?
És felesleges is.
Nem baj, ha becsapnak a bankban...
Értelek...
Illetve nem értelek, csak tátom a számat és csodálkozom...
válasza:A humán vs term.tud kérdéskörhöz még:
Mellesleg rengeteg kultúrát, művészeteket, humán tudományokat népszerűsítő előadássorozat létezik. Nem csak a tudomány lehet menő.
Azért nagy öngól ez, mert a mérnök és kutató barátaimmal szinte kivétel nélkül mind járunk felolvasó estekre, koncertekre, kortárs költő előadásokra stb...
Azzal meg nem lehet mit kezdeni, hogy az állások jó része ebbe az irányba halad. A másik viszont a humán vonal. Emberekkel való foglalkozás, soft-skillek, pszichológia stb... Tehát ugyan úgy lesz humán tudományokra is szükség az automatizálás világában.
A tudomány részéről nincs semmiféle kirekesztés. (Az megint más kérdés, hogy 2-3-8x több fizetése is lehet egy mérnöknek/term.tud kutatónak, mint egy bölcsészettel foglalkozónak... de erre van piaci igény egy technokrata társadalomban)
Ugyan úgy lehet ezt is népszerűsíteni... akkor ez is propaganda?
válasza:"Az megint más kérdés, hogy 2-3-8x több fizetése is lehet egy mérnöknek/term.tud kutatónak, mint egy bölcsészettel foglalkozónak..."
Nos, ennek szerintem két fő oka van.
Az egyik, hogy egy gyártásban, termelésben dolgozó mérnök munkájának gyümölcse láthatóan, kézzel foghatóan rövid távon visszaköszön profit formájában, így könnyen számszerűsíthető a munkájának értéke.
A másik meg, hogy az elmúlt években iszonyat mennyiségű bölcsész lett képezve, miközben ipari mérnökök csaknem elfogytak. Míg ipari, gyártási mérnökre vadászni kell, bölcsészekkel el lehetne rekeszteni a Dunát.
Az értéket mindig is főleg a kereslet és kínálat viszonya irányította.
Húú, örülök a válaszoknak, jó, hogy egy részletes diskurzus alakul ki. Előre elnézést, ez a válasz picit hosszúra fog nyúlni.
@2: "Mivel tudománygyalázó műből sokkal több van (azt egyszerűbb írni, izgalmasabb, stb) - ezért ez még kevésnek is nevezhető."
Az áltudományos művek cáfolatához elég sok szaktudásra van szükség az adott részterületen. Én biológusként éppen ezért meg tudtam érteni pl. a cikket a Critical Biomassen, amiben a kreacionista bíró könyvét cáfolta a kollega. Viszont néztem egy Orosz László előadást, amiben Egely könyveit cáfolta, ott már jóval nehezebb volt követni, de nem is ez önmagában a lényeg. Ha egy szakterülethez hozzáértőnek nehéz még követni is egy olyan cáfolatot, ami a területén kívül esik, akkor egy laikusnak az összes ilyen mű követése, és az összefüggések átlátása közel lehetetlen, hiszen háttérismeretekre van szükség. Csak azt teheti, hogy az adott tudományellenes mű cáfolatának hiszi el, amit írnak, viszont ez ugyanannak az éremnek a másik oldala. A rafináltabb áltudományos szerzők nem teljesen hülyék, az ő cáfolatukhoz ismerni kell a részterületet.
@3: Elgondolkodtató, amit mondtál. Valójában, ha ezt vesszük premisszának, akkor van célja, de én azt vettem premisszának, hogy ezek a művek legalább valamilyen alapvető szinten képezni akarják a laikusokat. Ha brand építésnek, marketingtevékenységnek tekintjük őket, akkor elérhetik a céljukat.
@4: Ha valóban csak fel akarják kelteni a tudomány iránt az érdeklődést, az még védhető álláspont, de azt felkeltheti az iskolai oktatás és a konkrét szakkönyvek ugyanúgy.
@5: "Egy cégnél is vagyok félállásban, és beleláttam, hogyan kell eladni a tudományt. Már pedig el kell adni, mert máshogy nem fog senki pénzt adni a kutatásra."
Ez a probléma. Igen-igen súlyos probléma, ugyanis egy jól működő rendszerben a tudományos kutatásokat és az erőforrások elköltését egy összesített szakembergárdának kéne meghatározni, nem pedig annak, hogy melyik kutatási irányt képviselők tudnak jobb marketinget kitalálni a laikusok meggyőzésére. Ráadásul annak szerintem nem sok köze van a tudomány népszerűsítéséhez.
@8: Értem amit mondasz, de az a probléma, hogy a gyakorlatban a tudomány és a hit nem különül el egymástól, csak a legmagasabb, legnívósabb szinten, és ott is csak a saját részterületén. Kuhn fogalmazta meg a tankönyv-effektust, miszerint a hallgatók, tudományos érdeklődésű emberek egyszerűen elhiszik, amit a professzor mond, hogyan is kérőjelezhetnék meg, ha nincs hozzá megfelelő tudásuk. Aztán, ha már kutatók lesznek, akkor átláthatják a saját területükön belül, hogy mi az igaz és mi nem, viszont a textbook-effektus ugyanúgy érvényes lesz a saját területükön kívül minden másra. A laikusok pedig mindent csak simán elhisznek, a módszertan ott semmit nem számít, úgyanúgy hit alapú a társadalom, csak másban hisznek, mert nem tudják és ellenőrzik a tudományos eredményeket, hanem elhisznek valami lebutított változatot.
@11: Nyilván nem a tévében gondoltam, hanem a közösségi médiában, videómegosztókon, ott több tucat ilyen van, a kritikák pedig ugyanúgy érvényesek rájuk.
"Az emberek nagy része nem érti, hogy miért jó egy alapkutatás, hogy miért költ erre sok-sok milliót/milliárdot az állam, az EU meg úgy általában a modern világ. Ezt meg kell mutatni. Ennek sok más módja nincs. El kell magyarázni valahol, és a magyar oktatás egyre távolabb kerül ettől, hogy miért lesz jobb az életünk attól. El kell magyarázni hogy mi a kapcsolat a között, hogy Gizike a laborban egysejtűeket bámul a mikroszkópban hogyan lesz olcsóbb 5 év múlva a színes TV "
Sehogy nem lesz olcsóbb. A kutatási eredmények jó része gyakorlatilag semmiféle kézzelfogható hasznot nem hoz, vagy legalábbis nem belátható időn belül. Viszont nem is ez elsősorban a célja a kutatásnak, hanem a világ megismerése a megismerés fontossága miatt. Ha ezeket tudjuk hasznosítani, az jó, de nem szükséges. Az embereknek pedig teljesen mindegy, hogy melyik eszköz mire alapul, csak az számít, hogy működjön. Nem véletlenül, bármilyen össszetett eszközt nézel meg, olyan alapos átfogó ismeretekre van szükség különböző területekről, hogy csak egy tervezőcsoport tudta összerakni. Akkor egy pék vagy egy börtönőr egy személyben mégis hogy a viharba látná ezt át? Ha úgysem látja át, akkor nem tök mindegy?
Amiről utána beszélsz, annak semmi köze a természettudományos ismeretterjesztéshez. Azok a mindennapi élethez szükséges gyakorlati információk, amiket jó esetben vagy a szülők, vagy az iskola megtanít. Az ismeretterjesztő művek, csatornák olyan tudást akarnak átadni, ami eleve csak felsőooktatási intézményekben hozzáférhető és nem is véletlenül. Annak a tudásnak egy szakértő számára van haszna, laikus számára nincs, viszont felműveltté, ezáltal sokkal idegesítőbbé és nehezebben kezelhetővé teszi.
"Vagy ott van a matek, miért hír, hogy megint találtak egy nagyobb prim számot? Milyen matek kutatások kellettek pl. a Bitcoinhoz?"
Ezeket a kutatásokat jó ha 1000 emberből egy megérti, és akkor lehet túlbecsültem. A bitcoin matematikai hátteréhez komoly matematikai előképzettség kell, semmi realitása nincs annak, hogy a már említett péknek vagy börtönőrnek éveken keresztül kemény munkával megpróbálja valaki megtanítani a felsőfokú matekot, mert minek?! Ráadásul jó eséllyel úgysem tudnák elsajátítani. Nem egyéni szinten fontos a megismerés, hanem kollektív, közösségi szinten, mert úgy lehet hatékonyan előre vinni a társadalom fejlettségét.
"Nem mellesleg a relativitás elmélet ismerete nélkül, hogyan építettünk volna színestévét /hagyományos képcsövesre gondolok/?"
Sehogy. A specrelt még csak-csak el lehet valami lebutított felvizezett formában magyarázni valakinek, de jó eséllyel az is csak összezavarodik. Az áltrelt pedig még fizika szakon sem kötelező tanulni, külön, opcionális kurzus. :D Akkor miről is beszélünk? Szerinted egy átlagos embernek, ha meg akarod tanítani a Minkowski-geometriát, ami az egésznek az alapja, akkor meddig jutnál?
@12: Értem amit mondasz, de szerintem ez egy gyakorlati probléma. Ugyanis, ha valaki tudja, hogy nem ért pl. a már említett áltrelhez, de ráhagyja a profikra, akkor mindenki csinálja a maga dolgát, amiben jó és hatékonyabban halad a társadalom. Ha egy professzornak kutatás helyett laikusoknak kell elmagyarázni egy olyan dolgot, amit ő pontosan tud, hogy nem lehet, akkor igazából az idejét vesztegetni. Ha pedig tovább akarnak haladni, szintén egy hozzáértőnek kell időt és energiát elpocsékolni feleslegesen. Itt nem elsősorban az a probléma, hogy szakértőnek képzeli magát, bár ez is szerepet játszik, itt az oldalon is elő szokott fordulni, ha a kvantummechanika előkerül, hanem, hogy feleslegesen kell képezni ezeket az embereket, és az idő és energiapocsékolás.
@14: Ez pontosan így van. A bankban előkerülű matekot mindenki megtanulja általános iskolában, a magas szintű matek pedig nem releváns a bankban (legfeljebb a számítógépeken futó programok tervezésénél, ami ugye egy specifikus részterület), és természetesen nem is tudnák az emberek ezt belátható időn belül elsajátítani. A magas szintű matek annyira absztrakt, annyira megfoghatatlan és anti-intuitív, hogy nagyon kevés ember tudja igazán megérteni. Én például szeretem a matekot, de az egyetemen a magas szintű résznél, már egyáltalán nem élveztem az egészet, és pl. topológiából a mai napig nem értem hogy mentem át, baromi nagy szerencsém volt. És szerinted elvárható, hogy ilyet képzetlen embereknek hobbiból valaki tanítson? Vagy hogy ezt bárki megtanulja?
válasza:Kérdező, off topic, de esetleg fel tudnád idézni, hogy biológusként mit tanultál topológiából? (és minek?) Az is elég, ha csak szavak jutnak eszedbe.
#3 vagyok és szeretem az ilyen szakmai érdekességeket
válasza:<<Ez a probléma. Igen-igen súlyos probléma, ugyanis egy jól működő rendszerben a tudományos kutatásokat és az erőforrások elköltését egy összesített szakembergárdának kéne meghatározni, nem pedig annak, hogy melyik kutatási irányt képviselők tudnak jobb marketinget kitalálni a laikusok meggyőzésére.>>
Ezen nem értem mit csodálkozol. Az egész világon az idők kezdete óta ilyen a pályázati rendszer... de nem csak itt, az üzleti, befektetői piacon is ez megy.
Minden labornak, intézetnek amelyik pályázik pénzekre, bizony keményen meg kell küzdeni a pénzekért. Erre szinte mindenhol van szakembergárda, egész grantíró osztályok, specialistákkal.
Ez csak ott kapcsolódik a témához, hogy te is mondtad, hogy a mai kutatás végtelenül komplex és lehetetlen elmondani másnak mit csinálsz. Nos ez nem igaz.
Meg lehet, és kell is egyszerűen, érthetően és vizuálisan fogalmazni a kutatási témádat. Erre valók a tudományos prezentációk, konferenciaposzterek is.
Mi ezen olyan különleges? Ha majd esetleg PhD-zel, akkor a fél életed erről fog szólni... pályázatírásról, beszámolókról, laikusoknak, más szakmabelieknek szóló előadások tartásáról és egyéb prezentációkról.
Pontosan erről szól a tudomány népszerűsítése is. Valakinek kiváló tehetsége van ehhez, valakinek meg kevésbé.
válasza:"@4: Ha valóban csak fel akarják kelteni a tudomány iránt az érdeklődést, az még védhető álláspont, de azt felkeltheti az iskolai oktatás és a konkrét szakkönyvek ugyanúgy."
Nos, nem, illetve nehezebben.
Az iskolai oktatás, a tantárgyakat megszerettetni képes, sőt szélesebb információkat adni és érdekessé tenni képes tanár valóban jó út lenne, de az az érzésem, hogy a tanárképzés, sőt inkább a tanítóképzés (mert már általánosban meg kéne alapozni a tudományszeretetet) nem fordít elég figyelmet arra, hogy a tudás átadását "ehető" formában tegye.
A szakkönyveket meg nem nyitod ki, ha nincs felébresztve az érdeklődésed.
" egy jól működő rendszerben a tudományos kutatásokat és az erőforrások elköltését egy összesített szakembergárdának kéne meghatározni"
Azok teszik.
A marketing ahhoz kell, hogy a pénzemberek oda is adják a költenivalót. Mert a pénzember nem feltétlenül tudós.
És mielőtt kinyitja a bukszát, felteszi a kérdést: és nekem ebből mi a hasznom?
"A kutatási eredmények jó része gyakorlatilag semmiféle kézzelfogható hasznot nem hoz, vagy legalábbis nem belátható időn belül."
Na ez ma már annyira nem igaz. Igenis elég gyorsan átpörögnek a dolgok gyakorlati, profittermelő felhasználásba. Éppen, mert a fent említett finanszírozók ezt várják el.
"Viszont nem is ez elsősorban a célja a kutatásnak, hanem a világ megismerése a megismerés fontossága miatt. Ha ezeket tudjuk hasznosítani, az jó, de nem szükséges."
Na ez a kisbetűs rész, amit a marketinges nem mond el a pénzembereknek, de igyekeznek beépíteni a projektekbe. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!