Csak szerintem kontraproduktív a tudomány ilyen erősen történő népszerűsítése?

Mivel tudománygyalázó műből sokkal több van (azt egyszerűbb írni, izgalmasabb, stb) - ezért ez még kevésnek is nevezhető.

Nagyon kevésnek.

Kontraproduktív akkor lenne, ha a saját célját nem érné el. A tudománynépszerűsítésnek az a célja, hogy a tudomány legyen népszerű. Nem az, hogy az emberek értsenek hozzá, hanem hogy tartsák menőnek. Szerintem ezt a célt elérte. Kb a migránsozás szintjén épült be a köztudatba a humán műveltség semmibevevése és a természettudomány-technológia piedesztálra emelése. Az összes kókler is a tudományhoz nyúl, ha valaminek a hitelességét akarja elhitetni az emberekkel. A tudományos szakzsargon és a tudomány szó maga már olyan többlettartalommal lett felöltöztetve a közbeszédben, hogy a legutolsó szabolcsi faluban is a hitelesség jelképe lett. Az áltudományok is mind erre a presztízsére építenek a tudománynak, utánozva a külsőségeit.

Aki csinálja, az nagyon jól tudja, hogy mesékkel eteti be a hallatóságot (akinek szegénynek nincsenek meg az eszközei, hogy ezt magától átlássa) azért, hogy a saját csoportja társadalmi megítélését javítsa vagy tömegeket a szerinte üdvös viselkedés felé tereljen. Senki nem megy úgy tudományos ismeretterjeszteni, hogy őszintén azt hiszi, ezzel bármilyen mértékben is fejleszti bárki szakmai tudását. Aki odaáll beszélni, az mind pontosan tudja, hogy csak propaganda, amit csinál.

Azért a tudományterjesző műsorok, oldalak általában forrásokból szoktak tájékozódni és meg is adják.

Szerintem pont, hogy kiváló, hogy bárki számára elérhetőek közérthetően a tudományok.

Pont te érveltél vele, hogy a mai tudomány elképzelhetetlenül összetett. Igen ezt kutatóként alátámaszthatom.

Pont ezért kell közérthetően elmagyarázni. Hidd el kevesebb tévhit keletkezik így, mint az antitudományos és áltudományos média bűne miatt.

Minél szélesebb körben elérhető a valódi (de egyszerűsített) tudomány, annál inkább megbízhatónak fogják tartani az emberek. Ez pszichológia, tömeghatás.

Ha pedig emiatt gyerekek százai kezdenek tudományos karrierbe, akkor nyertünk.

Tudod én miért kezdtem érdeklődni a fizika, idegtudomány, matematika iránt? Mi Micsoda könyvek régen, felnőtt fejjel pedig a Star Trek :) mellett a Discovery-n, Nat Geo-n futó műsorok.

Soha nem végzem el ezek nélkül az egyetemet és eszembe nem jutott volna a kutatói pálya.

Hidd el, nem a béna és unalmas iskolai órák miatt választja valaki a STEM hivatást... hanem ezek miatt.

"Mivel az átlagembernek a tudomány ismerete lehetetlen feladat és szüksége sincs rá még középiskolai szinten sem, nem lenne jobb és célravezetőbb, ha az erőforrásokat a formális oktatás fejlesztésére és az abba való toborozásba fektetnénk? "

A formális oktatásnak mi köze van a tudományos ismeretterjesztéshez?

Utóbbi egy piaci hasznot (is) termelő dolog, pont ez motiválja. Ingyen senki nem csinál dokumentumfilmeket és nem szakújságíróskodik.

Egy dologra jó, de arra nagyon felkelti az érdeklődést a tudomány iránt.

Egy cégnél is vagyok félállásban, és beleláttam, hogyan kell eladni a tudományt. Már pedig el kell adni, mert máshogy nem fog senki pénzt adni a kutatásra.

A grantek világa erről szól, meg kell győzni sokszor laikusokat vagy más területről érkező szakembereket, hogy ez a kutatás megéri. Ez kb a tudományos ismeretterjesztés szintjén megy. Látványos, ütős, vizuális és érthető.

Sokat tanultam emiatt a témáról, oktatásról, kompakt érthető laikusoknak szánt előadásokról..., és én nem látom hátrányát.

Amikor 10 diák jön oda a végén, hogy szeretne majd nálunk dolgozni, akkor azt mondom volt értelme.

A professzor egy ilyen előadás alkalmával "szerzett meg", teljesen más területről.

A forrásokért és az agyakért is meg kell küzdeni, már gyerekkortól kezdve.

Az oktatás más csatornákon megy, és ugyan úgy semmit sem ért belőle igazán a gimis diák pl egyetemi matek nélkül.

Akkor jobb ha felkelti az érdeklődését pár igazán jó előadó, látványos, érdekes, közérthető dolgokkal (az sem gond, ha csak körvonalakban érti)

Ne feledjük, a jövő automatizált világában egyre több és több mérnökre, kutatóra lesz szükség. Rá kell vezetnünk őket a természettudományos pályára, különben nem lesz munkájuk jórészt. Piedesztálra kell emelni a tudományt, mindenek fölé helyezve, ugyanis ez az egyetlen módja a természet megismerésének és befolyásolásának. Hittel és versekkel sem megy.

Pontosan a te mondandódra reflektáltam.

A bölcsészettudomány és a művészet hozzá tartozik egy értelmiségi ember műveltségéhez.

Viszont teljesen másra való. A természet és annak jelenségeinek megértéséhez csak a tudományon keresztül vezet a út, a tudományos módszertannak hála. Ezért nem kell benne hinni! Ezért visz minket közelebb a világ megértéséhez.

Ezért fontos népszerűsíteni.

#3, Egyébként a mondandóban több súlyos csúsztatás volt.

1. Hozzáteazem sajnos, de közelében sincs az igazság a szabolcsi faluról. Az emberek nagyrésze amőba szinten él agyilag, és sajnos jóval fogékonyabbak az áltudományokra, kuruzslásra, hiedelmekre. Nehogy azt hidd, hogy a spektrumot bárki nézi...vagy TEDtalkot. Nagyon sokan tudománytagadóak és egyáltalán nem is értik mi az a tudományos módszertan.

Bárcsak úgy lenne ahogy írtad... a fejlett országokban, ahol sokkal jobb az oktatás és a jólét, sokkal inkább tudománykedvelőek a fiatalok például. A tudomány nem más, mint az emberiség kollektív tudása. Eddigi eredményeinek elfogadása csak a józan ész jele.

2. A migránsozó politika egy valódi, és előreláthatóan kritikus, teljes nyugati világot érintő konfliktushelyzetre alapoz. Ám azt aktuálpolitikai célokra, propagandista eszközökkel aljas módon használja fel. Személyeskedés, félelem felerősítése, démonizálás, egyértelmű hazugságok terjesztése.

Ez a propaganda a szószoros értelmében.

Itt mosod össze (propagandista módon a kettőt) A tudományos ismeretterjesztés tudás alapú, sohasem láttam egyetlen személyeskedő előadást sem.

A hazugságoddal ellentétben, NEM becsmérli a humán tudományokat egyetlen tudománynépszerűsítő előadás sem.

Pusztán az érdeklődés hatékony felkeltése a cél. Igazán nem egyszerű 16 oldalas levezetés helyett érthetően, vizuálisan elmagyarázni a dolgokat. Megsúgom, az egyetemisták nagyrészének is ez kell főleg, majd az érdeklődés felkeltése után így motiválni, hogy nézzen utána, értelmezze a mögöttes matematikát.

Az egyetem leghasznosabb tárgyai a -laza, l modern, vizuális előadók voltak, videókkal, kísérletekkel. Érdekes módon ezekből tanultam a legtöbbet, magamtól. Ezek miatt lettem kutató és mérnök.

Pontosan ez a célja a tudományos kommunikációanak is. Az pedig mindenkinek fontos lenne, hogy ne hit alapú társadalom legyen, hanem tudás alapú. Ezért is küzd annyira a populista politika gyakran ez ellen.

Ugyanis a szkeptikus, gondolkodó ember meg fogja kérdőjelezni a propagandákat is.