Richard Dawkins azon munkálkodik, hogy felhozza az emberiséget abból a mélységből, ahová bizonyos közösségek taszították. Más tudósok, hírességek miért nem követik a példáját?

@12: Biológusként végeztem... régebben, mint azt szeretném hinni. Nem dolgoztam utána soha ebben a szakmában, és nagyjából mindent elfelejtettem, amit csak lehetett, így néha hülyébbnek érzem magam a témában, mint egy pár használt munkászokni. Ugyanakkor azok a "súlyos dolgok" amiket mondok nagyjából azok, hogy egy kutató tudós munkája az, hogy kutasson - nem érzem túlzottan súlyosnak., sokkalta inkább értelemszerűnek és nyilvánvalónak

Ha a Kakura vonatkozó állításokra gondolsz, azokat leginkább pedig nálam a témában jóval okosabb, releváns tudományos fokozattal rendelkezők figyelmeztetéseiből tudtam meg én is. Ha érdekel bővebben, kifejthetem. Amúgy valahol éppen itt van az ismeretterjesztés felelőssége elásva: az emberek döntő többsége nem tudja igazán jól megítélni, hogy mennyire állják meg helyüket szakmailag az ilyen művekben leírtak. Vagy akár egyáltalán nem tudja megítélni. Viszont az emberek szeretnek szenzációs, izgalmas, fantasztikus dolgokat hallani. Ha ezt egy hitelesnek vélt ember teszi, akkor könnyen behúzhat akár milliónyi embert is a rajongó- és vásárlótáborába, na meg a csőbe. És a szakma felelőssége az ismeretterjesztéssel kapcsolatban nagyjából ott van, hogy ezt megpróbálják szóvá tenni.

A tudomány se nem ateista, se nem teista. A tudomány nem vizsgálja Isten/istenek létét, vagy nem létét, nem elmélkedik rajta, nem tesz téteket befutókra. Nem foglalkozik a témával, mivel ez nem egy tudományos téma. Már persze ha tudomány alatt természettudományt értünk, nem teszem azt, hittudományt :) A természettudósoknak lehet egyéni véleményük, persze. Ezt hangoztathatják is - megvan rá a joguk. De ettől ez még nem lesz tudományos álláspont. Ettől függetlenül igazad van, semmi nem erősíti meg semmiféle isten létét tudományosan, és nem látszik szükségesnek semmiféle isten léte. De ettől még a tudomány nem lesz ateista. És egy tudósnak semmiféleképpen nem feladata bottal püfölni az istenhitet. Te is jól megfogalmaztad: az isteneknek nincs helye a tudományokban. Ha ezt vallod, nem tartod kissé... hmm... furának, hogy ez a Dawkins figura mégis Istennel és istenhittel foglalkozik oly sokat? :)

A hívőknek meg miért ne lenne helye a tudományban? A természettudományokban nem a hitüket kell kutatniuk. Nem is azt teszik. Teljesen össze vannak keveredve a fejedben a dolgok.

Először az eredeti kérdésedre reagálnék.

"Richard Dawkins azon munkálkodik, hogy felhozza az emberiséget abból a mélységből, ahová bizonyos közösségek taszították."

Nem.

Richard Dawkins azon munkálkodik, hogy jól eladható könyveket írjon, amit minél többen megvesznek. Ennek a részleteibe nem megyek bele, mert nem ismerem azokat.

"Azért elég vicces, hogy Dawkisnak így 70 év felett sokkal több bátorsága van, mint egyes megmondó embereknek, akik arc nélkül osztják az észt, de a nevüket nem adják az igazsághoz..."

Azért 70 évesen, egy viszonylag kiterjedt és lezárt tudományos életpálya után, amikor nincs sok veszteni valóm én is elég bátor lennék.

"A tudósok "kutatnak", de arra nem képesek, hogy ezeket a kutatásokat meg tudják osztani a nagyérdeművel, csak tartogatják maguknak."

A 'tudósok' (hogy mennyire utálom ezt a szót) dolga az, hogy kutassanak. Mellesleg az eredményeiket nem csak tartogatják maguknak (abból nem tudnának megélni), azokat meg is osztják, elsősorban a tudományos közösséggel, de az általad nagyérdeműnek nevezett laikus közönséggel is.

"Richard Dawkins nélkül az átlag ember ma nem ismerné annyira az evolúciót, ahogyan most ismerjük, bevallom, hogy én magam is sokat tanultam tőle a könyvein keresztül."

Nagyon jó, akkor tudod miért van szükség tudománynépszerűsítésre.

"Még valami: a tudósok nem az emberiség tudását gyarapítják, hanem a magukét.

Márpedig a kutatók pont ezt teszik, gyarapítják az emberiség tudását.

"A megszerzett ismeretet tartogatják maguknak, a cikkeiket is olyan formában írják, hogy abból a nép egy szót sem ért."

A tudományos cikkeknek nem is az a célja, hogy mindenki megértse. Ez a már felhalmozott ismeretek mennyisége és minősége miatt nem is lehetséges. Miért is kellene mindenkinek ugyanannyira jól érteni az általános relativitáselméletet, mint az endoszimbionta elméletet?

"Másrészt nem szólalnak fel az áltudományok ellen, hanem hagyják azokat terjedni."

Márpedig minden kutató 'felszólal' az áltudományok ellen ilyen vagy olyan formában.

"Azért tedd a szívedre a kezed: a tudomány alapvetően ateista."

Nem. A tudomány a világ működését vizsgálja, egy teremtő, nevezzük istennek vagy bármi másnak, nyilvánvalóan nem lehet a működő világ része, és a világ vizsgálatára alkalmas módszerekkel nem is vizsgálható. Így a tudomány nem is foglalkozik vele, hiszen a tudomány célja a tudományos módszerekkel vizsgálható világ vizsgálata.

"Nem mondják ki, de nyilvánvaló, hogy a tudósok egyetértenek abban, hogy nem szükséges semmiféle istent feltételezni a világ működéséhez."

Már miért ne mondanák ki? Feljebb részleteztem is. Ezt az érvet azok szokták hangoztatni, akik nem értik a tudomány működését.

Azt hiszem ez elég részletesre sikerült.

@16: Nem, a tudomány nem zárja ki, hogy az élet, meg úgy egyáltalán minden isteni beavatkozással jött volna létre. Ahogy írtam, a tudomány ezt NEM taglalja, ezzel nem foglalkozik, ez nem tartozik a tárgykörébe. Isten léte tudományosan se nem megerősített, se nem cáfolt. És minthogy az isten létével kapcsolatban a tudománynak nincsen álláspontja, a tudomány értelemszerűen nem lehet ateista - és teista sem.

Természettudományosan nem cáfolható, hogy az ősrobbanás valamiféle Isten műve volt, aki pöccre beállított a világon mindenféle paramétert, aminek későbbi folyománya az élet létrejötte volt a Föld nevű sárgolyón. Persze az égvilágon semmi nem is indokolja azt, hogy úgy higgyük így történt. De ismételten: ez kívül van a tudomány által vizsgáltak körén. Ez ilyen egyszerű.

Amúgy hetek kérdése, és közelebb leszek a 40-hez, mint a 30-hoz - ebből pedig már kitalálhatod a koromat. Nem igazán tudom, hogy te pozitívan értetted-e, hogy fiatalosnak tűnök, mindenesetre én igyekszem az lenni. Matuzsálem nem vagyok azért. De nem érzem azt, hogy annyi év telt volna el a végzésem/érettségim/általános iskolás első napom/stb stb óta, mint amennyi, és néha irreálisnak tűnik a csupasz számadat. Bár fogalmam sincs, miért is beszélek most erről. :)