Milyen típusú feladatok vannak a Mensa IQ-teszten?

> Milyen típusú feladatok vannak a Mensa IQ-teszten?

Raven-teszt feladatok vannak. Hogy a műveltséget – akár azt, hogy valaki tud-e írni – szét lehessen választani a likvid intelligenciától – amit a teszt mér –, és hogy nemzetközi szinten lehessen sztenderdizálni a tesztet, ezért kizárólag olyan feladatok vannak benne, amiben nincsenek számok, szavak, jelentéssel bíró ábrák. (A színvakok miatt még színek sem.) Mindegyik tesztfeladatban egy 3x3-as ábra jobb alsó sarkába kerülő ábrát kell kiválasztani 8 lehetséges válaszból. Valami ilyesmi: [link]

Ha jól rémlik, akkor 36 feladat van, ennek megoldására 40 perc áll rendelkezésre.

> A neten szinte mindenki a maximumot éri el.

Szinte… Bár nem tudom ezt pontosan mire alapozod – gondolom aki csak átlagos, vagy átlag alatti eredményt ér el, az nem szokta reklámozni –, de sejtésem szerint nem állsz távol a valóságtól. Hiszen az, hogy valaki netezik kocsmázás, vagy tévébámulás helyett, és érdekli, hogy mennyi lehet az IQ-ja az maga is egy jó IQ szűrő. Elvégre a legtöbb ember az ember azt a tulajdonságát méretteti meg, amiről azt gondolja, hogy abban jó. Aligha fog IQ tesztet írni, aki úgy érzi, hogy ebben a tulajdonságában nem kimagasló.

> de úgy tudom, az élő tesztjük már fizetős

Igen, a tesztírás díja 3000 Ft.

> Érted...

Tartok tőle, te érted rosszul. Én az egyik vidéki Mensa csoport tagja vagyok, és szervezünk tesztírást. A tesztírások amennyire én tudom nagyjából nullszaldósak összességében. Az egyesületnek inkább a tagdíjakból van bevétele.

A tesztíráshoz kell egy terem néhány órára. Vidéken még csak-csak lehet olcsóbban találni (10-20 ezer forint / óra), de Budapesten ennek a többszöröse pusztán a termet kibérelni (ott a tesztdíjak a terembérletet sem fedezik). Viszont tesztet íratni csak a megfelelő végzettséggel lehet, így vidéken – ahol nincs erre kiképzett ember – a benzinköltség nyomja meg a tesztírások költségét. (Meg persze vannak egyéb költségek, a ceruzától kezdve a táskáig, amiben a tesztírásokhoz szükséges cuccokat szállítjuk.) Akik a tesztírásban segédkeznek, azok önkéntesek, semmiféle fizetséget nem kapnak érte. (Ha kapnának, akkor az sem lenne túl jó órabér, ha a tesztírás díját egyszerűen szétosztanák.) Illetve a Mensa egyetlen tisztségviselője sem kap semmiféle anyagi javadalmazást, így a tagság egyetlen tagját – ide értve az elnököt, a tisztségviselőket – sem fűzi semmiféle anyagi érdek ahhoz, hogy a tagság nagyobb legyen.

> élőben annál biztos nehezebb lesz

Attól függ… Ha nagyon magas az IQ-d, akkor csak kicsivel tűnnek majd nehezebbnek. Ha viszont 125 felett nem sokkal van, akkor jóval nehezebbnek fogod őket tartani. Egy analógiával, ha valaki 80 kg-ot tud megemelni, akkor neki a 90 kg-os súly sokkal nehezebbnek fog tűnni a 70 kg-hoz képest, mint annak, aki 120 kg-ot tud felemelni. Illetve mivel tovább tart a teszt, kicsit jobban igénybe veszi az intelligenciádat a kitöltése is. Viszont a tesztírás előtt van egy rövid előadás, amit szerintem önmagában érdemes meghallgatni.

1. lehetséges teszt: [link]

2. lehetséges teszt: ahol nyelvtant meg térbeli logikai dolgokat is kellett alkalmazni, de azt most nem találom

1. Minden helyes válasz egy pontot ér.

2. Az IQ-t az életkorodhoz (korcsoportodhoz?) képest méri a teszt. Tehát mikor azt az eredményt kapod, hogy az IQ-d magasabb, mint az emberiség 98%-a, azt úgy kell érteni, hogy a veled egykorúak 98%-a. A mentális teljesítmény viszont az életkorral csökken, így elvileg van az az életkor, mikor az, hogy nem felejtettél el elmenni a tesztre és fel tudtad írni a nevedet a papírra, egyáltalán tudod, hogy hogy hívnak, azzal a mentális teljesítménnyel már bekerültél a felső 2%-ba. Bár lehet ez az életkor magasabb lenne, mint az IQ-d :-) Ha jól sejtem, akkor egyszerűen bizonyos életkorokat átlépve kapsz plusz pontokat.

3. A teszt 100 és 135 között sávokban mér. Sávokban, azaz nem pontos értéket, hanem egy intervallumot kapsz eredményként. (Bocs, ha rosszul mondanám, én még a régi, 24-es szórású tesztet írtam meg, nem tudom pontosan a jelenlegi 15-ös szórású tesztnél ez a határ most 134-nél vagy 135-nél van.) Van egy olyan eredmény, hogy az IQ-d 130 és 134 között van, és van olyan eredmény is, hogy az IQ-d 135+. Ergo egyet biztosan lehet tévedni még a legfiatalabb korosztályban is. De úgy sejtem, hogy többet is. (Ugye 100 az átlag IQ – definíció szerint – a szórást 15-nek szokás megválasztani, egy gauss-görbén két szórással felfele (100+2*15 = 130-as IQ) az emberek 2%-a van, ez a Mensa tagság feltétele, 134 vagy 135 felett az emberek 1%-a.)

4. A pontos értékeket nem tudom és nem is tudhatom. A tesztet pszichológus értékeli ki. Mert bár egy egyszerű sablon alapján lehet javítani a tesztet, amire egy kisiskolás is képes lenne – egy jó válasz = 1 pont, X életkorban plusz Y pont –, az IQ mégiscsak valamiféle diagnózis a mentális állapotodról, amit viszont csak pszichológus állíthat ki. Rajtad és a pszichológuson kívül másra nem tartozik, hogy milyen mentális képességekkel rendelkezel, ez az orvosi titoktartás alá tartozik. Ő tudja, hogy adott életkorban hány ponttól éred el a mensás szintet. De mi – tagok – elvileg a tesztkérdéseket sem nagyon nézegethetnénk (azon túl, hogy megírtuk a tesztet). A teszt nemzetközi sztenderdizálása nagyon hosszadalmas és költséges feladat. Gondolj bele, egy új feladatsort kell kreálni, ami se nem túl könnyű, se nem túl nehéz, és a feladatok nagyjából egymásra épülnek. Aztán mindenféle korosztályban a világ mindenféle területéről kell mindenféle nemű, hitű, szociális helyzetű, foglalkozású, nemzetiségű embernek kitöltenie a tesztet, méghozzá a világ egészének megfelelő arányában ahhoz, hogy meg lehessen mondani, hogy a te korodban az emberek hány százaléka ér el egy bizonyos eredménynél jobbat úgy a világon általában. Jó pár ezer embernek ki kell tölteni a tesztet, ami alapján sztenderdizálni lehet. A teszt licenszelése pont emiatt nem olcsó. Ha nyilvánossá válnának valamilyen módon a tesztkérdések, akkor azt a tesztet lehet a kukába dobni, mert sokan lennének, akik a kérdések és a helyes válaszok tudtával mennének el tesztet írni. Egy új teszt megalkotása meg se nem gyors, se nem olcsó. Mindezt tetézi, hogy négy különböző tesztfüzet van a puskázások elkerülése miatt. (Bár elég furának tartom, ha valaki meg akarná hamisítani az eredményét.)

5. A tesztet egy előadás előzi meg. Ott lehet feltenni kérdéseket, korlátozott időkeretben az előadás után, meg kötetlenebbül a tesztírás után is. Lehet, hogy az előadó valamit jobban tud, mint én, relevánsabb válaszokat tud adni.

~ ~ ~

Plusz információ. A tesztkérdések nagyjából nehézségi sorrendben vannak. Illetve ennél többről van szó. A teszt megmutat egyfajta logikát, majd azt bonyolítja, hogy felismered-e az összefüggéseket akkor is, mikor kettő, mikor három, mikor négy különböző tulajdonság épül ugyanarra a logikára. (Lásd a linkelt ábrát, ahol a függőleges és vízszintes „vonalak” száma és mintázata is ugyanazon logika mentén, de egymástól függetlenül változik.) Megnézi azt is, hogy felismered-e a mintát akkor is, ha esetleg van valami „zaj” – a logikába nem passzoló, véletlenszerű tulajdonság – az ábrákon. Aztán megmutat egy másik logikát, azt is elmélyíti. Majd ezeket esetleg kombinálja is. Tehát érdemes a tesztet sorrendben tölteni.

De előfordul, hogy valami hirtelen nem áll össze az egyik feladatnál. Ne időzz túl sokáig, lépd át, haladj tovább, a végén valószínű lesz időd visszatérni rá. Illetve ceruzával – radírral a végén – töltöd ki a válaszlapot, nyugodtan lehet tippelni, utólag javítani is.

Még néhány tanács:

- Ne parázz, nem érettségizni mész. Nem kell rákészülni, nem kell izgulni.

- Azért kipihenten menj a tesztre. Az sokat ront a koncentrálóképességeden, ha éhes vagy, álmos vagy, vagy fáj a fejed. Eleget, hogy egy sávval lejjebb kerülj, mint amibe tartoznod kellene.

- Néhányan hoznak különböző „doppingszereket”, üdítőt, csokoládét, szőlőcukrot. Persze ha szereted ezeket fogyasztani, akkor nyugodtan, de az eredményen nem fog javítani. Amennyit segít, annyit ront is azzal, hogy elvonja a figyelmedet.