Nukleáris kísérletek a háború után valóban megtörténtek?

A kísérleteket részben arra is szolgáltak, hogy a globális hatást vizsgálják.

Mindkét fél közvetlenül is kísérletezett embereken is, szóval a robbanás után röviddel bemasíroztattak egy csomó sorkatonát az epicentrumba, vagy végignézették velük a robbantást és hasonlók. Az USA is megcsinálta ezt, nem csak az oroszok (utóbbiaknál Novaja Zemlja a hírhedt terület, ahol a hidrogénbombákat robbantották; ma sem tudni, mennyi ember szenvedett el kisebb-nagyobb sugárszennyeződést).

Kedves 5-ös bár 6-os már jól helyretett, még kiegészíteném mert a kérdező szempontjából is van jelentősége.

Ezzel kapcsolatban:

"A két, Japán felett robbanó töltet attól volt pusztító, hogy a levegőben robbantak. És a közvetlen katasztrófa után évtizedekig haltak meg tőle emberek. "

- Egy atomrobbantásnak van a robbanás pillanatában egy nagyon erős sugárzása. Nyilván ez csak azokra hat akik ott vannak. És ha túl is élik évtizedekig szenvednek tőle és halnak meg. Akár még az utódaikra is kihat. De ez csupán néhány km -es körzetben van jelentősége mert a légkör is elnyeli. A nagy megatonnás bombáknál maga a robbanás nagyobb kiterjedésű lehet mint ez a besugárzott térrész. Így a halálozások szempontjából teljesen elhanyagolhatónak számít.

- Ennek a kisugárzásnak a hatására néhány anyag kis mértékben fel is aktiválódik. Ez már hosszab btávon is veszélyes lehet.

- Továbbá van a kilökődő anyag ami az atombomba hatékonységétól is függ.

-Magától értetődő hogy a modern atombobák hatékonyabban "égetik az üzemanyagukat" mint a régiek. Tehát kevesebb kerülhet a környezetbe és ezeknek az anyagoknak a kiindulóanyaghoz képest kicsi a felezési idejük.

Hiroshima és Nagaszakiban "kicsi" atombombákat dobtak le és kezdetlegesek is voltak vagyis nem hatékonyak.

Vagyis jelentős volt a besugárzás általli utóhatás és a kihulló anyag is.

Ennek ellenére egy alapos dózerelés után teljesen újjáépíthetővé és élhetővé vált a környezet. Mert ezzel eltakarították a kihullott és a felaktivizálódott anyag nagy részét.

Nyilván a város határában vannak olyan dombok amiket nem ajánlott megásni, meg mondjuk kútvizet inni de kb ennyi.

Tehát nem lehet 100%-os a tisztítás, de a háttérsugárzás kb akkora mint amikor bazaltos területen építkezel bazaltból! Nem veszélyesen magasabb mint máshol.

Vannak Magyarországon sokkal veszélyesebb "életterek". Pl többszázezer ingatlant építettek olyan erőművi és kohósalakból ami erősebben radioaktív. Konkrétan a Radon szivárog a falakból! Ennek ellenére nem halnak kupacban ott sem az emberek, pedig a háttérsugárzás sokkal magasabb ezekben az épületekben mint H.-ban vagy N.-ben.

Na bummm!

Szóval kb a 60' évektől kezdve kevesebb a radioaktív kihullás. És olyan környezetre hatott ami kevésbé zavaró. Sivatag, tenger, földalatt stb...

Nem szép dolog így sem sőt elítélendő.

Szerencsére abbahagyták.

Kivéve Észak Kóreát...

"Mindkét fél közvetlenül is kísérletezett embereken is, szóval a robbanás után röviddel bemasíroztattak egy csomó sorkatonát az epicentrumba, vagy végignézették velük a robbantást és hasonlók. Az USA is megcsinálta ezt, nem csak az oroszok "

Azt nehezen, mert akkor a nézők számára az lett volna a füstbe ment terv :)

"(utóbbiaknál Novaja Zemlja a hírhedt terület, ahol a hidrogénbombákat robbantották; ma sem tudni, mennyi ember szenvedett el kisebb-nagyobb sugárszennyeződést"

Novaja Zemlja mérete kb akkora, mint Magyarország és gyakorlatilag lakatlan ( az állandó lakossága nincs 100fő ).