Az idöműlását a gravitáció okozza vagy befolyásolja?

"az objektumok tömegei keresik a helyüket az "időfolyásban" ott, ahol az adott tömeg függvényében a leglassabban telik az idő "

Ezt az űber zagyva baromságot ,és csodálkozunk hogy nem lehet megérteni discoveris filmekből a fizikát.

Al Khali is annyira van képben a témával mint egy vak kecske a bányában.

Nem keres a tárgy semmit és nem létezik ilyen ökörség hogy idő folyása.

Nem folyik az idő sehova az csak egy matematikai eredmény amikor egy periodikusan oscilláló testet figyelünk és elkezdjük számolni az ismétlődéseket. Ezt az ember találta ki ,ennek semmi köze a gravitációhoz ami egy hús vér létező fizikai erőhatás.

A nagyobb g erőhatásban oszcilláló óramű lassabban jár mert fékezi a nagyobb g hullám mező egy olyan órához viszonyítva ami kisebb g hullámtérbe van helyezve.

Itt semmiféle fizikai törekvés nincs ,a két különböző járású óra lehet tökéletes inercia rendszerekben is pl Két vekker ,az egyik x ezer km re kering a nap körül ,a másik x millárd km re . A külső rádiuszon lévő gyorsabban jár a belsőhöz képest, de erőhatás egyikre sem hat.

#21: "Ezt az űber zagyva baromságot ,és csodálkozunk hogy nem lehet megérteni discoveris filmekből a fizikát."

Amúgy sikerült felfognod, hogy a megjegyzésemben csak hasonlat van??? Ezen az alapon über zagyva baromság az az allegorikus kép az is, amikor A tér torzulását két dimenzióban egy feszes gumilepedőre, gumihálóra helyezett súlyos golyóval ábrázolják, és...

Idéztél tőlem egy mondatot, ami betűről, betűre pontos lett. Érdekes azonban, hogy Jim Al-Khalili professzor nevének leírásába viszont alaposan beletört a bicskád... :D - csak lehülyézni sikerült őt rendesen, holott azt is írtam, hogy lehet, csak félreértem. Javaslom, hogy a betűk egyenkénti bekörmölése helyett inkább hasznosítsd a "kopipészt" módszert, ugyanis az nem fog ennyire kifárasztani.

#21: "Nem folyik az idő sehova az csak egy matematikai eredmény..."

Úgy tűnik, nálad a másoktól való idézés olyan komoly szellemi kapacitást igényel, hogy mellette megfeledkezel odafigyelni az idézőjelekre, vagy csak részleges ismereteid vannak ezen írásjel használatáról. Sietek a segítségedre: [link]

Különösen erre a részre javasolnám koncentrálni a nem kevéssé szétszórt figyelmedet: "Arra is használhatóak az idézőjelek, hogy jelezzék: az általuk kiemelt kifejezést nem szó szerint kell érteni."

#21: "A nagyobb g erőhatásban oszcilláló óramű lassabban jár mert fékezi a nagyobb g hullám mező egy olyan órához viszonyítva ami kisebb g hullámtérbe van helyezve."

Hangsúlyoznám, hogy mindannyian mások vagyunk, így a döglött oroszlán rugdosása általában nem tartozik a napi rutinjaim közé, amivel természetesen nem óhajtom bírálni a kedvenc szórakozásaid egyikét, csak előre exkuzálom magam, hogy miért is nem fognak érdekelni a legközelebbi hasonló megnyilvánulásaid se.

Nem az a lényeg, hogy fékezi, hanem hogy mi az, ami fékezi, és miért. Ráadásul a "fékezi" szavad azt feltételezi, hogy ismersz valami erőt(?), súrlódást(?), ami megmagyarázná a fékező hatást. Ez szerintem pont ugyanolyan über zagyva baromág, mint az "időfolyás".

#21: "A külső rádiuszon lévő gyorsabban jár a belsőhöz képest, de erőhatás egyikre sem hat."

Ezt nem is állította senki. Szalmabábokat is szeretsz építgetni? A test mozgásáról beszélünk, hogy miért halad arra, amerre a gravitáció "kényszeríti", amikor pedig nincs erőhatás. Jópofa hasonlat, hogy a gumihálóban keletkező kráter szélén keringő kisebb golyó gyorsulva közeledik a kráter közepén lévő nagy golyó felé, csak ugye itt azt kell megérteni a gravitáció tükrében, hogy a görbült teret-, a geodetikus vonalakat követi a kis golyó, de a kis golyón álló megfigyelő a gumilepedős példával ellentétben ezt nem úgy fogja érzékelni, hogy bedől a kanyarban, hanem mintha egyre gyorsabban közeledne felé a nagy golyó, míg ő magát mozdulatlannak érzi.

Akkor nézzük az általad kiröhögött filmrészletet: https://www.youtube.com/watch?v=mLkSAN24Ydo

"Az idő múlásának üteme talán nem a gravitáció kacifántos mellékterméke. Talán maga a gravitáció az. Ez lehet a gravitáció oka. Emiatt esnek le a tárgyak" (Jim Al-Khalili)

Professzor Kip Stephen Thorne (California Institute of Technology) Vezető elméleti fizikus is arra figyelmeztet itt (és így Jim Al-Khalili is), hogy érdekes lenne más szemszögből is meghatározni a gravitáció mibenlétét, vagyis ha fordítunk a szemléleten, és az idő "ablakából" definiáljuk a gravitációt. Ő így fogalmaz:

“Everything likes to live where it will age the most slowly, and gravity pulls it there.”

― Kip S. Thorne, The Science of Interstellar

[link]

Tehát minden ott szeret élni(létezni), ahol a leglassabban öregszik, vagyis oda húzza a gravitáció.

Ugyebár Kip Stephen Thorne volt az, aki jelentős részt vállalt a LIGO kifejlesztésében, ami képes észlelni a gravitációs hullámokat. Netán őt is majd lehülyézed a kissé antropomorfizáló, inkább magyarázó jellegű megjegyzéséért?

Itt arról beszélgetnek, hogy a Föld tömege által lelassított idő okozza magát a gravitációt, már amely jelenséget mi gravitációnak nevezünk. Az időt elsődlegesnek tartják ebben az elméletben. A Föld felszínén lassabban telik az idő, és így mi rajta "arra zuhanunk", ahol az idő lassabban zajlik.

Tehát általában véve "az objektumok természetére jellemző, hogy oda tartanak, ahol lassabban telik az idő" (Jim Al-Khalili)

"Valamely oknál fogva az alma azért esik le, mert azt a helyet keresi, ahol a leglassabban telik az idő. Vajon a gravitáció határozza meg az idő múlásának ütemét, vagy az idő határozza meg a gravitációt?" (Jim Al-Khalili)

Persze az idő nem egy önállóan létező entitás, hanem a tér bizonyos pontjain az anyag más sebességű "öregedését" látjuk zajlik relatív viszonylatokban. Mindezt próbáltam egy persze szükségképpen sántító hasonlattal modellezni a #19-ben, vagyis a folyadékban az eltérő anyagú, tömegű tárgyak elsüllyednek, és a testek különböző átlagsűrűségei-, valamint az azokra ható felhajtóerő okán más és más magasságokon áll be a lebegésük, és amely példázatból jól érzékelhetően egy kukkot se értettél meg.

#20: "Nem annyira útkeresés, bár ténylegesen a szabadon mozgó testek a geodetikus vonalakon mozognak"

Azt is szoktuk mondani, hogy a víz megtalálja a gát gyenge pontjait, és ott szakítja át... Nyilván itt sem gondolja senki sem, hogy a víz keresgél szó szerint.

#20: "Ha én zuhanok a fekete lyuk felé, akkor számomra a külvilág lassul le, a külvilágnak pedig én."

Ennél alkalmasint még bonyolultabb is lehet a helyzet.

A Föld különböző pontjain más és más a gravitáció mértéke, ennek tükrében másképpen is telik az idő, vagyis itt-ott eltéréseket kell mutasson. Ezen ismeretek alapján Jim Al-Khalili-ék készítettek egy mobil applikációt, amit mindenki letölthetett magának, és amely app a gravitációs értékek alapján kiszámolta, hogy a Föld egyes pontjain milyen gyorsan telik az idő. Pl. az egyenlítő mentén gyengébb a gravitáció, és így ott gyorsabban telik az idő, hiszen a Föld nem teljesen gömb alakú, lévén a sarkokon lapított, és ott erősebb a gravitáció emiatt, ahol viszont lassabban telik az idő.

A #22-es megjegyzésembe beszúrt filmrészlet-link előző részében kiderül, hogy azért volt rossz ez a számítás, mert nem vették figyelembe a Föld forgását.

Einstein relativitás elméletének következményeképpen a téridőben egymáshoz képest mozgó megfigyelők mást és mást érzékelnek térnek is időnek, vagyis az a megfigyelő, amelyik a térben gyorsabban halad a másikhoz képest, annak lassabban is telik az idő, és nem csak fénysebesség közelében. Vagyis bár az egyenlítői kisebb gravitáció gyorsítja az idő zajlását, ám az ott élő emberek gyorsabban is mozognak a térben (ugyanannyi idő alatt több utat tesznek meg, mivel az egyenlítő körkerülete a legnagyobb), mint pl. a sarkok közelében élők, így az egyenlítői emberek öregedését pont annyival lassítja a nagyobb sebesség, mint amennyivel növeli a kisebb gravitáció.

Ez utóbbit nem vette számításba az app, és erre figyelmeztette egyébként Kip S. Thorne Jim Al-Khalili-ékat, aki ennek alapján kénytelen volt újraszervezni az app működését, ami persze továbbra is érvényes maradt abból a szempontból, hogy az eltérő szintmagasságok is befolyásolják az idő zajlásának sebességét és a gravitáció mértékét is.

De a lényeg, hogy engem nagyon megfogott mindebből Kip S. Thorne megállapítása, és eltérő szemléletmódja: "Minden ott szeret élni(létezni), ahol a leglassabban öregszik, vagyis oda húzza a gravitáció."

@Mojjo(#24): "A Földön a különböző pontokon nyugalomban lévő megfigyelők egymáshoz viszonyított időmúlás-ütemét kizárólag a rájuk ható gravitáció befolyásolja, azaz az app helyesen számol."

Akkor már nem, mert Al-Khalili módosította a programot a téveszméi alapján, de ha gondolod, akkor értesítsd arról, hogy csinálja vissza az egészet. Tettyék, itt az egész film.

https://www.youtube.com/watch?v=aNeR_fHcQSs

Tekerj az 1:15-re és ő maga magyarázza el, hogy mi volt a baj az app-jával. Hogy volt vele baj szerinte (és más fizikusok szerint is), az tuti, mert ugye elkeseredetten elárulja nekünk, hogy kezdhette az egészet előröl. És szerintem jól értem a magyarázatát, de ha nem, hát mutass rá, hogy hol tévedek.

[link]

Itt is megemlítik a hibát, ahol a földi objektumok mozgásának sebességéről is beszélnek, mint befolyásoló tényezőről.

De őszintém szólva, nem igazán értem a gondolatmenetedet(Mojjo(#24)): "Ez így nem oké, egy sarkvidéki eszkimó, meg egy egyenlítő környéki bennszülött ha épp a fenekén ül, akkor n mozog egymáshoz képest."

Még akkor se, ha hirtelen eltűnik a Föld alóluk? Mondjuk most hirtelen legyen tele mozdulatlan levegővel az egész Naprendszer (vagyis vegyük A Naprendszert egy inerciarendszernek), akkor a Föld volt egyenlítő körén forgó ember haját nem fogja sokkal jobban cibálni a menetszél, mint a sapka nélkül nem kopasz eszkimóét? Én nem úgy láttam a vidámparkban, hogy azok sikoltoztak volna jobban az ugyanolyan sebességgel forgó körhintákban, akik a kisebben ültek.

Mellesleg ha hirtelen eltűnne a Föld, akkor a bennszülött is meg az eszkimó is ugye elhagyva a Föld már nem létező görbületének ívét, kirepülne egy egyenes pályán a nagy semmibe. Nem gondolnám, hogy nagyot tévedek, amikor azt állítom, hogy a bennszülött nagyságrendekkel "repülne" gyorsabban, mint az eszkimó... :)

@Mojjo(#24): "Teljesen mindegy, hogy más kerületi sebessége van ott a Földnek, emiatt teszem azt, a Naphoz képest más sebességgel mozognak, ez csak egy, a Nap felszínén üldögélő megfigyelőhöz képest számítana"

Asszem rájöttem, hogy hol nem értjük meg egymást...

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

Te írsz itt a #6-ban a fénysebesség állandóságáról. Itt a sebesség esetén nincs olyan, hogy valamihez képest! Szerintem nincs olyan, hogy a Földre vonatkoztatott külön sebességrendszer, hanem az univerzum egészében a bárhol megjelenő bármilyen sebességre ugyanazon szabályok érvényesülnek - gondolom én. Lehet, hogy Jim Al-Khalili is kezdetben ehhez hasonló gondolatmenet miatt nem számolt a sebességgel?

Nem'tom, csak kérdezem...

Nem. Ott nem értjük meg egymást, hogy te összekevered a kerületi sebesség fogalmát két pont egymáshoz képesti sebességével. Semmiféle fénysebesség állandóságához,eg semmihez nincs ehhez köze.

De akkor végezz el egy kísétletet. Fogj egy labdát. Pörgesd meg a tengelye körül, de előtte két pontot rá, egyet az "egyenlítőjéhez", egyet a sarkpontjához. Mit gondolsz, attól, hogy megpörgeted ezt a labdát, fognak mozogni egymáshoz képest ezek a pontok? Illetve ha leteszel egy hangyát az egyik pontra, meg a másikra, melyiknek fog jobban lobogni a haja?

Ezek általános iskolás hatodikos dolgok, légyszi próbáld átlátni.