Az elektromágneses és gravitációs mező erősségét befolyásolja az adott anyag hőmérséklete?

1. Melegebb anyag hősugárzása magasabb frekvenciájú, kisebb hullámhosszú. Amennyiben ezt figyelembe vesszük, bár ez nem EM mező, csak sugárzás, akkor igen.

2. A gravitációs mezőt csupán a benne lévő tömeg mértéke befolyásolja. Az meg függ az anyag energiatartalmától, vagyis hőmérsékletétől is. Persze iszonyatosan kis mértékben és ennek megfelelően az ebből származó tömeg- és ezzel gravitáció-változás is elenyésző mértékű. Még abban sem lennék biztos, hogy csillagászati mértékeknél lenne jelentősége.

Ha ezt figyelembe vesszük, elsőnek és másodiknak is igaza van. :D

Wadmalac:

"Hazugság az több lehet, de nincs két igazság" :)

A tér görbületét (azaz a gravitációt) meghatározó egyenletben nem a tömeg szerepel, hanem az energia-impulzus tenzor, ami egy 16 komponensű tenzor, és 4 olyan mennyiséget tartalmaz, amit klasszikusan különféle mennyiségekként ismerünk. Ezek az energiasűrűség, az impulzussűrűség, a nyomás és a nyírófeszültség. Ezeknek mindegyike beleszól a gravitációba. Vagyis ha pl. extrém nagy a nyomás egy gázban, már attól is más gravitációs teret hoz létre. Vagy egy megcsavart rúd is más gravitációt okoz, mint egy feszültségmentes.

Az, hogy laikusan a gravitációt még az ált. rel. után is a tömeghez kapcsoljuk, annak köszönhető, hogy a spec. relben az energia és a tömeg közt fennáll egy egyszerű arányosság (a mindenki által ismert egyenlet). A specrelben ez még valamennyire indokolt és használható, mert egy skalár mennyiséget (az energiát) egy másik, a hétköznapi életben jobban ismert mennyiséggé (tömeggé) alakít.

De ha gravitáló tömegről van szó, akkor ez az egyszerű átváltás már nem megy, mert ha a 16 komponensű tenzorból egy egykomponensű tömeget csinálunk, elvész az információ nagy része. Ugyanaz az 1 kg-os test másféle gravitációt fog létrehozni, ha nyomás uralkodik benne, mást, ha meleg, és megint mást, ha pl. forog. Tehát pusztán a tömegéből nem fogjuk tudni megmondani, hogy pontosan milyen a gravitációja, hogyan görbíti a téridőt.

Ezért nem igazán szerencsés azt mondani, hogy a gravitációt a tömeg határozza meg.

"Ugyanaz az 1 kg-os test másféle gravitációt fog létrehozni, ha nyomás uralkodik benne, mást, ha meleg, és megint mást, ha pl. forog. Tehát pusztán a tömegéből nem fogjuk tudni megmondani, hogy pontosan milyen a gravitációja, hogyan görbíti a téridőt.

Ezért nem igazán szerencsés azt mondani, hogy a gravitációt a tömeg határozza meg."

Jogos. :)

Kevésbé pongyola megfogalmazáshoz olyan területre kellett volna merészkednem, ahol én sem vagyok rutinos. :)