Hogyan függ össze a trigonometria az épitészettel?

Például van egy oszlop. Nem ismered a magasságát. De el tudsz helyezni mondjuk pontosan 10 méterre tőle – amit könnyen ki lehet kellő pontossággal mérni – egy mérőeszközt, és megnézed, hogy milyen szögben látszódik az oszlop teteje a vízszinteshez képest.

Ez egy derékszögű háromszög, amiből ismert az egyik befogó („a”, ami az oszlop és a műszer távolsága) és az azon fekvő szög. A másik befogót („b”-t, azaz az oszlop magasságát) trigonometrikus függvénnyel megkapod:

tan(β) = b / a

b = tan(β) / a

(Pontosabban a kapott értékhez még hozzá kell adni a mérőműszer magasságát is.)

-méréstechnika: távolságok és szögek közti számítások

-statika: erők hatásvonalai és felbontásuk összetevőkre

-koordinátageometriás tervezés

Az építész térben tervez térbeli alakzatokat. Falat, mennyezetet, födémet, tartószerkezetet, miegymást. Ezek együttese adja az épületet, ami akkor szilárd, esztétikus, ha sok feltételt kielégít, leginkább azt, hogy minden mindennel összefügg.

Akkor pedig menthetetlenül lesznek benne szögek. Azokkal számolni kell, azokat mérni kell. Az építészet rengeteg fizikai törvényt használ fel. Azok jelentős részében szerepelnek trigonometriai kifejezések, aki ezeket nem ismeri, számolni velük nem tud, az nem is lehet építész.

Amiket leírtak azon túl keress rá ezekre.

- Geodéziai háromszögelés

- Rácsostartó

- Végeselem modellezés.