Melyik ez a földönkívüli élet típusaira és valószínüségére vonatkozó elmélet?
Még régen hallottam Steven Hawkingtól, de asszem nem saját találmánya, elég alap dolog. Tulajdonképpen nem is teljesen elmélet. Annyira emlékszem, hogy 2 db lehetőségre bontja a földönkivüli élet "típusait". Az egyik, hogy csak a földihez hasonló körülmények között alakulhat ki élet, így az az univerzumban (feltehetően) ritka. A másik, hogy az élet alkalmazkodik az adott körülményekhez és ilyen módon akár gázóriásokban is kialakúlhat élet, így meglehetősen gyakori is lehet.
Mi ennek a neve? Hogy tudnék erről a témáról, akár angolul olvasni?
Előre is köszi!
válasza:A Fermi paradoxon, egy paradoxon! A lényege, hogy felteszi a kérdést: "Ha minimum 1 millió bolygó van a tejútrendszerben ami a földhöz hasonló, valamint a föld viszonylag fiatal bolygó ezekhez képest, de az emberek mégis ott tartanak ahol, akkor hol vannak az idegen civilizációk? Miért nem futunk bele lépten nyomon fejlett űrjárművekbe?"
De ez a paradoxon is olyan elméletekre "reagál", melyek inkább azt feltételezik, hogy az élethez a földihez hasonló körülmények szükségesek.
Az én kérdésem egy nem erről szól.
válasza:Földön kívüli élettel kapcsolatos elmélet nem létezik. Még a Földi élet kialakulása is egy nagy rejtély! Még hogy más bogyóklón! na még mit nem...
Az élet elvileg olyan óriásmolekulákból fejlődött ki, amik elkezdték önmagukat másolni. Ehhez ideális volt minden itt a Földön. Máshol akár szilícium alapú élet is kialakulhat extrém körülmények között. De mivel fogalmunk sincs hogy jön létre élet (mint olyan), ezt így elég nehéz elméletek közé szorítani.
válasza: válasza:Biztos ez sem pont az, amire gondolsz, de "elég alap dolog", és a témába vág:
válasza:Minden hipotézis vagy elmélet okafogyott addig, amíg nem ismerjük az élet kialakulásának rejtélyét. Nincs viszonyítási alapunk se. Mert még nem találtunk sehol a Földön kívül. Mégis miért kéne azt gondolnunk, hogy bárhol máshol lehet? Mert az univerzum nagy, és a Föld viszonylag átlagosnak számít? Ez nagyon kevés! Erre képtelenség még csak hipotézist is felállítani.
Szét kell nézni: Európa vízóceánja, Enceladus vízóceánja, Mars, Vénusz légköre. stb... Majd ha az egyiken találunk életet, vagy rájövünk hogy lehet csinálni mesterségesen, akkor el lehet kezdeni gyártani a hipotéziseket, sőt akár elméleteket is. De addig ez az egész csak szimpla eszmefuttatás lesz, megspékelve egy kis józan paraszti ésszel. A valószínűség-számításhoz adatok kellenek... Ha nincsenek, akkor csak azt lehet tenni amit Hawking is: Spekulálni!
válasza:@9:
"Mégis miért kéne azt gondolnunk, hogy bárhol máshol lehet? Mert az univerzum nagy, és a Föld viszonylag átlagosnak számít? Ez nagyon kevés! Erre képtelenség még csak hipotézist is felállítani."
Ez nem, hogy nagyon kevés, hanem bőségesen elég ahhoz, hogy biztosan tudjuk, máshol is lehet élet. Ugyanis az, hogy itt a Földön van, azt mutatja, hogy az élet kialakulása nem lehetetlen esemény. És ha egy esemény nem lehetetlen, akkor bekövetkezhet - többször is. Ilyen egyszerű az egész. Semmi hipotézis, meg akármi, ez rém egyszerű matekból következő rém egyszerű tudás - ami azt mondja, hogy igen lehet máshol élet. Nem biztos, hogy van, de lehetni tutira lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!