A legközelebbi világháború esetén hova menekülve lesznek a legnagyobbak a túlélési esélyeink?

A legjobb esélyeid akkor lennének, ha addigra magasra küzdenéd magadat a ranglétrán. Egy ország vezetői valószínűleg egy titkos helyen lévő, jól védett , föld alatti bunkerben lennének, ahol az élelem is biztosított.

Persze szerencsés, ha valamelyik nagyhatalom (USA, Kína stb.) vezetője vagy, mert egy kis országot könnyen megszállhatnak, aztán már csak idő kérdése, hogy mikor ráncigálnak ki az óvóhelyedről. Mondjuk hozzá tartozik a dologhoz, hogy ezek a nagy országok lennének a legtöbb atomrakéta célpontjai is. Szóval ezt is mérlegelni kell.

De ha egy szélesebb réteg által is elérhető opciót keresünk, akkor én is egy semleges országra szavazok. Ha valamilyen hasznos készség birtokában vagy (pl.: orvos vagy) akkor talán egy sugárzástól védett óvóhelyen végezhetnéd a munkád.

Hát szerintem pedig atomháború nem lesz. Nem azért, mert így szeretném (mondjuk ez is igaz), de annyira talán sosem lesz elborult az emberiség, hogy atommal kezdje a másikat lődözni. Azt már mindenki tudja, hogy annak jó vége biztosan nem lehet, abból nyertes fél nem fog kikerülni, azon mindenki csak veszíthet, és jó eséllyel szinte mindent.

Ha ennek ellenére is kitörne egy globális atomháború, akkor - fájó szívvel ugyan, de - azt kell mondjam, az emberiség tényleg megérett a pusztulásra, és nem kár érte.

Atomháború esetére nézd meg a Veszélyes Jövő c. filmet.

Ha nem lesz atomháború csak hagyományos akkor meg jobb ha már jó előre katona leszel.

Hidd el a főtisztek vannak a legnagyobb biztonságban egy háborúban!

Csak addigra el is kell jutnod a ranglétrán oda...

"Oroszország olyan bombán dolgozik, amely egy texas-nyi területet letarolna,"

Ez konkrétan marhaság, kitaláció. Oroszország (helyesebben akkor még Szovjetunió) valóban dolgozott ilyen bombán, sőt, készített is belőle prototípusokat. Aztán rájöttek, hogy a világon semmi értelme sincs végeláthatatlan erdőket, mezőket vagy sivatagokat letarolni méregdrágán, amik amúgy sem számítanak semmit egy atomháború esetén, és ahol amúgy sem található senki és semmi 100 km-es körzetben. Főleg úgy nem, hogy egy ilyen bomba azért elég sokba kerül.

Ez igazából nem is egy bomba volt, hanem egy bombacsokor, méghozzá hidrogénbomba-csokor. Kb. 8-16 hidrogénbomba lett beleépítve egyetlen nagy interkontinentális rakétába, a hidrogénbombák a kioldástól számított párszáz kilométert még önerőből is meg tudtak tenni külön-külön (rakéták a hordozórakétában). Vagyis egy nagyjából 300-400 km széles, kb. 2000 km hosszú sávban gyakorlatilag bármilyen 8-16 célpontot meg lehetett volna vele semmisíteni, ha sikeresen célba ér.

Ez még vmikor a 70-es-80-as évek környékén volt, de aztán rájöttek, hogy nem igazán van létjogosultsága egy ilyen hadászati eszköznek, mert nagy mérete miatt könnyű észrevenni, a tömege miatt pedig lomha, így lassan, nehezen tud irányt váltani, vagyis kiváló célpontot nyújt az ellenséges rakéta-elhárító rendszerek számára. Azok pedig sokkal nagyobb mértékben fejlődtek azóta, mint a rakétatechnika. Ma egy fejlett lézeres rakétaelhárító-műhold még az előtt kilőne egy ilyen rakétát, mielőtt az egyáltalán kiérne orosz területről. Így aztán inkább szétszedték, és csináltak belőle egyesével rakétákat. Kicsiket, gyorsakat, amelyek sokkal jobban tudják követni a domborzati viszonyok változásait útközben, így sokkal nagyobb eséllyel maradnak észrevétlenek a lehető leghosszabb ideig.

Egyébként is, egy ilyen "kis" rakéta ha célba ér, akkor egy nagyjából 3-5 km-es körzetben mindent letarol, 5-10 km-es körzetben pedig mindent meggyújt, ami éghető. Ez több mint elegendő bármekkora város, vagy bármilyen hadászati célpont teljes megbénításához vagy megsemmisítéséhez, egyszerűen nincs szükség nagyobb hatóerejű bombára. Sőt, a fentebb írt dolgok miatt még rosszabb is, ha ennél nagyobb hatóerejű (= nagyobb tömegű és térfogatú). Így aztán ez a kb. 1-5 Mt hatóerő lett a "standard", a világ hidrogénbomba-készletének túlnyomó része ebbe az intervallumba esik.