Történelem kérdés?

A különböző pártok nagyon sok mindent vettek át ekkoriban egymástól "baráti" alapon, amit ha kormányra kerültek nyílván beiktattak az állam hétköznapjaiba is. Pl. ahogy ma a Jobbik is az osztrák néppártok programját másolja vagy a lengyel meg a magyar kormány is puszipajtások, úgy Mussolini meg Hitler is bratyiztak egymással. Mondjuk úgy, hogy Adolfnak és brancsának megtetszettek Benito módszerei és úgy döntöttek ők is megcsinálják ezt a fasizmus nevű dolgot a nácizmus keretein belül. Viszont a klasszikus fasiszták ettől még az olaszok maradtak - némi különbség azért volt közöttük, a nácik ugye építettek a mindenféle lovagi mondaköreikre meg volt az áriaelmélet, nemzeti-szocializmus és hasonló agyalágyultságok is, tehát ők komplexebb mesét írtak köré. Az olaszokat ezek a dolgok alapból egyáltalán nem érdekelték, nekik a totalitárius állam meg a politikai ideológiai volt csak a fontos - az, hogy zsidó-e a szomszéd már nem. Persze a nácizmus visszahatott idővel a szövettséges államokra, tehát később ők is beszálltak a Holokausztba, de az már nem színtisztiszta fasizmus volt, hanem náci-kollaboráció.

Szumma szummárum akkoriban a politikai ellenfeleik a nácizmust a fasizmus egyik kategóriájának fogták fel, de igazából azért elég sok eltérés megfigyelhető a kettő között.

Először is, Mussolini, Hitler és Sztálin is totális diktatúrát épített ki. Ez azt jelenti, hogy mindhárom diktatúrában pártállam volt, azaz egy párt irányította az élet minden területét (tehát nemcsak a politikát, hanem az ifjúság nevelésétől és szabadidejétől kezdve a propagandán keresztül, a művészeteken át mindenbe beleszólt). Mindhárom diktatúrában személyi kultusz volt valamilyen szinten, azaz a diktátor volt az "atyaúristen". A hatalmat erőszakszervezetekkel, besúgóhálózatokkal, titkosszolgálatokkal stb. tartották fenn.

Ebben tehát hasonlítottak egymásra, és vettek is át egymástól dolgokat. Pl. az olaszoktól Hitler átvette a militáris államot, a párton belül is katonai fegyelem volt, a politikusok is egyenruhában mutatkoztak stb.

A diktatúra megszervezésében stb. tehát voltak hasonlóságok, az ideológiákban viszont sok különbség volt. A fasizmus és a nácizmus abban hasonlít, hogy mindkettő szélsőjobboldali ideológia, de kb. ennyi a hasonlóság, sokkal több különbség van a kettő között...

Mussolini abban gondolkodott, hogy fel kéne támasztani a "római birodalmat", vagyis az olaszok felemelkedését a birodalmiságban látta. Ebben benne van az is, hogy sok néppel szemben kell kiharcolni ezt a nagyságot. Mussolini szerint az a nép erős, amelyik folyamatosan harcol, mert a háborúban a gyengék kihullanak, így az erősebb gének öröklődnek, ezért szükség van a folyamatos háborúra, hogy minél erősebb legyen az adott nép. Ha béke van, akkor eltunyulnak az emberek, és mivel a demokrata államokat békeszeretőnek gondolta a duce, ezért azt mondta, hogy ott dekadencia van. Ez a gondolkodás egyébként olyan, mint amit Darwin mondott az állatvilágról, csak Mussoilini ezt a népekre értelmezte. Viszont ebben a dologban nincs benne az, hogy az olasz nép felsőbbrendű lenne, csak az van benne, hogy az a nép erősebb, amelyik kiveti magából a gyengébb egyedeket... Ez az ideológia ezért nem nácizmus.

A másik fontos dolog, hogy Mussolini nem várta el, hogy mindenki úgy gondolkodjon, mint ő. Ő inkább a pártfegyelmet várta el, és hogy az emberei higgyenek az olasz nép felemelkedésében, dicsőségében. Igazából ideológiailag nem is volt egységes a pártja, csak az kötötte össze őket, hogy fel kell emelni az olasz népet. Ezért pártideológusaik nem is nagyon voltak, vagy ha voltak, akkor is inkább ezek szerepe a propaganda volt, egységes agymosást nem végeztek, hanem mindig az adott helyzethez igazították a nép hülyítését. Ebből következik, hogy adott helyzetben pont az ellenkezőjét mondták, mint egy másik helyzetben. A demagógia nagyon jellemző volt a fasisztákra. De ebből is látszik, hogy nem volt egy egységes, átfogó ideológiájuk, inkább csak annyi volt a mániájuk, hogy az olaszoknak nagyoknak kell lenni, és adott helyzetben így magyarázták ezt, más helyzetben meg amúgy (és az nem zavarta őket, hogy a kettő ellent is mondhatott egymásnak).

Ezzel szemben a náci ideológia teljesen más volt, ebbe most nem akarok belemenni, mert ismertebb dolog. A lényeg, hogy ugye a Fürher volt a megmondóember, aki kitalálta, hogy a népet nép az árja, és vannak alacsonyabb rendű népek, és ezért a németeknek kötelességük a rovásukra az életteret megszerezni maguknak, illetve a zsidókat eltüntetni stb. Erre az egészre építették a gyerekek nevelését, a hadsereg katonáit is így nevelték, és a pártban ebben mindenkinek hinni kellett. Nem lehetett így vagy úgy magyarázni a dolgokat, hanem minden kérdésre csak az lehetett a válasz, amit Hitler belemagyarázott.

A fő különbség tehát, hogy a fasisztáknál csak az olasz nép nagysága, az olasz birodalmiság kiépítése volt a fontos, ezért kellett mindenkinek "küzdeni", a németeknél viszont hinni kellett a náci eszmékben, a német nép kiválasztottságában, felsőbbrendűségében, és más népek alacsonyrendűségében. A fasizmus és nácizmus ezért tehát különbözik egymástól, és elég nagy különbségek vannak, a kettőt igazából nem is lehet keverni egymással.

Ma azért szokás a kettőt keverni, vagy egymás szinonimájaként használni, mert valamiért a fasiszta szó egy gyűjtőfogalom lett, és a különféle szélsőjobboldali ideológiákat értik alatta, beleértve a nácizmust is. Talán ez a dolog a kommunisták miatt van, ugyanis a Szovjetunióban volt ez a dolog szokás, hogy a szélsőjobboldali (és jobboldali) eszméket egy kalap alá vették és egyszerűen mindegyikre rátették a "fasiszta" bélyeget.

Holott a nácik nem voltak fasiszták, Hitler Németországára azt mondani, hogy "fasiszta", az elég nagy pontatlanság.

A XX. század jobb oldali totaltárius diktatúráit nevezzük összefoglaló néven fasisztának. Mások szerint viszont csak az olasz változatot szabadna így nevezni. Szóval ez terminológiai kérdés. Vannak bennük közös dolgok és vannak különbségek.

Az én definícióm így hangzik:

A fasizmus szélsőjobboldali etatizmus (idegen szavak szótára hasznos, ha még csak gimis vagy), melynek egyes formái közötti jelentős különbségeken túl vannak közös jellemzői:

1/ nacionalizmus

2/ antimarxizmus

3/ antiliberalizmus

4/ militarizmus

Nem véletlenül maradt ki az antiszemitizmus, hanem azért, mert van olyan fasizmus, melyre nem jellemző, ill. nem elsődleges. Pl. a Franco-rendszer fasizmus volt a javából, és maga Franco sem szerette a zsidókat, de nem üldözte őket, meg Spanyolországból már régen elüldözték a zsidókat, ezért nem lehetett bűnbakot csinálni belőlük. Vagy nem volt érdemes. És ahogy már írta valaki korábban Olaszországban sem üldözték a zsidókat eredetileg, csak már a háború alatt.

A politikai ideológiák is olyanok, mint az élőlények. Megszültnek, fejlődnek és elhalnak. Sokféle időtartam alatt.

A fasizmus alapideológiáját (fő tulajdonságait, amely a többitől megkülönböztette) Mussolini alatt alkották meg Olaszországban. A diktatúrának a többitől eltérő, másik formája. Kezdetben ezt átvette Hitler, mert megtetszett neki. Jobban megismerve önmaga céljaihoz elégtelennek találta, és fő ideológusaival kiterjesztette.

A szélsőséges, nacionalizmuson és felsőbbrendűségen alapuló diktatúrákat azért fasizmusnak nevezik, mert a köznyelv egyszerűsítő közege az eredetit szereti használni a jelenségre (másban is). Ha ezt fokozni akarjuk, vagy speciális tulajdonságát kiemelni, akkor jön a nácizmus.