Szerintetek melyik a legvalószínűbb feltevés az eredetünkről?

Személy szerint abban hiszek, hogy mindig is az europid rasszhoz tartoztunk. A Kárpát-medencébe csak visszatértünk, illetve a hunokhoz csak úgy van közünk, hogy egy voltunk az oldalukon harcoló népek közül, majd mi maradtunk meg a hunok és a mellettük harcoló népek közül egyedül ezen a területen, így kikiáltottuk magunkat "hunoknak", ami valójában azt akarta jelenteni, hogy az "utolsó a hun törzsek/szövetségesek/népek" közül.

Alátámasztani nem minden egyes pontját tudom az állításaimnak, illetve nem is érzem szükségesnek - és jelenleg időm sincs rá - hogy forrásokkal bizonygassam. Ez az, amit én gondolok a témában.

a kérdés nagyon egyszerű ahogyan a válasz is. Olyan, hogy magyar etnikum nincs, csak magyar nemzet (mindeki aki magyarul beszél, szokásokat követi stb.).

A mai magyarok sokféle keverékből állnak, török, szláv, avar, kelta, kisebb részben mongoloidok is.

Nem mindegy, milyen tekintetben vizsgáljuk a kérdést.

Nyelvrokonság tekintetében a magyr nyelvet ma az uráli nyelvcsaládba sorolják. A legújabb kutatások szerint viszont van egy ennél ősibb, ún. nosztratikus makrocsalád is, amely az uráli, altaji, indo-európai, kartvél, dravida, stb. nyelveket lexikailag közös eredetűnek tartja. ennek szűkebb változata az eurázsiai elmélet, amely a nosztratikus nyelveken belül főleg az uráli altaji és indo-európai nyelvcsalád közös lexikai eredetére fókuszál. A nyelv egyén aspektusait tekintva az altaji nyelvek ezen belül is közelebb állnak hozzánk, mint az indo-európai nyelvek. Régen ezért is volt elfogadott az urál-altaji nyelvcsalád koncepciója, amelynek létezése mellett szólnak tudományos érvek, amelyeket ma gyakran elbagatelizálnak. Akárhogy is, a fenti elméletek megteremtik az ún. turanizmus tudományos alapjait nyelvészeti téren. A kérdést tovább bonyolítja, hogy az alapszókincsünk legtöbb szaváról szintén megmutatható, hogy nosztratikus eredetűek, innentől viszont közel sem biztos, hogy a népünk finnugor eredetű, csupán rokon velük. És nem mindegy, hogy eredetről vagy rokonságról beszélünk. Az őshazát eredetileg szintén nyelvészeti alapon határozták meg, amely szintén csak egy elmélet, korántsem biztos, hogy az Urál mellett volt az őshaza, illetve azt is elfelejtik, hogy ha ott is volt, oda is mentünk valahonnan, és már akkor is voltak nyelvrokonaink. A sumerek szintén a nosztratikus elmélet kapcsán kerülnek képbe, mivel nyelvileg ők is rokonaink (mint ahogy a finneknek és a törököknek is). De ez nem jelenti azt, hogy egyenes ágon tőlük származnánk. Egyébként amit a turanistákra mondasz, az pont a finnugor nyelvészekre jellemző. Az ugor-török háború idején a török oldal sosem tagadta vagy szégyellte a finnugor népekkel való rokonságunkat, ők azt mondták, hogy mindkettő igaz. A finnugor nyelvészek viszont akkor is és most is presztízskérdést csinálnak abból, hogy a török nyelvekkel való rokonságunkat tagadják. Ráadásul a finnugor elméletet felhasználják nyilvánvalóan áltudományos elméletek (uráli őshaza) „bizonyítására”, valamint olyan elméletek (pl. hun-magyar rokonság) „cáfolására, amelyek nem is nyelvészeti alapokon nyugszanak.

Kulturálisan őseink a lovas nomád kultúrát képviselték, így Ázsia legtöbb népével (törökök, mongolok, hunok, stb.) szintén kulturális rokonságban állunk. De ezek a népek szintén nosztratikus/eurázsiai nyelvet beszéltek, így nyelvileg is rokonok vagyunk velük, nem csupán kulturálisan. A „szkíta” pedig eredetileg a lovas nomád népek görög elnevezése, eredettől függetlenül. Ma gyakran egy adott óiráni népet neveznek „az igazi” szkítáknak, de ez önkényes. További érdekes tény, hogy az uráli nyelvcsalád többi népére viszont mai tudásunk szerint sosem volt jellemző a lovas nomád kultúra. Az erre vomnatkozó szókincsünk ezt jól jelzni, hiszen ez csak a török népekkel közös, de nem közös az uráli népekkel. De ez nem jelenti azt, hogy ezek feltétlenül jövevényszavak, csak azt, hogy a török népekkel hosszabb ideig éltünk együtt, mint az uráli népekkel. Az alapszókincs viszont ezeknél jüval ősibb, és az viszont közös az uráli és az altaji nyelvekkel is. Persze könnyen lehet egy olyan köztes korszak, mikor ezek a népek eltávolodtak egymástól, és megeshet, hogy volt idő, mikor az uráli népekhez éltünk közel (ezért lehet, hogy az uráli népekkel pl. belátható a számneveink hasonlósága, de a többi nosztratikus nyelvű néppel nem vagy nehezen), a török népektől távolabb, majd a nomád kor idejére ismét a török népekhez éltünk közelebb. A krónikák szintén a nomád népekkel (köztük is a hunokkal) való rokonságunkat őrizték meg, külföldi források is gyakran szinonímaként használták a magyarokra a „türk”, ileltve a „hun” megjelöléseket. És a hun-magyar rononságot sem lehet tudományos alapon megcáfolni, csupán forráskritika címén jelentéktelen színben lehet feltüntetni. Mégis gyakran látni azt a logikátlan érvelést, hogy mi nem származhatunk a hunoktól, hiszen mi a finnugoroktól származunk. Pedig a kettő nem zárná ki egymást, ráadásul sokkal bölcsebb lenne származás helyett pusztán rokonságról beszélni, mindkét nép esetében. Ugyanis az eredet ma pusztán hit kérdése (mivel semmilyen módon nem bizonyítható vagy cáfolható), a rokonság viszont tudományos érvekkel valószínűsíthető, amiből logikus alapon következtethetünk az eredetre, de az csak feltételezés lehet.

Genetikailag nagyon fontos, hogy azonos korú populációkat vizsgáljunk, lehetőleg nagy minmtákon. Jelenleg ez nem megoldható. A népek összetétele nem homogén, a populációk keverednek is egymással, így általában a letelepedett népek genetikai összetétele mindig a szomszédaikhoz hasonló. Ha elegendő mennyiségű, biztosan a magyaroktól származó mintánk lenne a népvándorlás korából, és azt össze tudnánk vetni más népek genetikájával szintén abból a korból, akkor ebből lehetne a vándorlási útvonalra is következtetni.

A régészeti forrásokkal az a baj, hogy nehéz őket konkrét népekhez kötni, és gyakran tévesen sorolunk be leleteket.

Összefoglalva: Eurázsia legtöbb népe nyelvileg közös tőről fakad, azonban azt nem tudjuk, hogy hol volt az őshaza, sem pedig azt, hogy mikor. Ez alapján a török népek éppúgy rokonaink, mint a finnugor népek. A kultúra és a szókincs azt is valószínűsíti, hogy a török népekkel tovább éltünk együtt, mint az uráli népekkel (viszont a nosztratikus elmélet szerint az nem igaz, hogy velük csak később találkoztunk, legfeljebb újra). Az, hogy a Kárpát-medencébe hogy kerültünk, nem tudni. A honfoglalás előtt itt élő avarok szintén a rokonaink voltak kulturálisan, valószínűleg nyelvileg is. Valószínűleg a hunok is. De egyébként még a honfoglalás is kérdéses, mivel azt is ugyanazok a krónikák írják le, amelyeknek a hun-magyar rokonítást nem hisszük el.

3-as

Basszus... Közel 3 és fél millióan vannak. Ezt azért nem hiszem. A "keveredés" injkább az utóbbi időszakra jellemző.

Kérlek először is ismerd meg az őstörténetünkről szóló pontos elméleteket, mielőtt választani próbálsz közülük. "a szkíta-hun-etruszk-sumer-sarmata-szíriuszi eredet" kifejezésből az derül ki, hogy a "hivatalos" (politikailag támogatott) nézetrendszeren túl minden mást egy kalap alá veszel és nem tudsz róluk semmit. A szkíta és a sumér származás (turanizmus) egymással ugyannyira kizáró viszonyban van, mint a finnugor-mesével.

Turanizmus témakörben ajánlom "mértékadó" forrásként Baranyi Tibor Imrét, szkíta eredet ügyében pedig Pap Gábort.

22:18,

Ami leginkább azt jelzi, hogy keresztény kultúra van jelenleg az országban... A bibliai nevek nem mennek ritkaságszámba a nem zsidók körében sem...

a magyarok ma már nem választanak bibliai neveket.

De leírom azért az általános 10 éves kutatásom egy példáját

magyarok nevei: István, László, Imre stb.. Persze kivétel mindig van

A zsidó származásúak nevei idősebbeknél: Gábor, András

fiatalabbaknál: Dávid, Dániel, Ádám, Áron stb.

Én ilyesmire jutottam. A vezetékneveket nem írom le abból sok van