Matek/fizika szak elvégzése után tanárnak mehet csak el az ember?

Játszunk egy játékot, illetve akinek van ideje, megteheti. :)

Nézzük meg a mostani, aktuális álláshirdetéseket Csongrád, vagy Békés megyében és nézzük meg, hogy milyen kezdő pozíciót lehetne betölteni friss diplomás fizikusként, meg milyeneket mondjuk gépészmérnökként!

(Ha valaki nem ismeri pl a fizikus szakot, akkor a képzési tervet is érdemes lehet megnéznie, hogy összehasonlítsa a munkaerőpiac igényeivel. Pl javaslom aKérdezőnek is)

Gépészmérnök kulcsszóval:

[link]

Visszatérő motívum "gépészmérnök, vagy villamosmérnök" végzettségű illetve "felsőfokú műszaki végzettségű". A fizikus nem ilyen.

Van pályakezdő állás is.

Fizikus kulcsszóval :

[link]

0.

Fizika kulcsszóval:

[link]

-Egy ajánlat az épülő ELI-ből : elvárások:

felsőfokú szakirányú végzettség (logisztika), upsz, a friss diplomás fizikus rögtön kiesett.

-Az összes többi ajánlat fizika tanári szakról szól.

Charlie, az a baj, hogy csak egy területre koncentrálod a dolgokat. Egy megye alapján nem lehet levonni semmilyen következtetést. Legalább országos viszonylatban kell vizsgálódni:

Gépészmérnökre: 259 állásajánlat.

Fizikusra: 19 db.

Ezek után nézzünk statisztikákat, mert mindenki tudja, hogy gépészmérnökből kb. 10 szer annyit képeznek, mint fizikusból! Itt a különbség.

A felvi szerint, 2012-es statisztika, BME-re, a BSC-re felvett hallgatók száma:

gépész: 450

fizikus: 50

Most akkor ennek tekintetbe vételével viszonyítsuk a dolgokat:

450 végzett bsc-s gépész mérnök aránylik 259 db. álláshoz, azaz:

450/259=1.7

50 végzett bsc-s fizikus aránylik 19 db. álláshoz:

50/19=2.6

Most viszonyítsuk egymáshoz a két arányszámot:

2.6/1.7=1.5

Ez alapján gépészmérnökként kb. másfélszer "jobban" lehet elhelyezkedni mint fizikusként.

Ez azért egyáltalán nem rossz! Azt hiszem, jó sok más diplomát adó képzés van, ahol ez az arány fölmennek mondjuk 10-re, 20-ra, 100-ra... nem folytatom.

Így összeségében igenis jók a lehetőségek fizikusként is!

Megjegyzések:

1. A számítások során feltételeztük, hogy a két képzésen azonos a szórási arány, azaz mindkettőn a felvetteknek csak pl. 50% kap diplomát.

Erre egyébként érdemes lenne adatot keresni, én nem találtam. Szívesen böngésznék egy olyan adattáblázatot, ahol részletes szakonkénti lebontásban a kiadott diplomák száma évenként fel van tüntetve. Nem hinném, hogy találsz ilyet, de ha van időd keresgélj, érdemes lenne!

2. Az adatokat kizárólag egy egyetem alapján vettem. Valójában ezt is országos szinten kéne csinálni, de olyan táblázatot nem találtam (ha esetleg találsz ilyet, az adatok engem is érdekelnének).

3. Ezek az álláshirdető honlapok nem feltétlen tükrözik a betölthető helyek számát. Sok állást meg sem hirdetnek, mert esetleg "valahogy máshogy" bekerülnek emberek a céghez, így már nincs mit hirdetni, megvan kit vesznek föl.

4. Nem utolsósorban sok fizikus dolgozik, végez kutatómunkát a megfelelő intézményekben. Alígha meghírdetne pl. egy egyetem olyat, hogy fizikust keresnek mondjuk egy elnyert pályázathoz kutatómunkára... Az egyetemi oktatókat, doktoranduszokat, hallgatókat fogják bevonni ilyenekbe, és nagy esély van rá, hogy egy ideig ott fog dolgozni... szóval lehetne itt hosszasan sorolni a dolgokat, lényeg hogy értjük, miről beszélek itt.

Érdemes lenne megnézni azt a 19 "fizikus" helyet is, mennyi van közte, amit betölthet mérnök is, gyanítom döntő többségét simán, továbbá, hogy "fizikus" pozícióban miket várnak még el...

Visszakanyarodunk kb oda, amit már 2-ször leírtam, hogy kikkel kell versenyezni...

Országosan 19 az eléggé kevés ám, ráadásul.

A "csak úgy" bekerülés, megint egy más dolog, ugye összeköttetés nélkül nem olyan laza. Gondolom a Kérdező nem arra kíváncsi, hogy protekcióval (csúnyán mondva) mit lehet elérni...

Az egyetemi kutatóhelyek, igen, valóban sok fizikus oda kerül, részben kényszerből is ám...

"Az egyetemi kutatóhelyek, igen, valóban sok fizikus oda kerül, részben kényszerből is ám"

Ezt nem igazán értem. Az egy jó lehetőség, ha valaki kutatómunkába vehet részt, ill. bekapcsolódhat egy nagy, akár nemzetközi projektbe, stb. Aki ezt fizikusként kényszerből csinálja, rossz pályát választott.

"Az egyetemi kutatóhelyek, igen, valóban sok fizikus oda kerül, részben kényszerből is ám

-Ezt nem igazán értem. Az egy jó lehetőség, ha valaki kutatómunkába vehet részt, ill. bekapcsolódhat egy nagy, akár nemzetközi projektbe, stb. Aki ezt fizikusként kényszerből csinálja, rossz pályát választott."

Akkor úgy mondom, hogy soknak gyakorlatilag nem volt más választása. Nem azt mondom, hogy szörnyűség, hogy kutatnak, szép dolog a tudomány, de azért nem mindegy, hogy volt-e más lehetőségük egyáltalán...

Nagyon idealistán látod a kutatást is. Szép dolog, természetesen, de egy egyetemen finoman szólva nincs kolbászból a kerítés, pláne most. De ebbe nem mennék bele.

Egy kezdő mérnöki pozícióban lényegesen többet lehet keresni, mint mondjuk PhD hallgatóként.

Most mondhatod, hogy elhivatottságból kutassanak a fizikusok, ne a pénzért, csakhogy előbb utóbb családot is kéne alapítani, meg lakást venni...

Hosszabb távon mondjuk doktori után már tényleg mások a lehetőségek, hogy mondjak jót is! :)

"-Hogy hívják azt a fizikust, akinek van állása?

-Mérnök."

És ezt nem én mondom, ledoktorált fizikus ismerősöm mondta...

Charlie,

azért lehet találni olyan helyeket, ahol több a kerítés kolbásztartalma. Azt pedig igenis, ideálisnak tartom, hogy fizikusként a kutatási terület a legjobb/legcélszerűbb, ezért vannak a kutatóintézetek. Mondom, aki ezt nem látja be és elvégezte a fizikusit, rossz pályát választott.

Amúgy nem csak "fizikus" hirdetésű állásokra mehet egy fizikus, jó eséllyel pályázhat mérnöki állásokra is (Ekkor persze valóban, szembe kell nézni, versenyezni mérnökökkel, ahogy említetted, de ez nem probléma).

Meg aztán kellenek fizikusok kórházakba, multi-vállalatokhoz, erőművekbe, meteorológiai területekre ... de hosszú ez a lista és én nem szeretnék vitatkozni.

Összefoglalva mindenképp úgy látom, hogy fizikus végzettséggel egyáltalán nem kell aggódni amiatt, hogy ne lenne munka, elég "kolbásszal a kerítésen".