Szerintetek nem elég fejlett ahhoz az emberi faj, hogy meggondoltan döntsön és teljesen kiirtson egy számára kellemetlen másik fajt vagy akár egy egész családot?

Van benne ráció, de az az igazság, hogy a pontos ökológiai hatások kiszámíthatatlanok.

Egyelőre örüljünk, hogy legalább vírus- és baktériumtörzsek vannak ,aminek az eltűnését Greenpiece-tüntetés nélkül meg lehet tenni.

Ha kiirtod a szúnyogokat, akkor a fecskéket is kiirtod!

A természetben minden fajra szükség van!

"Ha kiirtod a szúnyogokat, akkor a fecskéket is kiirtod!"

Meg a denevéreket, szúnyoglárvát evő halakat, meg a szitakötőket.

Egyébként a tudomány még nem elég fejlett ahhoz, hogy csak egyetlen fajt irtó vegyszert/kórokozót tervezzen, könnyen lehet hogy nem is lesz soha, mert egy faj populációi nem egyformák, minden lesznek rezisztens egyedek, amik aztán elszaporodnak. Az eddigi -drágán megfizetett- tapasztalatok legalábbis ezt mutatják.

Vannak hasonló próbálkozások, például a gyermekbénulás vírusát és más kórokozókat próbáltak már teljesen kiírtani. A szúnyogok viszont sajnos szükségesek, és pótolni sem egyszerű, mert nem biztos, hogy a szúnyogot fogyasztó állatok áttérnek az új fajra. (Meg még ezernyi járulékos probléma miatt.) A szúnyogok által terjesztett kórokozók kiírtása ésszerűbb lenne.

"pl. a egy génmanipulált fajjal"

Az még nagyon távol van, hogy ilyen módosításokat csináljanak, amiket írtál, és még akkor is felelőtlenség lenne.

""pl. a egy génmanipulált fajjal"

Az még nagyon távol van, hogy ilyen módosításokat csináljanak, amiket írtál, és még akkor is felelőtlenség lenne."

GMO-növények már léteznek, több tíz éve. Az állatok génállománya sem sokkal bonyolultabb mint a növényeké. Ma már elméletben lehetséges lenne ezt megvalósítani.

Viszont ezzel keletkezne egy nagy űr, az emberen élősködő szúnyogok helyébe hamarosan valami más lépne. Vagy hiába módosítottuk a szúnyogok génállományát, pár évtized múlva megjelenne ugyanez, legfeljebb más formában. Vagy bizonyos időközönként újra kéne termelni a génmódosított állományt. Esetleg valami még mérgesebb, agresszívebb faj alakulna ki később. Bármi előfordulhat, és a rövid távú előnyök nem biztos hogy megérik az esetleges hosszabb távú hátrányokat.

Amúgy az ötlet alapjában nem rossz, és elég ha egy-két hozzáértő tudós elég dühös lesz a szúnyogokra, minden további nélkül kilobbizhatják az ez irányú kutatásokat.

"Az állatok génállománya sem sokkal bonyolultabb mint a növényeké. Ma már elméletben lehetséges lenne ezt megvalósítani."

Hát persze, ezt mondták a sok mézet termelő, trópusi időt kedvelő méhekről is, pedig az "csak" keresztezés volt, nem genetikai módosítás. Azóta is küzdenek a gyilkos méhek ellen. A tudósok már sokszor hitték azt, hogy valamit meg tudnak oldani, aztán csak új problémákat gyártanak.

Kedves kérdező, ugyan miből gondolod, hogy a te nyomorúságos, filléres kis "életed" többet ér ökológiai szempontból, mint egy szúnyogé?

Kártékonyabb, invazívabb fajhoz tartozol, mint egy szerencsétlen kis szúnyog.

#7 Ez talált :D De azért ne feledjük el, az emberiség alapvetően mindenképpen a saját érdekeit tartja szem előtt a szúnyogokéval szemben. Egyébként én egészen biztos vagyok benne, hogy ha a bolygó összes szúnyogját beletennéd egy kétkarú mérleg egyik serpenyőjébe, a másira meg felzavarnád az összes élő embert ácsorogni, akkor sem tudnák lebillenteni a mérleget.

"Hát persze, ezt mondták a sok mézet termelő, trópusi időt kedvelő méhekről is, pedig az "csak" keresztezés volt, nem genetikai módosítás. Azóta is küzdenek a gyilkos méhek ellen."

Így igaz. De ha anno nem égettük volna meg magunkat jópárszor a tűzzel, ma nem a számítógéped előtt ülnél a villanyvilágítású szobádban a hűtött italodat (vagy éppen a mikrosütőben felmelegített teádat) kortyolgatva.

"ha anno nem égettük volna meg magunkat jópárszor a tűzzel"

Ezt nem értem. Arra gondolsz, hogy keresztezett és nemesített növényeket és állatokat eszünk? Ez igaz. De azért az kicsit más, mint konkrétan veszélyeztetni a lakosságot, és nem csak akkor, hanem azóta folyamatosan, egyre nagyobb területen. És ha valaki tudja előre a negatív következményeket, nem jogosítja fel a folytatásra az, hogy majd ebből előny is származik, hanem törekedni kell a veszély megszüntetésére.

Magyarul: Ha annak idején előre tudta volna a brazil tudós, hogy gyilkos méheket szabadít a kontinensre, akkor le kellett volna állítania a kutatást akkor is, ha ezzel kevesebb mézet termeltek volna. (Egyébként nem termeltek.)

A szúnyogok kiírtása finoman szólva is felelőtlenség lenne, ezen a szinten nem próbálgatással kell megoldani egy problémát, mert gyakorlatilag nem lehet visszacsinálni.

"Azt is tudom, hogy borzalmasan költséges lenne, de megpróbálhatnánk pl. a egy génmanipulált fajjal (amelyet pl. úgy módosítottak a tudósok, hogy meg tudja különböztetni a főemlősi és egyéb állati vért és csak az utóbbit szívja,"

Az állati vér nem sokban különbözik biológiai szempontból (szúnyog szempontból) az emberi vértől. Egy részeg ember vére jobban különbözik egy nem részegtől, mint egy kutya vére az embertől. Éppen ezért nem fogsz tudni olyan szúnyogot csinálni, ami leszáll az emberről.

"esetleg átállítani őket kizárólag növényi nedvekre)"

Nem véletlenül szívnak vért, hanem mivel az kell nekik. Nem lehet egyszerűen csak "átállítani", ez nem valami kapcsoló. Az autóba se tudsz benzin helyett innentől kezdve mosogatószert önteni.

Ráadásul ott van ugye a szelekció. Tegyük fel egy pillanatra mégis, hogy van egy génmódosított szúnyogod, ami csak nem-ember emlősökből iszik vért. Kirakod a természetbe és vársz. Mi történik? Semmi, jó eséllyel eltűnik. Mitől is szaporodna el? Mi előnye van a többihez képes? Hiszen a többinek X+Y lehetősége van, ahol X az emberek száma, míg a mi diétás szúnyogunk csak Y lehetőségből választhat. Vagyis a normál szúnyog előnyben van, nem fogja kiszorítani az új.

Szeretnék elmesélni egy tanulságos történetet. A 19. században Ausztráliába bevitték a nyulakat, hogy legyen mire vadászni. Csakhogy a nyulaknak ott nincs ellensége, így iszonyú tempóban szaporodni kezdtek, függetlenül attól, hogy néhány vadász hétvégén hobbiból lelőtt párat. A sok nyúlgödörbe állandóan beleléptek a gazdaság alapját képző birkák, kitörték a lábukat (nem vicc), és ez egy idő után kényelmetlen gonddá vált.

Nosza nézzük, mi a nyúl ellensége? A róka. Na be is vitték a rókát, ami lelkesen elkezdte kergetni a nyulakat, amik viszont lelkesen menekültek előle. Viszont ott élt a butácska kistestű kengurufaj, a nevét nem tudom, ami még sosem látott rókát, így nem is menekült előle. A róka viszont úgy gondolta, hogy a fáradságos rókavadászat helyett megteszi a kenguruhús, így szépen kiirtották a kengurut (ezt a kicsi fajtát), míg a nyúlprobléma nem oldódott meg. A következő ötlet az volt, hogy van ez a nyúltüdőgyulladás, ami elég fertőző betegség a nyulaknál, nosza vigyük be a vírust. Az eredmény az lett, hogy a nyulak 90%-a kipusztult, a maradék 10%-ról meg kiderült, hogy genetikailag immunis, ergo elölről kezdte a problémát, de immár minden leszármazott immunis a betegségre.

Szóval az üzenet az, ha még nem világos, hogy nem érdemes belepiszkálni az ökológiai rendszerekbe, mert lehet, hogy nem azt kapjuk, amit akartunk (pl valamivel nem számoltunk), és akkor a baj még nagyobb lesz.