Milyen tudomány ág foglalkozik az evolúció vizsgálatával?

Az evolúciót elég behatóan kell ismernie minden biológusnak, de akik külön erre specializálódtak, azok az evolúcióbiológusok.

Egyébként szerintem felteheted itt a kérdésed, lehet, hogy itt is tud rá valaki válaszolni.

Az evolúció javarészében a tudás nem definiálható fogalom, gondolj az egysejtűekre például. (Az evolúció nem a többsejtű állatoknál kezdődik. A növényeknél is nehéz tudásról beszélni.)

Ennélfogva abszolút lényegtelen az egészére nézve.

Azoknál az élőlényeknél, ahol fejlett idegrendszer található, és ez a túlélés szempontjából lényeges ("magasabbrendű" gerincesek pl.), természetesen a "tudás" fontos evolúciós szempont, fejlettebb idegrendszer nagyobb esélyt ad a ragadozók elkerülésére, így nagyobb eséllyel éri meg a szaporodóképes kort vagy több szaporodási ciklust, és nagyobb eséllyel adja tovább a génjeit, amik szintén fejlettebb idegrendszert fognak "kódolni". Persze mikorevolúciós szinten ez alig látványos, de ha az emberiség evolúcióját nézzük, ott például egészen felgyorsult a folyamat.

A "tudás" a tapasztalati érték szempontjából nézve nem meghatározó. Illetve egyed szintjén az, több tapasztalat feltételezi az idősebb kort és ezáltal a több megélt szaporodási ciklust, azaz átlagban több utódot, de ez nem öröklődik. (Viszont a nőstények szívesebben választják a tapasztaltabb egyedeket apának, mivel ez már eleve jó génkombinációt feltételez, mert azt a tapasztalt kort meg is kellett élni. De ez nem jelenti a "tudás" továbbadását.)

Ha van utódgondozás, az reális "evolúciós út", hogy minél több "tudást" adjanak át a szülők az utódnak, ami az önálló élethez szükséges, és ez abból a szempontból öröklődik, hogy ha az utód felkészültebb, kisebb eséllyel hal meg korán. (Az egyéb öröklődő problémáktól eltekintve.) Itt azonban van egy optimum, amíg a szülőnek megéri időt és energiát fektetni az utódba, hiszen a végtelenségig nevelni minek, ha már alkalmas az önálló életre, el kell választani.

A kérdés sokrétű, lényegében azt mondhatom, nem, az evolúció során csak speciális esetekben volt eddig is fontos a "tudás", ott a továbbiakban is az lesz. De az evolúció általánosságban a "jó kondíciót" "részesíti előnyben", az a gyakoribb. (De a fejlett idegrendszerrel rendelkező élőlényeknél az idegrendszer fejlettsége és összetettsége valóban meghatározó lehet bizonyos esetekben.)

Természetesen most egy "átlagos, változatlan, kellően differenciált" környezetet feltételeztem, kihagytam az új niche-eket és az esetleges dedifferenciációval járó fejlődési "utakat".

Elég furán feltett kérdés... Szerintem az evolúciót nem szokták vizsgálni. Az evolúció van. Azzal foglalkoznak például, hogy evolúciós események miképp vezetnek különböző populációs mintázatokhoz. De ilyenkor sem _az_evolúciót_ vizsgálják. Ennélfogva az is értelmetlen, hogy az "evolúció változásával", mivel az evolúció nem változik. Az evolúció során változnak populációk, változnak genotipikus és fenotipusos tulajdonságok, de az evolúció ugyanaz.

De a kérdésre is válaszolva: szerintem akármelyik kutatóegyetem genetika tanszékén megtalálod a tanszék munkatársainak email elérhetőségét, és szerintem bárki szívesen válaszol, ha értelmesen tetted fel a kérdést.