Az egyik előadáson érdekes dolgot mondtak a madarak viselkedéséről, de valóban ez történik valóságban, a kérdés érinti az evolúciót, biológiát is, mit tudtok ill. gondoltok erről, alább kifejtem?

Egyszer néztük amint egy fecske raj megtámadott egy ragadozó madarat (nem tudom milyen fajta volt) csak mert az az egyik lemaradó társukat célba vette.

A madarak V alakú repülési alakzatát például repülőgépekkel tesztelték és valóban üzemanyag csökkenés érhető el ezzel a megoldással. Persze annak az egyednek a legnehezebb aki elől repül, ezért szokták időnként váltani az elsőt.

Amit te gondolsz az logikus, csak a magára hagyós módszernek van ám egy hátránya. A hátrány az hogy így valamelyik egyed átveszi a leggyengébb helyét. A ragadozók pedig a leggyengébbeket igyekeznek támadni. Ha mindig kiszórnák az aktuális gyengét, nagyobb eséllyel lenne bármelyikük célpont. Mert egy utolsó mindig lesz.

Pontosan ezért is megéri a gyengébbeket megvédeni, hogy az erősebb kisebb eséllyel legyen célpont.

Bár a túlélési stratégia az egyes fajoknál igen eltérő.

A tyúkoknál és más madaraknál is van úgynevezett csípés rend. Ott már az erősebb, nem túl kedves a gyengébbel.

Bár a baromfiknál ennek nincs is különösebb tétje, mert azok nem repülnek, főleg rajokban nem és mindegyiknek jut bőséges élelem. Ráadásul az erősebb is a fazékban végzi.

Még ha van is benne igazság, ilyen egyértelműen semmiképp sem jelenthető ki.

A csókák pl. tudtommal (javaslom Konrad Lorenz könyveit, ha érdekel) megtámadnak mindent ami elkapta valamelyik társukat, sőt Lorenzet konkrétan a saját csókái azért támadták meg, mert fel akart húzni egy fekete kesztyűt, és azt hitték madarat fojtogat. :D

De egyrészt a csókák nem költöző madarak, egyszerűen csak szeretnek csapatban élni, másrészt ez egy faj, madárból meg van még jópár...

Pl vadludra vadászni jóval könnyebb lenne, ha lelősz egyet és mind leszáll ápolgatni... de szerencsére nem így van.

EVolúció szempontjából a válasz: SZinte sosem igaz, hogy egyetlen módszer az ami tökéletesen jó. (Épp ezért hülyeség a "miért nem lesz minden majomból ember" típusú kérdés). Az egymás támgatása ugyanúgy jó módszer lehet, mint a fuss/repülj, míg kedves az életed. Az intelligensebb és a kevésbé szapora fajoknál általában jobban bejön a segítős változat, mert nehezebb pótolni az egyedet. mint megmenteni.

Tisztán Darwini evolúcióval is kialakul az együttműködés, ha megfelelőek a körülmények. Kísérletes példát is tudok mutatni:

[link]

Ez egy gyakori tévedés, hogy az evolúció egyedek szintjén működik, pedig valójában populációk evolválnak. Ha egy erőforráshoz csak több egyed együttes munkájával férhet hozzá, az együttműködő egyedek lesznek az életképesebbek a szelekció éppen erre a tulajdonságukra hat. Magyarán a szelekció nem mindenki harca mindenki ellen, hanem az előnyösebb gének elszaporodása egy populáción belül a hátrányosabb gének rovására. Ha épp a magányos harcos életmód előnyös (pl. egy tigrisnek) az alakul ki, ha az együttműködés (pl. oroszlánnak) akkor az.