Alakulhattak ki mutáns lények a Csernobil környéki lezárt területen?

Első válaszoló, te egy f@sz vagy.

Kérdező, szerintem lehetséges, hogy életképes lények jöjjenek létre, de erre nagyon kicsi az esély. Mikor a természet kísérletezik, akkor is legtöbbször genetikai zsákutcákat tud kreálni, de életképeseket, vagy szaporodni tudót nehezen csinál. És szerintem tudnánk róla, ha ott lenne valami különös.

Sugárzás meg amúgy is káros, jót nem hiszem, hogy tudna tenni a génjeinkkel. Én sugárzás után csak halott, vagy félholt emberekről hallottam. Sosem mutatták, hogy valaki tovább élt volna utána. Még a Csernobilt "takarító" emberek, és az őket szállító vonatokat kitakarító emberek is meghaltak a sugárzástól.

A mutáció a gyakorlatban nem olyan, mint a mozivásznon. Először is a nagyrészük halálos, a többi pedig apróbb változást jelent, de kivülről azt se mindíg látni. Csernobil környékén egy durva szelekció játszódott le, aki túlélte az életben maradt, aki nem, annak rövidúton eltüntek a génjei. Természetesen köztük is lehet mutálódott egyed, de őkse valami szörnyszülöttek.

Plusz a sugárzás se olyan durva ott, mint ahogy az a köztudatban él, valójában gond nélkül lehetne ott élni, persze némi kockázattal. Érdemes azt is tudni, hogy mivel lezárt terület, lassan gazdagabb lesz az élővilága, mint egy nemzeti parkban, medve, farkas stb, olyan állatok élnek ott, amit keresve is alig találni máshol Európában.

Tehát a sugárzás nyomán nyilván történtek mutációk. Ezek közül nyilván volt ami semleges, vagy hasznos, ezek rögzültek, volt ami hátrányosnak bizonyult, ezek nyilván kiszelektálódtak.

Az kényelmes érv, hogy tudnánk róla, ha történtek volna mutációk, de gondoljuk át, milyen mutációk segítik a túlélést sugárfertőzött területen? Nyilván nem az, ha hat lába lesz a szarvasnak. Inkább olyan változások, amelyek segítenek megkötni, vagy kiüríteni a szervezetből a nehézfémeket, amelyek a baleset során kerültek a környezetbe. Ezt hogy lehet elérni? Az emlősökben vannak olyan fehérjék, amelyek éppen ezt a célt szolgálják, azaz megkötik a fémionokat, így védik a szervezetet a mérgezéstől. Logikus feltételezés, hogy Csernobil környékén előnyös, ha az élőlényekben megnő ezen védőfehérjék szintje. Ez a változás viszont nem látszik kívülről, vizsgálni pedig senki sem vizsgálta tudomásom szerint.

A sugárzás elleni védelem pedig megoldható például úgy, ha a minden élőlényben meglévő DNS hibajavító mechanizmusok túlműködnek, hiszen több a DNS károsodás, amit ki kell javítaniuk. Ez a változás kívülről megint nem látszik, vizsgálni pedig senki nem vizsgálta.

A többsejtűeknél elképzelhető még egy védekezés, ahol nem a sugárzás hatásait próbálja kikerülni, hanem az immunrendszer túlműködésével a keletkező rákos sejteket pusztítja el, természetesen kívülről ez sem látszik.

No most mit tudunk ebből:

Golubev A, Afonin V, Maksimova S, Androsov V. The current state of pond snail

Lymnaea stagnalis (Gastropoda, Pulmonata) populations fromwater reservoirs

of the Chernobyl nuclear accident zone. Radioprotection 2005;40:S511–7.

Ebben a cikkben éppen azt találták, hogy a Lymnaea stagnalis nevű csiga szennyezett tavakból származó egyedeinek nagyobb a sugárzástűrése, mint a közeli, nem szennyezett folyóból származó egyedeké. Ráadásul sikerült kimutatni, hogy a vérsejtjeik száma jelentősen megemelkedett. Azaz ezek a csigák bizony alkalmazkodtak a sugárzáshoz.

Voitovich AM, Afonin VYu. Natural populations of small vertebrates in the

ecologic-genetic monitoring system. (in Russian). Ecology and rational land

use at the centuries interface, vol. 2. 2000. p. 35–6. Tomsk.

Ebben a cikkben gyepi békákat vizsgáltak, azt találták, hogy a sugárfertőzött területeken a békák vérében a vérsejtszám megemelkedett jelezve az immunrendszer túlműködését.

Tsytsugina VG, Polikarpov GG. Radiological effects on populations of

Oligochaeta in the Chernobyl contaminated zone. J Environ Radioact

2003;66:141–54.

Ebben a cikkben azt találták, hogy a sugárfertőzött területen a vizsgált három gyűrűsféreg egyedei között sokkal nagyobb arányban találhatóakszexuálisan szaporodók, mint a nem - fertőzött területeken. Nyilván ilyenkor az ivaros szaporodás során bekövetkező rekombináció segíti a hibás allélek kiszelektálódását.

Magyarul a csernobili élőlények igenis alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, megjelentek az előnyös mutációk is. Az, hogy ezt a kreacionisták/ÉRTEM nem tudják, nem az igazukat bizonyítja, hanem a tájékozatlanságukat.

Ja, fényképes útibeszámoló Csernobilról:

[link]

Végeztek egy kísérletet, Arabidopsis növények magvait gyűjtötték össze a csernobili sugárszennyezett területről és laboratóriumban felnevelve őket, megvizsgálták, hogyan tűrik az MMS és RB kezelést. Az MMS egy mutagén anyag, pontmutációkat okoz a vele kezelt élőlények örökítőanyagában, az RB szabad gyököket képez a sejtben, így károsítja az örökítőanyagot. Az eredmény meglepő lehet, de a sugárszennyezett területről gyűjtött növények gyakorlatilag zavartalanul nőttek olyan MMS és RB koncentráció mellett is, amely a viszonyítási alapként használt, nem szennyezett területről származó növények növekedését jelentősen korlátozta, sőt életben maradtak és növekedtek olyan mennyiségű MMS és RB koncentráció mellett is, ahol a nem-szennyezett területről származó növények ki sem hajtottak. Vagyis a csernobili növények igenis alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóbbak lettek a DNS károsító hatásokkal szemben, mint szerencsésebb körülmények között élt társaik.

Kovalchuk I, Abramov V, Pogribny I, Kovalchuk O. (2004): Molecular aspects of plant adaptation to life in the Chernobyl zone; Plant Physiology 135(1):357-63.