A majaki atomkatasztrófa miért volt súlyosabb mint Csernobil?

Azt jól tudod, hogy nagyobb volt a katasztrófa. Az viszont nem pontos, hogy atombombát gyártottak. Pontosan kb. 2x annyi radioaktív anyag szóródott szét, mint Csernobilnál. Konkrétan egy robbanás történt, de nem nukleáris, mint Csernobilnál, hanem kémiai robbanás volt.

Kizitim-tragédiának is nevezik az estet (Majak-tragédia mellett). 1945ben épült egy gyár Ozersk mai orosz város közelében, feladata az volt, hogy SZUnak csináljanak atombombához hasadóanyagot. Első bombához elegendő anyag 1949ben gyűlt össze, de tovább ment a gyártás. 1952-ig 5 reaktor, atomhulladék gyűjtő és radioaktív hulladékot feldolgozó és izotópot előállító üzem épült.

A katasztrófa jóval Csernobil előtt történt. Ebből kitalálhatod, miért nem tudsz róla semmit. Csernobilról is tudod, hogy sokáig titkolták. Ezt is a szovjetek eltitkolták, mert ugye hogy néz már ki, hogy a nagy szovjeteknél ilyen történik a szockó alatt.

Pontosan 1957. szept 29-én történt az eset. Az esemény a következő volt. Az izotóp gyártás melléktermékeként rengeteg radioaktív hulladék keletkezett folyékony formában. Ezt hűteni kellett a radioaktív bomlás alatt termelődő hő miatt. Egy hűtőrendszer elromlott és e következtében a melegedés hatására egyik tartályban nitrátsók váltak ki. Ezután egy elektromos berendezés szikrája miatt az egész tartály felrobbant. Stroncium-90, Cézium-137 és plutónium szóródott szét 20.000 km2 területen. Lényegében nem foglalkoztak vele, mert leginkább ritkán lakott régióban terjedt szét a sugárzó anyag. Ahol laktak, azokat is lassan évek alatt evakuálták. Ezen nem igen kell csodálkozni, mert a reaktoron a mellette lévő folyót vezették át, majd a sugárzó vizet visszavezették a folyóba. De ez nem bizonyult túl jó megoldásnak, ezért a közelben lévő tó vizével hűtötték, de az 1968ban kiszáradt. Az alján maradt a sugárzó iszap, amit a szél szétszórt megint. Egy alig ismert tó a Karacsáj-tó a világ legszennyezettebb tava. Alig fél óra alatt a partján összegyűjthető az emberre halálos mennyiségű sugárzás.

Ha szeretnél nézegetni képeket, a tó 55°40'36.88"É 60°47'58.07"K szélességen és hosszúságon található. Észak felé található az említett terület. Youtube videókat inkább Chelyabinsk városról keress. Ez egy nagy város a katasztrófa körül. 55°10'18.97"É 61°23'33.09"K

[link]

Egy link az esetről, nagyjából ezt írtam le, csak itt bővebben van minden tárgyalva.

Az az igazság, hogy ma nincs az atomerőműveknek alternatívája. Egyszerűen nincs olyan technológia, ami ennyire kis helyen ekkora energiát állítana elő.

A napkollektorok a nyomába se érnek. Ahhoz, hogy annyi elektromosságot állítsanak elő 24 óra alatt, mint egy erőmű, ahhoz fél országot le kéne fedni napelemmel, ami írtózatos nyersanyag mennyiséget igényelne. És ekkor még csak a napos időről beszéltünk, ami azért kevés helyen van, hogy az évben naponta legalább 12 órán át verőfényes napsütés legyen.

Majd talán a magfúzió lesz az, ami kiválthatja az atomerőműveket, de addig nincs semmi.

Amíg nem kell a hulladékot elásni, addig az atomerőmű hatása a legkisebb a környezetére, össz-vissz melegebb lesz utána a folyó amivel hűtik a hűtővizet. Szóval nem hiszem, hogy ezen kéne aggódni, hogy jajj szegény ük ük ük unokáinkkal mi lesz. Inkább a káros anyag kibocsátás az amin sürgősen kell és lehet javítani, emellett ez az alternatíva gyorsabb hatású is.

Aki azt hiszi, hogy a hűtővíz radioaktív lesz, csak mert átment a reaktoron, az nézzen utána a dolgoknak.