A majaki atomkatasztrófa miért volt súlyosabb mint Csernobil?

Nem kisebbítem az atomenergia fontosságát és jelentőségét. Egykori tisztelt tanárom, Marx György professzor úr is elkötelezett híve volt az atomenergiának. Tudom azt is, hogy a napelemek telepítési költsége piszok drága.

De Sir Butchernek fogalma sincs a valós energetikai viszonyokról, amikor azt írja, hogy "ahhoz fél országot le kéne fedni napelemmel".

A valós helyzet az, hogy Magyarország területét egy nyári napsütéses nap EGYETLEN ÓRÁJA alatt annyi energia éri napsugárzás formájában, mint az ország évi energiaszükséglete.

Budwa nagyon jól leírt mindent de szerintem Majak-ot nem azért "nem kapták fel" annyira mind Csernobilt mert kevésbé lakott területen történt z egész ráadásul a nyugattól elég távol.

Azért ha belegondolunk hogyha nem lett volna a Szovjetunió akkor 2súlyos atomkatasztrófát kerülhettünk volna el...

ezt meg te írtad szerintem ha ők nem akkor más követi el ezeket a hibákat nem kell szidni a Szovjetuniót :D

(Jó régi válaszra reakció :D)

Hiába éri el egy óra alatt a szükséges mennyiség: azt ugyanis elsőnek elektromos energiává kell alakítani, azt az energiát tárolni kell... A mai napelemek hatásfoka pedig hírből sem 100%-os.

Az energia tárolási lehetőségeink pedig aztán végképp nincsenek sehol ahhoz képest, amire igény lenne. Egyszerűen kivitelezhetetlen.

Bemásolom neked, itt a részletes leírás:

A feldolgozási folyamat maradványa nem más mint savak és hasonló vegyszerek, melyek radioaktív nuklidokat nagy mennyiségben tartalmaznak. Ezeket a feldolgozáskor visszamaradó vegyületeket egy nagy tartályban gyűjtik össze.

A radioaktív bomlás miatt az anyagok hőt termelnek – ezért a tartályt folyamatosan hűteni kell. Miután az 1956-os évben az egyik ilyen 250 köbméteres lezárt tartály hűtővezetéke meglazult, majd a hűtés leállt, a tartály belső tartalma elkezdett kiszáradni. 1957. szeptember 29-én a kikristályosodott nitrátsók egy ellenőrző berendezés elektromos szikrájától berobbantak (tehát egy vegyi és nem egy nukleáris robbanás történt), így nagy mennyiségű radioaktív anyag szabadult fel: hosszú felezési idejű izotópok mint stroncium-90, cézium-137 és plutónium.

A robbanás olyan látványos volt, hogy szemtanúk vallomásai alapján még több száz kilométerről is látható volt és a korabeli szovjet hivatalos sajtó távoli villámlásként illetve északi fényként magyarázta. A robbanás által felszabadult radioaktív felhő 400 kilométerre északkeleti irányba szállította a szennyezést. A katasztrófa következményeként körülbelül 1 millió curie radioaktív anyag szabadult fel és szóródott-terült szét kb. 20 000 négyzetkilométernyi területen.