Az emberré válás időszakában létezhettek földönkívüliek?

Hosszú leszek, tessék kapaszkodni! Remélem azért valaki elolvassa mindazt, amit most leírok.

#21: Időről-időre találkozok ezzel a „magasabb rezgésszinttel”, meg „finomabb anyagnál ritkább” fogalmakkal. Egyrészt ez mindig megüti a fülemet, hiszen ha valami érzékszervekkel, műszerekkel nem érzékelhető, akkor mi alapján beszélünk rezgésről, illetve ritkaságról?

De tételezzük fel, hogy létezik az általad leírt „világ”. Ebben az esetben három eset van. Logikailag nincs több:

1. Ez a „magasabb rezgésszintű, finomabb, ritkább anyag” valamilyen módon mégiscsak érzékelhető. Ha így van, akkor mérhető, tehát tudományos módszerekkel vizsgálható, elemezhető, azaz teljes mértékben anyaginak tekinthető. Ilyenre egy jó példa: neutrínó. (Amúgy ez a kategória tulajdonképpen nem létezik, de erre majd kitérek lentebb.)

2. Ez a „metaanyag” önmagában ugyan nem érzékelhető, de kölcsönhatás van a klasszikus anyag és ezen „metaanyag” között. Ebben az esetben is mérhető, elemezhető a jelenség annak az anyagnak a vizsgálatával, annak a kölcsönhatásnak a vizsgálatával, amivel ez a „metaanyag” kölcsönhatásra lép. Tulajdonképpen minden esetben ez történik. A fizika vagy az érzékszerveink soha nem az anyagot magát érzékelik, hanem annak kölcsönhatásait az érzékszerveinkkel, műszereinkkel. Persze itt is van olyan példa, ami első megközelítés jelleggel megkönnyíti a megértését ennek az esetnek. Pl. a kvantummechanikában számon tartják a gravitációs erőt közvetítő részecskét, a gravitont. Eddig még nem sikerült kimutatni ennek a részecskének a létezését, mégis képesek vagyunk a gravitáció jelenségét vizsgálni, elemezni, mérni. Nem a gravitonokat tudjuk mérni, hanem azt a hatást, amit az anyagokra kifejt. Tudjuk mérni a hatás erejét, irányát, változását, stb…

3. Ez a „metaanyag” önmagában nem mérhető és nem is lép kölcsönhatásba az anyaggal. Ebben az esetben a fizika számára valóban nem mérhető, érzékszervekkel nem érzékelhető. De ugye ez az eset pontosan az, amikor soha nem lép ez a „metaanyag” kapcsolatba az általunk ismert világgal. Ezért soha semmilyen változást nem okoz benne, a világ működése enélkül is leírható. Tulajdonképpen a létezése nem bizonyítható, mert a létezésének feltételezése pontosan ugyanolyan eredményre vezet, mintha nem is létezne ez a „metaanyag”.

Általában az ezoterikus tanok mindig át-átsiklanak az egyik kategóriából a másikba. Kissé nonszensz pl. az auráról egyrészt azt állítani, hogy a tudósok a legbonyolultabb, legérzékenyebb műszerekkel sem képesek megmérni, mert nem anyagi jellegű, tehát ezért nem lehet tudományosan bizonyítani a létezését, másik oldalról meg azt állítani, hogy összedobtunk a garázsban egy olyan berendezést, amely képes lefotózni az aurát.

* * * * *

Kicsit elemezzük ezt a neutrínó nevű srácot, mert nem kis mértékben kapcsolódik az általad leírt ezoterikus elmélethez. Remélem tanulságos lesz.

Előbb egy kis fizika. (Nem lesznek benne képletek, úgyhogy tessék megnyugodni.) A neutrínó egy elemi részecske (mint a proton, elektron), aminek az érdekessége, hogy szinte alig lép kölcsönhatásba az anyaggal. Pár érdekesség: Egy egy fényév!!! vastag ólomfalon a neutrínók fele át tudna haladni. A Földön áthaladó neutrínók nagyon nagy többsége (99,99999…%) úgy képes áthaladni a Földgolyón, hogy nem lép kölcsönhatásba semmivel. A tested minden egyes négyzetcentiméterén 60 milliárd neutrínó halad át másodpercenként! Nem kevés, mégis csak az 1930-as években tételezték fel először a létezését (energia- és perdületmegmaradási törvények miatt), és csak az 1950-es években tudták kísérleti úton kimutatni.

Most jön egy kis csavar a dologban. Háromféle neutrínó létezik. Anno a fizika nem talált magyarázatot arra, hogy miért mérünk harmadannyi Napból származó elektronneutrínót, mint amennyi az elméleti számításokból következne. Sokféle hipotézis született ennek az ellentmondásnak az áthidalására, mígnem az egyik fizikus azzal állt elő, hogy a háromféle neutrínó képes egymásba átalakulni. Később aztán kísérleti úton is igazolták ezt az átalakulást.

A jelenséget neutronOSZCILLÁCIÓnak hívják. (Oszcilláció: egy bizonyos dolog kettő vagy több különböző állapot közötti folyamatos, ismétlődő változása. Pl. az inga a két szélső kitérés között oszcillál.) Az oszcilláció tulajdonképpen egyfajta rezgés. Bár nem a klasszikus fizika által leírt rezgésről van szó, hiszen itt az anyag átalakulás változik és nem térbeli rezgőmozgásról beszélünk.

Viszont kb. ettől az időtől kezdve kezdtek a különböző ezoterikus tanok „magasabb rezgésű” illetve „ritkább szövésű” anyagról beszélni. Nagy valószínűséggel az történt, hogy a különböző újságok, híradások beszámoltak néhány tudományos eredményről a neutrínóval kapcsolatban. Persze ezek általában tudományos alaposságú írások, a tudományos eredményeket általában lefordítják a hétköznapi ember számára is érthető szintre. (Illetve sokszor nemcsak lefordítják, de félrefordítják, megtűzdelve olyan eszmefuttatásokkal, amelyeknek az eredeti tudományos eredményekhez semmi közük.) Jó néhány ezoterikus tant valló ember megtalálni vélte a tudományos igazolását annak a tannak, amit vall. Később persze kiderült a neutrínóról, hogy nem is akkora csoda, hogy egy egyszerű kis részecskéről van szó, ami fizikailag jól leírható, mérhető és relatíve egyszerű szabályok, törvényszerűségek szerint viselkedik. A neutrínó tehát nem lett a különböző ezoterikus tanok Szent Grálja, de a „rezgés” valahogy benne maradt az ezoterikus tanok kifejezéseiben.

(Ez a jelenség amúgy többször megfigyelhető. A kvantum összefonódást pl. a telepátia igazolására akarták felhasználni. Anno a mágnesesség tudományos kutatásának eredményeit is átvette az ezoterika, telenyomva minden elméletet polarizáltsággal, vonzásokkal, taszításokkal, illetve megalkotva sok-sok mágnessel működő(?) készüléket, melyek nagy része aztán el is felejtődött.)

* * * * *

Ennek ellenére azért azt mondom, hogy érdemes foglalkozni az ezoterikus tanokkal is, csak tudni kell a helyén kezelni őket. Érdemes megnézni hogyan alakultak ki ezek az ezoterikus tanok. Általában mind visszavezethető valamilyen középkori, újkori okkult tanokra, amelyek meg a különböző hermetikus tudományokból, filozófiákból, vallásokból, mítoszokból próbált létrehozni egy eklektikus világképet. Persze időközben a klasszikus hermetikus tudományok is erősen elferdültek, vagy elfelejtődtek. Az alkímiát ma úgy tartjuk számon, hogy ők aranyat akartak előállítani, meg örök életet adó élet vizét. Hogy az egész tulajdonképpen erősen szimbolikus, hogy elsősorban nem az anyag, hanem az ember átalakítása a cél, az ma már szinte elfelejtődött. Az asztrológiát meg sima jóslásnak használjuk. Persze maga jóslás is egészen mást jelent ma, mint anno. A jóslás nem a jövőt tárja fel, hanem arra szolgál, hogy az ember más perspektívából lásson dolgokat, elgondolkodjon olyan dolgokon, amelyekről lehet, hogy amúgy nem. Egy jóslás ad egyfajta képet, leír egyfajta következményt, amivel azonosulva erősíteni tudom a döntéseimmel a dolgot, vagy ha nem szimpatikus a kép, akkor a döntéseimben figyelembe veszem, hogy elkerüljem ezt az eshetőséget. Ebből lett aztán a ma használt bonyolult, de összességében mégis bugyuta rendszer.

Vagy vegyük pl. az asztrológiát. Nagyon hasznos tudomány, de szimbolikus! Még a mai asztrológia tudói sem állítják, hogy a csillagjegyed bármilyen fontossággal bírna. Ott van az aszcendens, de az életutadat, a tulajdonságaidat elsősorban a saját, személyes horoszkópod határozza meg. (Legalábbis ezt állítja ma az asztrológia.) Ennek ellenére emberek milliói látják tapasztalati úton igazolva a bulvárlapok asztrológiai jóslatait. Személyesen ismerek több olyan embert, aki hisz a helyi napilap asztrológiai jóslataiban, holott ismerem az egyik embert, aki néhány kollégájával együtt vidám hangulatban megírta ezeket a szövegeket tulajdonképpen hasra ütésre.

Az ember hajlamos bármit elhinni, ami közelebb viszi a vágyaihoz, vagy megszünteti a félelmeit. A mai ezoterikus tanok mind arról szólnak, hogy hogyan használd őket saját – akár kicsinyes – céljaid elérésére, vagy a félelmek megszüntetésére, illetve a negatív következmények elkerülésére. A klasszikus ezoterikus tudás soha nem az egyénre irányult, hanem valami általános, az egyén vágyaitól, félelmeitől, személyiségétől, sorsától független átfogó tudást jelentett, ami az igazság, a jóság és a világ igazi természetének megértését foglalta magában.

Ennek ellenére hasznosnak tartom pl. az asztrológiával való megismerkedést. Az asztrológia a világ jelenségeit, az emberek személyiségjegyeit 12 csoportba foglalja a csillagjegyek segítségével. Ezt újabb 12 alkategóriára osztja. Nagyon jó eszköz arra, hogy kifejezd, megfogalmazd az adott jelenséget, személyiséget, hogy különbséget tudj tenni, vagy éppen párhuzamokat tudj vonni közöttük. A világ teljesen különböző dolgai között húz az asztrológia párhuzamokat. Ha ezen az ember elgondolkodik, akkor sok-sok dologra jöhet rá. Miért van párhuzam Mars isten személyisége, a bolygó vörössége, a férfiasság, a tűz elem között? Miért a Mars a kos jegy uralkodó bolygója? Miért pont akkor vannak a csillagjegyek az évben amikor? Milyen összefüggés van a bika jegy tulajdonságai és a természet májusi történései között? Mindezekből elég sokat lehet tanulni, akár még úgy is, ha valamit elvetsz magadban, mert legalább a helyére tetted a saját világképedben.

Tehát minden tanításban erősen meg kell különböztetni két kérdést: Mire tanít? Mit tanít? A kettő nem feltétlenül függ össze és ezt jól az ember eszébe kell vésni. Mondok egy hétköznapi példát. A Gyűrűk ura nem valós történet. Ez egy kitalált történet, és pont azzal a céllal találták ki, hogy segítségével rámutassanak bizonyos valós dolgokra, amelyek így nem kevert, hanem tiszta formában jelennek meg, így sokkal inkább érthető a jellegük. Ha valaki a Gyűrűk urát, mint történetet valós történelmi eseménynek akarja „eladni”, akkor bizony a „Mit tanít” kérdésénél azt kell megállapítani, hogy bizony nem igaz azt, amit tanít. Viszont a „Mire tanít” kérdése ettől teljesen független. Attól, hogy a történet nem valós, attól még a bátorságról, a hősiességről, a félelmekről, az árulásról rengeteg dolgot meg lehet tanulni, és ez valódi, a valóságról szóló tudásmorzsák. Így kellene megítélni minden vallást, filozófiát, mítoszt. Erre mondanám azt, hogy ha valaki képes így nézni, az nyitottan gondolkodik.

De ezt a „magasabb rezgésszintű, finomabb, ritkább szövésű” anyagot konkrétnak tekinteni számomra éppen olyan – már elnézést – ostobaság, mint azt a kérdést firtatni, hogy most a szentlélek milyen szögben és hány km/h sebességgel szált le az apostolokra a bibliai történetben.

A szavak régi értelmében meg lehet különböztetni egzoterikus tudást. Ez egyszerűen, szavakkal könnyen megfogalmazható tudás, amit átlagos mentális képességekkel mindenki megérthet. Ezek régen is, ma is nyílt tudást jelentettek, ami mindenki számára elérhető. Régen volt ezoterikus tudás. Az ilyen jellegű tudást nem lehet egyszerűen és egyértelműen megfogalmazni. Sokszor mítoszokba, szimbolikus történetekbe, vagy konkrétan szimbólumokba, hasonlatokba lehetett csak őket megfogalmazni. Ez a tudás félreérthető, és félreértve akár kártékony is lehetett. Pont ezért a legtöbbször ez a tudás zárt volt. Templomok mélyére zárt könyvekben őrizték. Régen egy mester megválogatta, hogy kiknek adja át az ilyen jellegű tudást. A tanítványnak sokat kellett tanulnia, majd próbákkal bizonyítania a tudását. Sokszor a tanítás átadását is szimbolikus események előzték meg: fogadalomtétel, beavatási ceremónia. A beavatás itt kulcsszó. Az ilyen jellegű tudást nem osztogatták. Azt avatták be ennek a tudásnak a birtoklásába, akit méltónak találtak rá, és aki bizonyságát adta, hogy méltóvá lett rá. Ez az ezoterikus tudás eredeti jelentése. Pl. régen a kereszténységnek is voltak olyan tanításai, ami úgymond házon belüli volt, tehát nem akárki kaphatta meg a tanítást.

Ma pont azok – illetve azok tanítványai – űzik az ezoterika tanainak átadását illetve alakítását, akik a legkevésbé bizonyultak méltóvá rá. Egyrészt félreértelmezték azt, másrészt nem értették meg annak a valódi tudását, így azt sem értették meg, hogy miért kell ennek a tudásnak zártnak maradnia. (Pont miattuk.) Ma bárki hozzáférhet az un. ezoterikus tudáshoz. Ha befizeted a megfelelő összeget, akkor bármelyik hétvégén kaphatsz pl. Reiki beavatást. Nonszensz. Viszont a világ mit sem változott. Ugyanúgy csak kevesek képesek ezeknek a tanoknak a valódi értelmét meglelni. (Én sem feltétlenül tartozom közéjük, de próbálok annyit megérteni, amennyit lehet.)

2xSü,

Szép összefoglaló, gratula :)

(Kár, hogy akiknek szól, valószínűleg át fognak siklani rajta... De hátha nem :D)

sziasztok.

nem olvastam el mindet ezért elnézést kérek.

dislexias vagyok meg disgrafias ugyhogy elöre is elnézést kérnék a helyesirás miatt.

ezek az idö intervallumok már rég megdöltek ugyanis ojan leletek láttak napvilágot és folyamatosan látnak is amik a történelem jelenlegi állását teljesen felboritja és felül irja.

sokkal régebb ota van ember a földön mint az tudnánk.

a furcsa csak az hogy mikor létre jött a homoszapiesz akkor rövid idön belül nem csak eggyet fejlödött hanem vagy 6 ot és igy jött létre a mai ember.

a homoszaipesz és a neandervölgyi egyszerre létezett.

több ciklusban fejlödött az ember az idegenek által, génmanipulácioval.

az istenek és félistenek( földönkivüliek játszották az isten szerepét.)

fénysebesség a leggyorsabb amit nem tudunk elérni a tudomány mai álása szerint?

ebböl csak az igaz hogy nem tudjuk elérni!

már einstein is foglalkozott a kérdéssel és a relativitás elmélete egy kézzelfoghatobb alternativa.

2 pont között az egyenes a legrövidebb? nem! térhajlitás leröviditi a távolságot és igy nem is létezik távolság.

azért néha kicsit jobban végig kéne gondolni hogy biztos a leggyorsabb a fénysebesség,és biztos hogy az idegenek csak a fénysebességével tudnak közlekedni?

hiszen tudjuk hogy a fénysebesség tul lassu,alkalmatlan ezeknél a gigászi kozmikus utazásoknál.

mindegy hogy mi a mai tudomány állása, mert nincs kizárva hogy rossz uton járnak és maradnak addig amig lehet.ugyan úgy mint a rossz szokás,begyöpösödés,beskatujázás...stb.

40 fényévre van a legközelebbi földhöz hasonló bolygo jelen állás szerint.

a hinduizmusban ojanokat is találunk miszerint minden bolygo lakott, még a nap is.

vagy hogy a föld belsejében élnek a mennyei kigyok, hozzájuk soha nem süt le a nap mégis fény ragyog be mindent.

vagy isteni fegyverek aminek a leirása nagyon megegyezik egy atombomba robbanásával.

bonusz válasz: ha lehetséges akkor lehetséges, hiszen bármi lehetséges.

ha csak élettelen tárgyak lepnék a bolygót nem lenne élet. de mivel van élet, igy a bolygó és élő.

a marson most is élnek.

egy hüllö faj és egy rovar faj(mantidok)

a marson van oxigén de nagyon kevés és azis inkább csak az eggyenlitö környékén.

valoszinüleg tudnál levegöt venni bár nagy fálydalmakkal járna mert ahoz nem vagy hozzá szokva.

akik a hegyekben élnek nekeik nem nehéz a levegö vétel de ha elménél a hegyekbe neked is kéne oxigén palack.

pedig ez a földön van.