Az emberré válás időszakában létezhettek földönkívüliek?
A Föld bolygó 4,6 milliárd éves. Az első életformák az algák, baktériumok és vírusok voltak, és 3,8 milliárd éve jelentek meg. Az ősemberek elődjei ie. 7-2 millió évvel ezelőtt lezajlott folyamatban váltak le a csimpánzoktól és gorilláktól. Eszközhasználat: ie. 2 millió éve. A homo sapiens-sapiens is csak ie. 100 ezer évvel jelent meg, de csak ie. 60-10 ezer évvel ezelőtt népesítette be a Földet.
Kérdés: Az emberré válás időszakában létezhettek földönkívüliek? - és ha igen, csak megfigyelték-e távolról a bolygón lévő életformákat, vagy már le is kívántak szállni?
Mivel ma sem tudjuk 100%-ra, hogy egyedül vagyunk-e az űrben, így mi rá a garancia, hogy több millió éve nem járt-e erre átutazóban egy fejlettebb civilizáció?
Bónusz kérdés*: Ha lehetséges volt, hogy a semmiből baktériumok és algák jelenjenek meg a Földön, mi van akkor, ha majd pár millió év múlva hasonló fejlődési folyamat játszódna le a Marson, és tág tűrőképességű, szárasságtűrő, szén-dioxidot lélegző primitív élőlények lepnék el a bolygót? Lehetséges?
Sziasztok! Remélem még olvassa valaki ezt a kérdést.
Eszembe jutott valami érdekes elmélet szintén a földönkívüliekkel kapcsolatosan.
Tegyük fel, hogy az embert "katalizátor hajtja".
A katalizátor a víz. Az ember testének 70%-a víz.
Most pedig feltételezzük, hogy a víz, mint folyékony elem, az életforma - és egyben a civilizáció - alapja.
Ez alatt azt értem, hogy nem csak számunkra, de bármilyen más, biológiai eredetű lények alkotta fejlett civilizáció számára elengedhetetlen életforrás.
Most pedig kanyarodjunk vissza a június 12.-én feltett kérdéshez! Sokan írtátok, hogy bizonyára járhattak bolygónkon mások is, illetve azt, hogy más fejlettebb civilizációt kereshettek a földönkívüliek. Most jön közbe a víz szerepe. Tudjuk, hogy a Naprendszerünkben a Naphoz közeli bolygók túl forrók, a vizet nehéz lenne raktározni, készletezni, hát még élni, lélegezni. A gázbolygóknak nincs szilárd talajuk, ezért benépesítésre alkalmatlanok. A túl messzi bolygókon és törpebolygókon pedig túl hideg van. Tehát ha létezhettek is Földönkívüliek, csakis a Naprendszeren túli olyan galaxisokban, amelyekben olyan bolygók vannak/voltak, melyeken van víz, és tűrhető éghajlati övezet sem ártana. Tehát földönkívüli életforma = víz = normális bolygó. Ha én földönkívülieket akarnék keresni, először a Kepler22b bolygó körül próbálkoznék. Miért? [link]
#15 szerintem arra akart utalni, hogy jóval kevesebb energiabefektetéssel tudnának előállítani vizet, mint amennyi energia kellene a csillagközi utazáshoz.
Pl. írod, hogy a túl távoli bolygókon túl hideg van. Na és? Jóval könnyebb megolvasztani a jeget, mintsem elmenni érte jó pár fényév távolságra.
A víz meg amúgy elég gyakori anyag az univerzumban.
Nem mellesleg ha egy olyan életről van szó, amelynek fontos alapeleme a víz, akkor valószínű, hogy ugyanúgy van, ahogy itt a Földön is, hogy elég nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Ennyi víz bőven elegendő. (Mikor vízproblémáról beszélünk, akkor az iható víz hiányzik. De megint csak az van, hogy ha lenne annyi energiánk, hogy más bolygóról szállítsuk a vizet, akkor ennek töredéke elég lenne, hogy a tengervizet alakítsuk át iható vízzé.)
# 16
Te azt feltételezed, hogy létezik valahol egy fejlett civilizáció, aki képes űrutazásra. Ők már "Megteremtődtek".
A víz meg marha gyakori elem, a H2 és az O2 meg még gyakoribb. Annyi energiával és ráfordítással, amivel csillagközi utazást szervez egy civilizáció egy óceánnyi vizet lehetne létrehozni.
Egyébként ez nem csak a vízzel van így, hanem minden kémiai elemmel, anyaggal.
Ha egy anyag az élet kialakulásához, fenntartásához elengedhetetlenül szükséges, akkor elég nagy mennyiségben kell, hogy rendelkezésre álljon, ha az adott bolygón egy olyan fejlett civilizáció kialakulását tette lehetővé, amely eljutott a csillagokba.
Ha egy anyag ritka, akkor tuti, hogy nem elengedhetetlenül szükséges az élethez.
A kémiai elemek nem tűnnek el egy bolygóról csak úgy. Maximum kémiai átalakuláson mennek keresztül, de szinte az összes ilyen átalakulás kellő energiával visszafordítható. (Leszámítva mondjuk a radioaktív bomlást.) Pl. széndioxidból is simán lehet újra szenet és oxigént csinálni, csak kissé energiaigényes. Viszont az is biztos, hogy ez még mindig jóval kisebb energia, mint ami a csillagközi utazáshoz szükséges, ha annak a célja valamilyen kémiai anyag beszerzése. (Hiszen itt elég nagy űrhajó kellene, vagy több kell belőle, vagy többször kellene fordulnia.)
Azt el tudom képzelni, hogy egy bolygórendszeren belül egy faj elkezd bányászkodni, vagy kolonizál pár szomszédos bolygót, de csillagközi viszonylatban a fizika jelenlegi állasa szerint nem tudom elképzelni, hogy megérné egy ilyen lépés megtétele.
Az eredeti kérdésre a pontos válasz: igen létezhettek.
A válasz azért pontos, mert megengedi a létezést, de nem állítja. Ugyanis e pillanatig az ember konkrét létezés nyomát sem a földön, sem másutt eddig nem találta meg. Viszont elég jó elképzelései vannak az élet keletkezéséről, néhány egyszerű esetet sikerült is megvalósítani. Viszonylag jól tudja, milyen feltételek kellenek minimálisan egyes életfajták kialakulásához. Sok mindent tud az univerzum általa eddig megismert részéről. Ezért annyit mindenképpen állíthat, hogy ezideig nem lehet kizárni más életformák létezését. Sőt, elég sok helyen adottak a feltételek a kialakulására.
Az viszont más kérdés, hogy konkrét és ismert tulajdonságú helyekkel mi a helyzet, mi várható. Részletezték már, hogy a Marson milyen nehézségek vannak bonyolultabb életformák kialakulásához. Ezért nem valószínű, hogy ott magasabb-rendű, mondjuk giliszta szintű élet kifejlődne önmagától.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!