Van-e tudományos magyarázat az összes vallás kialakulásához, van-e valami közös a különböző vallásokban?

A Biblia szerinti szeretet nincs meg egy másik vallásban sem. Melyik vallás tanításában van olyan, hogy "szeresd az ellenségedet"? Ez kisarkítva az élet fennmaradásának a feltétele. Ha én nem szeretem, akkor ugyanúgy ellenefordulok és nem tudodm, hogy ki marad életben.

Ha viszont én szeretem őt, akkor ő már biztos, hogy fennmarad. Ellenséget szeretni...sokszor még családtagot is nehéz. De ha én semminek látom és élem meg az életemet és hagyom, hogy Isten az Ő élő Lelke által éljen bennem, akkor nem lehetetlen, sőt, az engedelmesség örömet okoz, mert tudom, hogy azt teszem, ami jó.

Ez az Ige álláspontja, amit én úgy fogadok el (az Ige alapján), hogy Isten beszéde, amit az általa vezetett emberek írtak.

Az első kommenthez : öregem , te mennyi vagy ? mert ez nagyon infantilis elképzelés !!! :)

áldott napot

Nehezen lehet kibogozni, hogy miféle választ vársz, mert még a kérdésed sem volt eleddig igazán érthető. Azt megértettem, hogy az nem világos számodra, miért vannak különböző vallások, ha egyszer isten csak egy van. Mert hát az nem nagyon képzelhető el, hogy az egy atyaisten a világ különböző területein különböző embereket (próféták, vallásalapítók) direkt úgy inspirált, hogy különböző nevű istenekhez imádkozzanak eltérő teológiai alapokon. Ez akkor se illene egy mindenható, mindentudó jóindulatú bölcshöz, ha nem gyilkolásznák az emberek egymást vallási okokból, hát még így, hogy bizony gyilkolásszák. Ezért nem fogsz értelmes választ kapni hívőktől, pláne, ha tudományost szeretnél. Filozófiai antropológiai, humán etológiai, történészi, pszichológiai, kulturtörténeti alapú tudományos válaszokat kaphatsz, de ezek nem fogják megmagyarázni neked, hogy miért a te hited az igazi.

Egy konkrét kérdést azonban egészen érthetően feltettél: Miért van az ember?

Én erre egészen jó választ tudnék adni, de csak tudományosat, nem pedig teológiait, mert ahhoz kevésbé értek, és kedvem se lenne hozzá.

Egy hívő számára nem lenne releváns.

Kérdező!

Amikor az ember egy témában véleményt alkot, akkor egyfelől tájékoztat a saját ismereteiről, nézőpontjáról valamennyire, másfelől - látszólag - minősíti a vala nem azonos állásponton lévőt. Ez mindig és mindenben így van.

Az alapkérdés az, hogy egyfelől egy vélemény mikor tükröz megalapozott tudást, másfelől mikor sért másik embert. Akkor tükröz tudást, ha ellentmondásmentesen érvel (a teljességet is ide kellene vennem, de nem tehetem, mert gyakran az terjedelmi okokból lehetetlen, és gyakran szükségtelen is). Továbbá akkor, ha megérti mások felvetését, és arra reagál. A sértés kérdése nehezebb, leginkább a megfogalmazás stílusa tükrözheti, de az is lehetséges, hogy az csak ismerethiányt takar.

No ezután a feltett kérdéshez. Sajnálatos, ha valaki egy okfejtésből arra jut, hogy az hitetlenség. Vallások isteneinek el nem fogadása nem hitetlenség, hanem ezektől különbözőben való hit. Kétségtelen, hogy a vallások fontos jellemzője, hogy aki nem azt fogadja el, azt hitetlennek nevezi. Így volt és van ez például a keresztény és muszlim vallásokban, de nincs így például a buddhizmusban. Közbevetőleg megjegyzem, a muszlim vallást (még ha burkoltan is) terroristának tartani, leginkább a Korán nem ismeretét tükrözi. Most erről csak annyit, a próféta eredeti kinyilatkoztatását négyen jegyezték le négyféleképpen. Ez az iszlám alapismeretekhez tartozik. De mások legyilkolása egyikben sem szerepel. Ami szerepel, az egészen más.

A vallások kialakulását a különféle vallások leírásaiban keresni, már eleve megvezetés, hiszen teljesen természetes, hogy minden tan azt szeretné, ha őt követnék. Akkor is, ha téves, akkor is, ha kártékony, és akkor is, ha ezek ellenkezője. A kialakulást kizárólag a természet - és benne az ember - jellemzőinek vizsgálatával lehet megismerni. Hogy meg is értsük, az - mint minden másban is - már egy nehezebb probléma.

Aki nem hiszi el, hogy a bizonytalanság az az állapot, amit az ember a legnehezebben visel el, próbálja ki tartósan. Mondjuk fogjon gyanút, hogy súlyos betegsége van. Meddig állja, hogy nem tisztázza? Vagy vitesse magát egy ismeretlen helyre, ott kiteszik, minden segédeszköz nélkül. Hányan vállalkoznának rá? Olyan helyre vitetni magam, ahol születtem, amit jól ismerek, természetesen nem eset. Várom a jelentkezőket.

Az ősembernek az ismeretlen és veszélyes villámtól kezdve számos más dologtól volt rettegni valója. Annyira már eszmélt, hogy lássa a problémákat. Annyira még nem, hogy értse is. Sok évezreden át volt ez így. Tennie kellett valamit. Kitalálta Manitut, a vízisten, tűzszellemet, lehet tovább ragozni. Aztán fohászkodott hozzájuk. Ha nem jött be a dolog, megmagyarázta. Bűnt követett el, haragudott rá a szellem. Az idők folyamán azért sok minden megtanult az emberünk. Azt is például, hogy ezt finomítsa. Mások közülük meg azt, hogy ebből jól meg lehet élni mások gyengeségének kihasználásával. Nincs ez másként ma se. Nem kell hozzá semmiféle misztikusság, sem lázálmok, mindössze az ember lelkivilágának az ismerete.

Ebből következik, mi a közös a vallásokban. 1. Az ember felett álló lény, így vagy úgy elnevezve. 2. Alapvetően az összetartozás sugalmazása. Szeretet, közösség, család, törzs, stb. formájában, attól függően, hol mi volt fontosabb abban a korban. 3. Az ezt vallók közé nem tartozók kirekesztése, vagy beintegrálása a lehetőségek függvényében. Az első változat hozta a vértanúkat, a második a térítést. Ez természetes, hiszen ha sok a más nézetet valló körülöttünk, félni kezdünk. Az pedig bizonytalanságot szül.

Persze később már a jelenség önállósult és hasznosult. Amikor a térítés ürügyén már földrészek kirablása, leigázása következett. Amerikától Ausztrálián át Afrikáig.

Ma megint más kor, megint más ismeretek, megint más szokások. A vallásokban is. Az ember már csak ilyen.