Másodfokú egyenlet mire jó?

Mindenki használja akinek a munkája a számolással kapcsolatos (mérnökök, fizikusok, matematikusok, stb).

Én mint építőmérnök rendszeresen használom vasbeton gerendák esetén a feszültségeloszlás, acélbetétekben ébredő erők meghatározásakor. Minden olyan esetben másodfokú egyenletet szoktak használni, amikor nem csak egy megoldás létezhet és valamilyen szempontrendszer szerint keressük az ideálisat. Ilyen például annak a négyszögnek a keresése is aminek például a lehető legkisebb a kerülete, de legnagyobb a területe, nem véletlenül ilyen szöveges feladatokat adnak fel az iskolában (hasonlóan határozzák meg a szennyvízcsövek méretét, csak ott komplexebb az alak).

Rengeteg jelenséget lehet másodfokú egyenlettel (parabolával) leírni. Például a beton alakváltozás-feszültség diagramját is szoktuk így közelíteni.

Többek között arra, hogy te viszonylagos kényelemben élhess a technológia meglététől.

Matematikai tudás nélkül nem volna technika. Nem volnának házak, épületek, járművek, kommunikációs rendszerek, energiatermelés-elosztás, élelmiszer termelés-elosztás és még sorolhatnám.

Persze, ha az "idilli" kunyhó-kőbalta-törzsközösség kombó megfelel neked, akkor tényleg semmi szükség nincs a másodfokú egyenletekre sem.

dellfil

Gyakorlatilag mindenhez ezt használják, ami csak egy kicsit is bonyolultabb, nem lineáris probléma. Ha a harmadfokú egyenletről halvány fogalmad sincs, akkor még elég jól elboldogulhatsz a számítások nagy részénél.

Ha a másodfokút nem ismered - akkor gyakorlatilag eláshatod magad.

Igazán azt lehetne megkérdezni, mihez nem használják: az exponenciális és hasonló dolgokhoz.

Összefügg a kettő.

Itt arra próbáltak példákat hozni, hogy az élet minden területén találsz olyan problémát, amit másodfokú egyenlettel lehet megoldani. A másodfokú függvényeket is.