Ha lefagyasztanának, akkor életben maradnék?

Utolsó:

"Az emberi gének között ott van a fagyálló génje is, de magától soha nem indul már be a termelése."

Ez fejtsd ki részletesen, kérlek! Nekünk öt év genetika alatt nem tanítottak semmi hasonlót.

Persze, mert ez csak egy érdekesség.

Ugyanaz a gén, amivel a téli álmot alvó állatok glicerint termelnek.

A krioprezervációról (ronda idegen szó) kellene olvasgatnod. A visszafordítható fagyasztásos tartósítás most az egyik "forró" téma, amire a kutatók azt ígérik hogy egy évszázadon belül (tehát akár már a te életedben) meg lesz oldva.

Ez nem csak azoknak izgalmas akik azt remélik hogy a segítségével halhatatlanok lehetnek (krionika; fagyasztasd le az agyad, aztán olvasztasd ki ha az emberiség megtalálta a halál ellenszerét - egész kis kultusz és egyben üzletág épült e köré az ötlet köré :p), de nekünk is sokat segíthet orvosilag. A sperma tartósítása pl. már több mint fél évszázada meg van oldva (lásd spermabankok), bár jelenlegi technológiával ennek is kb. 20 év a határa. De ha egész szerveket lehetne így tárolni, az sok mindent forradalmasítana. Pl. gondolj arra hogy micsoda várólisták vannak szervátültetésre, aminek részben az az oka hogy ezeket a szerveket lehetetlen egy emberi testen kívül életben tartani. (Most volt egy 2006-os hír hogy feltalltak egy gépet ami már képes akár 12 óráig (!) egy kivett szívet életben tartani.) Még a véradáskor adományozott vér is tönkremegy 1-másfél hónapon belül.

Ha jól tudom az egyik nagy remény a vitrifikáció nevű eljárás, aminek az a lényege hogy a sejtek víztartalmát egy üvegszerű állapotba kell kényszeríteni. A pontos eljárással nem vagyok tisztában, de elvileg a kristályosodást el lehet kerülni megfelelő fagyásvédőkkel, ha elég gyorsan hűtöd a testet a fagypontról üvegesedési hőmérsékletre.

Itt van egy elég jó leírás az Alcor (krionikai alapítvány) honlapjáról:

[link]

1) Az élő szövet főleg vízből áll:

2) A víz más molekulákkal együtt alkot egy oldatot az élő dolgokban:

3) Amikor a szövet fagypont alá hűl, a vízmolekulák összegyűlnek és növekvő jégkristályokat alkotnak:

4) A jég a többi molekulát ártalmas koncentrált oldatokba szorítja:

[Nagyon hideg (fagyott)]

5) Sejtszinten a jég először a sejteken kívül lépződik:

6) A növekedő jégkristályok kiszárítják és összenyomják a sejteket:

7) Végül a sejtek károsodva és összenyomva maradnak a jégkristályok között:

8) Ha fagyvédőknek hívott vegyületeket adunk a vízhez, az megakadályozza hogy a vízmolekulák egy helyre gyűljenek és jeget képezzenek:

9) Megfagyás helyett a vízmolekulák csak egy re lassabban mozognak miközben lehűlnek:

10) Végül -100 C fok alatt a molekulák egy helyre rögzülnek és szilárd anyag képződik. Arra a vízre ami anélkül válik szilárddá hogy megfagyna azt mondjuk hogy "vitrifikálódik".

11) A fagyvédőket a mélyfagyasztás előtt adják a sejtekhez:

12) Nincs sejtkárosodás, mert nem formálódik jég:

13) Végül a sejtek vitrifikálódnak és a biológiai idő megáll_

14) Mivel jég nem jön létre, a vitrifikáció szerkezeti kár nélkül tudja megszilárdítani a szövetet:

15) Egész szerveket meg lehet szilárdítani és tárolni -140 C fok körüli hőmérsékleteken. A tudósok most azon dolgoznak hogy csökkentsék a fagyásvédők mérgezőségét, hogy tárolni lehessen az átültetésre váró szerveket. Mi az Alcornál bízunk benne, hogy a mérgező hatás ami még mindig létrejön a vitrifikációnál az emberi szervekben, a jövőbeli sejtjavítási módszerekkel visszafordíthatóvá válik.

Ma 00:39 - akkor értelek, bár glicerint nem termel semmilyen gén, hiszen nem fehérje, glicerint előállító enzim(eket) kódolhatnak azok a gének. Így van értelme a mondatnak, és erről tudok is, de a "fagyálló génje"... növényekben van jópár ilyen "fagyálló gén", mind más mechanizmussal.

(Azt hittem amúgy, valami spéci Hsp, ami a hidegstresszt segíti elviselni, vagy membrán-összetétel változásért felelős enzim, lásd sarkvidéki halak.)