Az elméletem szerint talán fénysebességel is tudnánk menni?
Az a gond ezzel az egésszel, hogy te azt állítod, hogy van egy olyan pisztoly, ami fénysebességgel lövi ki az amúgy akkor végtelen tömegű golyót. Ami viszont nem igaz. Ekkor azonban teljesen mindegy, hogy mi mennyivel is megyünk.
Fénysebességnél gyorsabban anyag nem haladhat, mert ahhoz végtelen energia kell. A végtelent itt komolyan végtelennek kell érteni.
A klasszikus példa ugyanerre a problémára a következő: vegyünk egy vonatot, ami fénysebességgel (vagy közel fénysebességgel) halad. Mi történik, ha én ebben a vonatban sétálok hátulról előre?
A hagyományos fizika szerint akkor az én sebességem a külvilághoz képest a vonat sebessége + a séta sebessége.
Leegyszerűsítve a relativitás elmélet lényege az, hogy minden testnek kétféle tömege van: a NYUGALMI és a RELATIVISZTIKUS tömeg, a teljes tömeg a kettő összege. Az egyik állandó, a másik azonban a sebességgel nő. Földi körülmények közt a Rel. tömeg olyan kicsi, hogy elhanyagolható a másikhoz képest, így nem is számolunk vele, ezt hívják Newtoni fizikának. A fénysebesség környékén azonban a Rel tömeg iszonyúan megnő, és minden kicsi plusz sebességhez óriási plusz energia kell. (Ugye ismert a tény, hogy a gyorsuláshoz szükséges energia mértékét a test tömege határozza meg, azaz nehezebb test gyorsításához több energia kell.)
Ha egy test megközelíti a fénysebességet, akkor a Rel tömeg és a nyugalmi tömeg összege megközelíti a végtelent, így minden pici gyorsításhoz kellő energia is megközelíti a végtelent.
Ezért nem tudsz előrébb menni a vonatban és ezért nem tudsz egy gyors golyóról pisztollyal előre lőni.
"Az elméletem szerint talán fénysebességel is tudnánk menni?"
NEM!
A nagy sebességeket így nem lehet összeadni. Nézd meg a relativitás elméletét: az mondja meg az összeadás módját. Ha egy fél fénysebességű vonaton előrefelé kilősz egy fél fénysebességű golyót: az kb. háromnegyed fénysebességgel fog menni (szerinted: mármint te ilyennek látod majd).
Ha egy közel fénysebességű tárgyat lősz ki, az még mindig csak közel fénysebességgel megy - nem pedig másfélszer olyan gyorsan.
A fény pedig mindig pontosan fénysebességgel megy, akárhonnan is indítod.
Utolsónak: érdekes lenne.
A műholdak és a részecskegyorsítók MIND ezen az elven működnek. Mind össze-vissza járna, ha erre nem figyelnének.
Napfogyatkozás alatt is meg lehetett figyelni ilyen jelenséget, és a kozmikus sugárzás egyes részei is ezért tudnak leérni a földfelszínre.
Szomorú, hogy a XXI sz.-ban az előző válaszra többen is azt kattogtatják, hogy 100%-ig hasznos.
Egy kis olvasnivaló:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!