Nagyon nagyon érdekes deja vu. De hogyan? Részletek lent.
A történet a következő találkoztam 1 emberrel egy játszótéren. Ez volt az első személyes találkozó, előtte csak msn-en dumáltunk. A beszélgetés közben Deja Vu érzésem volt. Később megtudtam egy ismerősétől (akivel szintén msn-en dumálok sokat), hogy neki is Deja Vu érzése volt, kb ugyan akkor mint nekem.
Utánaolvastam ennek az érzésnek a tudományos magyarázatára, hogy a 2 szemből pár ezred másodperc eltéréssel érkezik meg az info az agya. De mennyi a valószínűsége annak hogy ez egyszerre történik meg 2 embernél ugyan azon a helyen? Megmernék rá esküdni, hogy valahol már találkoztam az illetővel, de sehogy nem jutok tovább. Nincsen semmi amin elindulhatnék.
Amúgy elég sokszor van Deja Vu érzésem, és van hogy egy álmom játszódik le a való életben és minden pontosan úgy történik mint ahogy azt 1-2 nappal ezelőtt megálmodtam. Mitől lehet-ez? Rokonom szerint médium vagyok, bár én ebben nem hiszek.
válasza:Nagyon örülök, hogy végre valaki közös deja vuról mesél.
Egyszer velem is történt ilyen.
Egy barátnőmmel elmentem egy fagyizóba, ahol vele sosem voltam kettesben azelőtt.Mikor jöttünk kifelé, határozottan úgy éreztem,mintha ez egyszer már ugyanígy megtörtént volna.De megszólalni sem volt időm,mert a barátnőm már mondta is, meglepetten,hogy úgy érzi,ez már egyszer megtörtént.
Nos, a deja vu önmagában is elég érdekes dolog,de ha ketten élik át, ugyan abban a pillanatban,az felettébb furcsa!
Én nem hiszek abban az elméletben,amely a látással magyarázza, mivel ismerek olyan embert, aki egyik szemével nem lát, mégis volt deja vu élménye.Pedig neki csak az egyik szeme kap információt.
Én arra tippelek, hogy ezeket a dolgokat, előre megálmodjuk,csak tudatosan nem emlékszünk rá.
A másik lehetőség, hogy az idő nem egészen úgy telik,ahogy mi érzékeljük...
válasza: válasza:Második hozzászólónak: Én is gondoltam erre ,hogy az agyunk összekombinálja a dolgokat. Ám ekkor jött az a kérdés, hogy hogyan lehetséges az, hogy az álomban találkozok valakivel egy játszótéren a padon ülve, az illetőt soha nem láttam, se fénykép se szóbeli elmondás alapján nem tudom hogy néz ki, és amikor találkozunk 100%-ban olyan mint az álomban. Hab a tortán, ha nem csak vizuális álom volt, hanem mondjuk az illető mondott is valamit, mert akkor amit álmomban mondott szórol szóra elmondja, és ijesztő, hogy előre tudom mit fog mondani. A legutóbbi ilyen élmény egy családi ebéd volt, álmomban apám kérdezett valamit, és amikor a való időben ebédeltünk, beugrott, hogy ezt álmodtam, és amikor rám nézett hogy elkezdje a kérdést, egyből rávágtam a választ. Kicsit nézett is, hogy hogyan tudok arra válaszolni amit még meg se kérdezett.
Úgy fogalmaznék, hogy lehetséges hogy előre látom a jövőt? Erről van is egy film, amikor az illető előre lát pár percet vagy órát, de ezt én baromságnak tartottam. Bár így hogy ez velem is megesik, hogy 1-2 nap vagy akár 1-2 hét múlva történő dolgokat megálmodok már nem is tűnik olyan nagy baromságnak.
válasza:
válasza:Gondolom akkor az a bizonyos tudományos magyarázat, amit a dejavu vel kapcsolatban mondogatnak nem állja meg a helyét.
Mi lenne ha másként néznénk a dolgot...ugyanis, ha az emberi egyént a fizikai testnek, és mondjuk azon belül az agy tevékenységének tekintjük, ami egy téridőben elhelyezkedő univerzumban van benne ugye, akkor kicsit nehéz megoldásra jutni...mivel ekkor a saját tudatunkat, elménket a fizikai megjelenés alá rendeljük, és persze hogy értetlenül állunk, hogy mégis a jövő hogyan vehető ki ily módon, ugye amit említetek, hiszen még meg sem történt. Mi van ha a tudatunk nincsen alárendelve igazából sem az időnek, és ugye sem a fizikai megjelenésnek? Mi van ha minden, amit tapasztalunk csak érzet, persze koncentrált, de csak érzet, illúzió, mint álomban? ott sincs igazi tér, sem idő. Mi van, ha igazából minden egyszerre történik, csak mi az önmagunk által korlátozott(mondhatjuk még fejletlen) tudatunkkal csak az események egymásutániságát(változást) vagyunk képesek egyelőre észlelni, amit ugye időnek nevezünk? Mi van ha a tudatunk magasabb értékű, mint azt mi gondoljuk, és képes bejutást nyerni egy olyan állapotba, ahol a dolgok egyszerre vannak jelen, egy olyan állapotba, ahol az elme teljes, így változatlan? Mi van ha ebből az állapotból merít az egyén, amikor a "jövőt" észleli? Hiszen ha így tekintünk, akkor igazából csak egyetlen MOST van örökké, és nem meglepő, hogy egy "későbbi" eseményt vagyunk képesek észlelni...mivel az már alapban létezik. :)
üdv
26/F
LastOne.Left
Sziasztok,
Először is deja vu = átéltem már érzés. Nekem napi 3-4-5 db deja vu érzésem van. (Mintha átéltem volna) Ha elfogadjuk azt tudományos magyarázatot, hogy a 2 agyfélteke nem egyszerre dolgozza fel a dolgokat, hanem időeltolódással, akkor ez korrigálni lehet Kineziológiával. Véleményem szerint az edu kineziológia lehet a leghasznosabb itt (de nem biztos), lényeg, hogy olyan mozgást kell csinálni, ami a 2 agyféltekét összehangolja. Óvodában, kis iskolásként az indián szökdelést kellett csinálni. Emlékeztek rá?
Viszont a deja vu érzést nem szabad szerintem összetéveszteni a progonícióval (jövőbelátással). [link]
Amúgy a deja vu érzésre kaptam egy reikis magyarázatot, mert igen csak kiborított engem.
" Egy óriási mértékű tudatszint emelkedés figyelhető meg mostanság, a koronacsakra kijjebb nyílása teszi lehetővé az epifízis fokozottabb működését. A Reiki nem hisz, hanem az az Ember, aki a reiki csatornája, tudja, élő valóságként éli azt meg. Gyakorlatilag 2 film megy: az egyik az az életfilm, melyet mi magunk írtunk eljátszandó forgatókönyvként, s egy másik, amelyet valójában megéltünk. A kettő különbségéből adódik az új életfeladathoz, - az alapjához - karmikus adalék."
Epifízis = tobozmirigy
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!