Szerintetek melyik erősebb a tudomány vagy a vallás?

Hogyan kéne lemérni az erősségüket? Szkanderban?

Egy csapat öreg nénit egy pap bármiről meggyőz pusztán azzal, hogy "a Bibliában is benne van", ott tehát a vallás az erősebb. Egy egyetemen mindez fordítva van.

miért netán valami versenyről van szó?

Azt hiszem Eintstein szavait figyelembe véve ez egy kiélezett küzdelem lenne, vakok és sánták között. :)

ui.: elnézést a poénért, de ez nem háború, a kettőnek szorosan együtt működve kéne léteznie emberi körben.

üdv

25/F

LastOne.Left

"a tudomány nem nyomja el a vallást?"

Ez is relatív.

A Tudomány, mint olyan, nem nyomja el a Vallást, mint ahogy a Vallás sem nyomja el a Tudományt.

Legfeljebb a tudósok vetik meg a vallásos embereket és a vallásos emberek tartják istenkáromlásnak a tudományt.

Az utóbbi a középkor óta nem igazán jellemző. Az előbbi annál inkább, bár az sem mérvadó. Sok a vallásos tudós.

"Én a kérdést úgy értem hogy "ERŐSEBB" hogy a tudomány nem nyomja el a vallást?"

Erre hadd másoljak be valamit, amit nemrég találtam:

"Hogy tette tönkre a kreacionizmus a tudomány oktatását Amerikában

Szóval, hogy jöhettek létre ezek a tudatlan és kritikátlan tömegek? A választ az oktatás terén találjuk. A doktori szintû képzés ugyan világszínvonalú, de alatta - groundschool, highschool, college - már nem.

1925-ben Tennessee állam törvényhozásában a keresztény fundamentalisták keresztülvittek egy torvényt, ami megtiltotta az evolúció tanítását az iskolákban. Ezt egy Scopes nevû kisegítô tanár tudatosan megszegte, ezzel próbapert provokálva ki. A híres perrôl film is készült ("Aki szelet vet...", Spencer Tracy-vel), és általában a felvilágosultság bigottság feletti gyôzelmeként tartják számon (talán mert a vádat képviselô exelnökjelölt, Bryant komplett idiótát csinált magából, amikor rákényszerítették a Biblia szó szerinti igazának védelmére).

Az igazság viszont az, hogy a pert Scopes-ék vesztették el. Scopes-t mindössze pénzbüntetésre ítélték, így nem került az ügy a legfelsôbb bíróságra. A törvény a hatvanas évekig érvényben maradt (hasonlóan más államok hasonló törvényeihez). Komoly hatása az amerikai iskolarendszernek köszönhetôen volt.

Az USA-ban nagy hagyománya van a helyi közösségek nagyfokú autonómiájának, amelyhez mindenféle központi, egységesítô törekvéssel szemben foggal-körömmel ragaszkodnak. Például az iskolák esetében a nemzeti alaptanterv nagyon keveset követel meg, a többit a fôleg szülôkbôl álló schoolboardokra bízzák. Így a per után a keresztény fundamentalisták dominálta, fôleg vidéki iskolákban teljesen törvényesen kezdôdhetett el az evolúcióval (és a hozzá csapott tudományágakkal) foglalkozó tananyag megnyirbálása.

A dolgot tovább erôsítette a tankönyvpiac erôsen kapitalista jellege: olyan könyveket írnak, amit minél több iskola hajlandó megvenni; ez (egymás utáni kiadásokban jól követhetôen) öncenzúrához vezetett. Az evolúcióval, földtörténettel, asztrofizikával foglalkozó részeket fél fejezetre, esetenként csak néhány utalásra szûkítették le; e témák be sem kerültek a nemzeti alaptantervbe - sôt egy s más kikerült onnan. Ezzel párhuzamosan az alsó- és középfokú tanárképzésben részesülôk tananyaga is megnyirbálódott.

Közben elterjedt az a szemlélet, hogy a vitatott dolgokat hagyjuk ki, és a tudománnyal kapcsolatban 'csak a tényeket tanítsuk'. E mögött az a naiv tudományszemlélet van, hogy vannak az elméletek, amik be nem bizonyított spekulációk; es vannak a törvenyek/tények, amik bebizonyított elméletek. (Ezzel szemben a modern tudományfilozófia szerint a tudomány semmit sem bizonyít, hanem megfigyeléseket gyûjt és ezeket modellezi; a javasolt modellek a hipotézisek, a sikeresen használtak az elméletek. Így például a geológia akkor is jól írja le és foglalja össze a kôzeteken végzett megfigyeléseket, ha a valóságban csak egy Özönvíz volt 4500 éve - legfeljebb Isten megtévesztô :-) ) Ezzel a szemlélettel a tudományos gondolkodás oktatása, vagy legalább éreztetése is kiszorult az iskolákbol; hisz ha már bizonyított tény, kit érdekel hogy hogy lehet rájönni?

Szóval, így lehetségesek azok a statisztikák, amelyeket egy 1991-es és egy 1993-as Gallup-felmérésben olvashatunk:

* Tízezer évnél nem régebbi Teremtésben hisz az Amerikaiak 47%-a.

* Az alsóbb osztályos egyetmisták 39%-a még mindig a 10000 évnél nem régebbi Teremtés híve.

* Az USA-beli katolikusok 41%-a is a 10000 évnél nem régebbi Teremtés híve (a protestánsoknál ez az arány 53%).

* A népesség 40%-a szerint Isten közvetlenül irányítja az evolúciót.

* Az USA lakosságának mindössze 9%-a fogadja el az evolúciót természetes folyamatnak; és ennek jelentôs hányada maga a tudományos közösség."

"Mert szerintem manapság egyre több ember nem hisz istenben vagy akár milyen istenségben,"

Ez nem baj, ettől senki nem lesz rosszabb.

"és legtöbbjük inkább a tudományban hisz"

Ez már baj. A tudomány nem hit kérdése.

Mindig is voltak, vannak és lesznek hülye emberek.

Ez vallásosságtól független.

Lásd: vannak olyanok, akik a tudományt egyfajta vallásként kezelik, még ha tagadják is ezt és tűzzel-vassal irtják a vallásokat, mert hogy azok már annyi embert öltek meg az idők folyamán.

Ugye érzed az önellentmondást!

Aki hülye, az vallásosan is hülye, de ateistaként is hülye lesz és mindig csak azokat a parancsolatokat tartja be, azokat a tudományos téziseket hiszi el, amelyek neki tetszenek és amik az ő saját, Isten tudja honnan származó elképzeléseit igazolják.

Akkor elnézést kérek, most már értem mire célzol, kedves kérdező. a helyzet pedig az, hogy mivel az iskolák nagy részében, a globális tantervben nincsen benne Isten, mint elfogadott létező, így nem oktatják a sulikban, ezért ebből a szempontból a tudomány "erősebb", mint a vallás. viszont van egy olyan nézőpont is, ahonnan pedig a vallás az erősebb, már csak a múltját tekintve is, és ugye mind a mai napig talpon van, és emberek tömegét mozdítja meg, ha úgy van.

üdv

25/F

LastOne.Left

Tévedés!

A kőkorban sem volt tudomány (legalábbis professzionális szinten nem) és mégis tudtunk fejlődni.

A fejlődés létét ne keverd össze annak minőségével!

Mellesleg honnan tudod, hogy meglennénk-e vallás nélkül?

Az emberek nagy része ma is hívő, maximum a tudományt tekinti hite tárgyának, vagy ha nem is hívő, úgy határozza meg magát, hogy ő ateista, tehát a vallást tagadja, vagyis nem úgy határozza meg magát, hogy ő ilyen és ilyen, hanem hogy olyan és olyan nem. Ami egészen addig nem baj, amíg van vallás, ami ellenében meghatározhatja magát. De ha nincs vallás...

Nagyon kevés az olyan ember, aki tényleg nem hívő és nem is foglalkozik ilyesmivel.