Milyen hiteles forrásból tájékozódik a tudomány legújabb felfedezéseivel kapcsolatban?

Tájékozódásnak tényleg a youtube is jó, ha van hivatkozás és a tartalom a hivatkozással azonos közlést ad. Ezek lényegében tudományos beszámolók, tudományos hírek, blogok, népszerű konkrétan vett tudományos lapok, vagy akár csak a nagy hírújságok tudományos rovatai. A különféle tudományos beszámolók többnyire pontosak, de előfordulnak hibák is és hivatkozásuk nincs mindig, de a legtöbbször még úgy is pontosak, bár szerintem a hivatkozás alapvető kellene legyen, mert nem nagy dolog odatenni a linkjét. Én ilyenkor már keresem is az adatok alapján a publikációt és gyakran a cikk előtt azt nézem meg. Alapvető áttekintésnek a wikipédia tartalmaz kb mindent és forrásokat és jó többségében pontos is, bár van néhol amiben hibázik, de ellenőrzés vagy ismeretek mellett használható áttekintést ad az is és nem kell tartani a szakmaiatlanságától, sőt jó listát is ad egy tartalomra a kapcsolatos egyebeivel is. Le szokták szólni, de nagyon fejlett és sokrétű lett már.

Amúgy valóban szakterület függő, hogy hol lehet ilyeneket olvasni, mert nagyon sok tudományos lap létezik, sőt még egy szakmán beül is nagyon sok. Általánosan keresni mint hatos írta, de vannak ismertebb publikációs felületek, amiket önmagában is érdemes lehet rákeresni valamire. Csak régészeti folyóiratokból is van rengeteg ami kimondottan szakmai, történelmiből meg szintén és még a különféle tudományágak.

Vannak különféle lehetőségek: első lehet a youtube, blogok, wiki és a hírújságok turományos rovatai, tudományos lapok, online könyvtárak, nyilván a hagyományos könyvtárak és könyvek is, publikációs oldalak, keresők (google is), egyetemei üzelemtetésű folyóiratok és könyvtárak, levéltárak és szakfordítások oldalai, múzeumok oldalai, egyéb adatbázisok. Általában a publikációk nem feltétlenül olvasmányosak hétköznapi szempontból és a róluk készült hír cikkek érthetőbben közlik a lényegét, sokszor egyéb tartalmakkal kiegészítve. Külön kategória a történelem könyvek, amiknek a hossza nyilván nagyobb terjedelem, mint egy-egy lelőhely lírása, vagy a publikáció valamiről. Történészek gyakran könyvekben írják met azt, amire nem volt idő a praxisukban vagy nem kaptak rá kutatási finanszírozást. Néhány példa... az elején magyar oldalak.

Magyar Elektronikus Könyvtár - Országos Széchényi Könyvtár

[link]

Országház, Országgyűlési Könyvtár

[link]

Hungaricana Adatbázisok

(képek, könyv és dokumentum, térkép, levéltár, stb.)

[link]

Országos Széchenyi Könyvtár Nyelvemlékek Lista

(itt vannak külön gyűjteményi linkek tételes listákkal a digitalizált kódexekkel, mint MTA gyűjtemény, OSZK gyűjtemény, Árpád-kori, stb, érdemes átnézegetni.)

[link]

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis

[link]

stb

American Journal of Archaeology (AJA)

Az Amerikai Régészeti Intézet folyóirata.

[link]

Cambridge Archaeological Journal (CAJ)

Cambridge University Press kiadásával, Egyesült Királyság

[link]

Antiquity

Cambridge University Press, Egyesült Királyság

[link]

Current World Archaeology

Egyesült Királyság

[link]

Archaeology

Az Amerikai Régészeti Intézet lapja.

[link]

ezeket talán érdemes mindenkinek olvasgatni és a keresőt is lehet használni

Smithsonian Magazine

[link]

Sci-News

[link]

Live Science

[link]

Science News

[link]

New Scientist

[link]

Science.org

[link]

ScienceDaily

[link]

és még ilyenek is hasznosak lehetnek

[link]

könyvtárak

WorldCat

Kiterjedt könyvtári katalógus

[link]

Wiley Online Library

[link]

Library of Congress

Washington, DC

[link]

ResearchGate

[link]

Nature

[link]

Phys.org

[link]

ScienceDaily

[link]

American Association for the Advancement of Science ( AAAS )

[link]

görög és latin szövegforrások

Project Gutenberg

[link]

Perseus Digital Library

[link]

...