A Gízai piramis kőtömbjeit hogy tudták olyan magasra elhelyezni olyan magasra?

A helyes válasz: Még nem tudjuk.

Néhány helytelen válasz:

1. Egyik Isten teremtette a sok ezer közül.

2. Negyedik dimenzióból teleportálta oda Egely hidegfúziós készüléke, Daniken irányításával.

3. Földönkívüliek műve, amit a bennszülöttek is megaszontak, hogy a repülőgépeket is földönkívüli istenek építették.

4. Amit a mai technikával sem tudnánk megépíteni, azt rabszolgák megoldották. Ráadásul tized mm pontossággal munkálva meg a gránitot, réz vésőkkel.

Ha valamit a tudomány még nem ismer, akkor a hiányzó űrt ilyen marhaságokkal kell kitölteni.

Az AI ezt a választ adta. :D

https://www.youtube.com/shorts/dPlLZr3PfhU

Kötéllel húzták/forgatták. Ember volt hozzá bőven.

Illetve a készülő piramis oldalán vitték fel csavarvonalban. Vannak tervrajzok erről piramisba karcolva.

A megmunkálás réz eszközökkel történt, amelyeket kb. folyamatosan élezni kellett.

Igen valószínű a 4-es válaszoló a helyes. "Ami megy 10 tonnával, megy 100-al is" tehát rönkökön gurították-húzták felfele. Az épülő piramison meg rámpákat építettek és azon húzták fel és valóban volt bőven ember akik amúgy nem rabszolgák voltak hanem nagyon jól fizetett emberek!

Van egy olyan elmélet is, ami szerint zsiliprendszerrel vízen "úsztatták" fel a kőtömbóket. Erről most nem találtam linket vagy bármit de ilyen elmélet is van.

A nagy piramisra a jelenleg legjobban kidolgozott modell az un "belső rámpa" teória, amit egy francia építészmérnök Jean-Pierre Houdin dolgozott ki még a 2000-es évek elején. Itt van egy nagyon vázlatos rajz az alap koncepcióról:

[link]

Ami az igazán "ijesztő" és egyben meggyőző, hogy rengeteg Hudin által teorizált megoldásra azóta találtak bizonyítékokat. Pl. az északi oldalon tavaly feltárt új kamrát Hudin 20 évvel ezelőtt "megjósolta" pusztán az alapján, hogy szerinte ott kellett lennie a kivitelezési terv szerint. Ezt a kamrát amúgy csak 2016-ban észlelték műszeresen és csak tavaly bizonyították létezését (egy endoszkópos kamerával).

Amúgy Hudin elméletének főbb pontjai:

- A most Khafre piramisához vezető "út" szerinte már a nagy piramishoz készült és az volt az elsődleges "rámpa", amin a kikötőből a fehér tura mészkövet és a grántit szállították. (a többi mészkövet helyben bányászták, közvetlen emelett az út mellet). Ez az útvonal felvezetett egészen a mostani Khafre piramis helyéig, ami egy kisebb domb volt akkoriban, magasabban, mint a nagy piramis alapja

- Ennek az útvonalnak a meredeksége alacsony szögű, így minden további nélkül bármelyik kő emberi (vagy állati) erővel szállítható volt rajta akár szánkó szerű talpas eszközökön is, ami elé nedves homokot szórtak, hogy jobban csússzon

- Innen a domb tetejéről indult egy épített rámpa, amit folyamatosan növeltek és egészen a piramis 1/3 magasságáig építették. A magas indulási pontnak köszönhetően nem kellett annyira meredet rámpa, ami megkönnyítette a kövek szállítását. És azért csak a piramis harmadáig építették, mert ez a magasság elégséges volt a legnagyobb kövek helyére szállításához. A király kamrája felett már nincsenek nagy kövek, sőt, ahogy egyre feljebb haladunk úgy csökken a kövek mérete.

- Ahogy a rámpa elérte a piramist magát a piramist használták "felvonulási területnek", onnan vitték feljebb a nagy köveket ahogy kellettek.

- A másik kulcseleme Hudin elméletének, hogy a nagy galéria nem csak egy extravagáns folyosó a piramisban, hanem konkrétan az építés szerves része volt és egy egyszerű ellensúly rendszert építettek benne, ami nagyban segítette a legnehezebb grátit és mészkő tömbök helyére helyezését (a király kamrájának tartószerkezete)

- Végül mikor a belső kamraszerkezet teljesen elkészült már nem növelték a külső rámpát tovább, mert több anyag kellett volna bele mint magába a piramisba. Helyette egy magában a piramisban alakítottak ki egy spirális folyosót, amin a kövek szállíthatóak voltak. Ahogy mondtam, e felett a pont felett már nincsenek extrém méretű kövek.

Utóbbi amúgy szerintem Hudin teóriájának leggyengébb pontja. Ő ugyanis kicsit modern fejjel próbált gondolkozni és úgy képzeli el az építkezés további menetét, hogy ezt a spirális belső rámpát a piramis aljától építették azért, hogy a fő rámpát szétszerelhessék és az anyagát beépíthessék a piramisba. Ez több szempontból is valószínűtleg, egyrészt mert a piramis építése közben elképesztő mennyiségű törlemék keletkezhetett a kövek faragásából, ami viszont tökéletesen alkalmas a rámpa építésére, szóval felesleges lett volna jól kidolgozott anyagból rámpát építen csak azért, hogy később szétszedjék ugyan annyi vagy több erőfeszítéssel, mintha új követ bányásznának és beépítsék a piramisba. Továbbá erre a spirális rámpára csak a piramis felső szakaszain van közvetett bizonyíték, nyoma sincs az alsó 1/3-adban. Harmadrészt meg mi a fenének szenvedtek volna azzal, hogy egy km-rel hosszabb úton vigyék a köveket egy szűk folyosón amikor kész volt egy bazi nagy, széles, szabad levegőn lévő rámpa egy nagy felvonulási területtel.