Ha a professzorok, tudósok, kutatók bebizonyítanak valamit, akkor már többé nincs helye kételkedésnek és vitának, hanem el kell fogadni?

Akkor miért ide írogatsz?

Írj az ezotériára, ott még követőket is találhatsz.

Igen, de az okos kételkedés. Ami a rossz (helytelen, pontatlan) dolgokban kételkedik, a jókban (amit helyesen tud) abban nem.

Aki mindenben kételkedik, az az ősember szintje alatt áll, aki pedig a helyes dolgokban kételkedik, az még rosszabb, mert hátrafelé viszi a világot.

A mai világban két dolgot szabad feltétel nélkül elhinni:

1. amit a saját szemeddel látsz

2. ami logikusan következik abból, amit a saját szemeddel látsz

Persze ha más hívja fel a figyelmedet arra, hogy mit látsz, vagy mi következik belőle, az rendben van. Minden másban viszont lehet - és ha okos vagy, kell is - kételkedni.

Akkor (bár esélytelen, hogy felfogd). Néhány 100 éve már úgy működik a tudomány:

1./ A korábbi elméletek és kísérletek (mérések) alapján valaki kitalál valamit, ami jobban, pontosabban magyarázza, mint a korábbi elméletek (ha egyáltalán voltak előtte). Ld. pl. Maxwell egyenletek. Nagyjából a semmiből alkotta meg azokat Maxwell. Ebből lesz egy "ötlet"

2./ Ha ebből az ötletből következik valami (kijön a számításokból, következtetésekből). Erre terveznek egy kísérleti elrendezést. Majd elvégzik a kísérletet. Ha a kísérlet eredménye egybe esik a számított (előre "jelzett") eredménnyel akkor az ötlet is és a kísérlet is OK. Ha nem akkor az ötletet el kell vetni. Ld. pl. Michelson-Morley kísérlet, ők maguk se hitték el az eredményt, azt hitték rossz a kísérlet, mert ellentmondott egy akkori (mára tudjuk,hogy téves) elképzelésnek. De végül elhitték az eredményt és mondátk, hogy ez az elképzelés elbukott. Ugyanez volt néhány éve a Higgs-bozon és gravitációs hullám. Mindaddig "egy elképzelés a sok közül" volt amíg meg nem lettek a kísérleti bizonyítékok. És mindkét kísérlet esetén pont az jött ki ami az elméletileg kiszámolható volt.

3./ Ha a kísérlet és az elképzelés(ötlet) stimmel akkor az elméletből: "kísérletileg igazolt" lesz. Ha a kísérlet cáfolja akkor azt elvetik, és vagy bekerül a "megmosolyogtató elképzelések" gyűjteményébe, vagy simán elfelejtik az egészet.

Kb. így működik. Tehát ismeret -> új "ötlet" "elképzelés" -> kísérleti bizonyítás...

Hawking (és Penrose aki nagyjából a munkatársa volt) esetén sok minden olyan, hogy tök jó mert a matematika levezetés OK, akár igaz is lehet, de nincs rá kísérleti eredmény nem tudjuk azt mondani, hogy "ez az elmélet kísérlettel alá van támasztva" Ilyen pl. a Hawking sugárzása a feketelyukaknak. Még a Hawking-i számításokból is kijön, hogy cask jó pár millárd év múlva lesz egyáltalán kimutatható, ha egyáltalán igaz... Addig ez egy "elképzelés" "feltételezés" "ötlet" ki hogyan hívja.