Ha a professzorok, tudósok, kutatók bebizonyítanak valamit, akkor már többé nincs helye kételkedésnek és vitának, hanem el kell fogadni?
A feltett kérdés értelmetlen ebben a formában. Tekintélyek és bizonyítások között nagy különbségek is lehetnek.
Egy fizikai alaptörvény vagy egy elmegyógyászati besorolás megkérdőjelezése között nagyon nagy lehet a különbség!
Amit Stephen Hawking leírt a könyveiben, azok bizonyos szakmai meglátások, melyek igazságtartalmát komoly szakmai felkészültség hiányában nem érdemes vitatni.
De ha valaki felkészült, akkor az tudja, hogy mit és hogyan érdemes megkérdőjelezni úgy, hogy mások ne nézzék miatta idiótának.
Kérdező - a példának felhozott Stephen Hawking irományok nem a te asztalod.
Viszont ha mégis érdekel a téma, akkor először tisztelettel kezd el tanulmányozni, és csak később próbáld meg kritikusabb szemmel értékelni - mondjuk egy, a témához közeli másod vagy harmadfokú egyetemi képzettség elérése után!
Kérdező - szerintem te néhány éven belül vagy szalagmunkás - vagy egy lecsúszott hajléktalan leszel...
🤦
#10
Pumped Gabónak érettségije sincs, ennek ellenére abból él, hogy kondizni jár, reklámokban, TV műsorokban szerepel, és elit nőkkel van együtt.
Te, aki (feltételezem) egyetemet végeztél, hány olyan elit nővel voltál együtt, mint Gabó?
Na, akkor ki is a követendő példa?
A kételkedésnek akkor van helye, ha az ember releváns kérdéseket tud feltenni, amelyek megalapozzák a kételyeit.
Különben ha alap nélkül okoskodsz, akkor joggal néznek ostobának.
Tévedhetetlen igazság nem létezik.
Vegyük például az ókori görögöket. Hallatlan tudást szereztek, amit tisztelünk is és sok mindent görög szavakkal, betűkkel jelölünk a tudományokban. Vegyük például a világképüket, a tűz, víz, levegő, föld, stb... elképzelést, ami nem hazugság és ha akarod, ma ugyanúgy érvényes, csakhogy mi már másképpen szemléljük a világot.
Kialakult a fizika és a kémia, meg más tudományágak, részletesebben vizsgáljuk a világot, más az alaprendszerünk, így már értelmetlen az ókori szisztémában értelmet, vagy összefüggéseket keresni.
Meglehet, sőt valószínű, hogy újabb két-háromezer év múlva a mi mostani, a periodusos rendszerre épülő tudásunk lesz majd olyan anakronisztikus, mint nekünk a görögöké és a jövőbeni tudományok sokkal részletesebbek lesznek és máshogy szerveződnek, más alapokon, más rendszerben és összehasonlíthatatlanul jobban megmagyarázzák majd a világot, úgy mint a jelenlegi tudományaink, , ha az ókorihoz hasonlítjuk őket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!