Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Evolúciós szempontból mi a...

Evolúciós szempontból mi a különbség egy ókori ember és egy mai ember között?

Figyelt kérdés

Tudom, hogy evolúciós szempontból nem sok pár ezer év, de csak van valami kimutatható különbség egy ókori és egy mai ember között nem? Gondolom a magasság is ilyen, a mai ember jóval magasabb. Tudtok ilyen példákat mondani, vagy cikkeket belinkelni?


A válaszokat előre is köszönöm.


júl. 18. 13:12
1 2
 11/16 anonim ***** válasza:
100%
#10 De ez nem genetika, hanem környezeti hatás.
júl. 19. 20:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/16 anonim ***** válasza:
11-es ebben miért vagy ennyire biztos? Vagy mi alapján gondolod ezt?
júl. 20. 06:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 hollófernyiges ***** válasza:
79%
Egyrészt mert nincs semmilyen szelekciós hatás, ami a korai menzesz felé tolna, másrészt egy ezt befolyásoló gén ilyen hamar, gyakorlatilag száz év alatt nem tudna általánosan elterjedni.
júl. 20. 08:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/16 Pombe ***** válasza:
37%

Az átlag emberi agyméret csökkenő tendenciát mutat (ez nem azt jelenti tuti, hogy butulnánk).

[link]


Az utóbbi 40 000 évben az átlagos agytérfogat olyan 10 százalékkal csökkent.

[link]


Az ókori-, sőt, a középkori átlagkoponyához képest is változott a koponyánk formája.

[link]


Még 600 évvel ezelőtt is kissé robusztusabb volt az állkapcsunk, vagyis most már picit gracilisabb, ami azt jelenti, hogy manapság ennek tükrében felgyorsult a bölcsességfog tünedezése is, illetve manapság több ember szorul emiatt fogszabályzásra is. Az arcunkat nagy valszeggel (ez csak feltételezés) ma már a szabályosabb/simább vonalak határozzák meg (ez utóbbi észrevehetősége csak komolyabb szemrevételezés esetén értendő), és kevésbé láthatóak rajta ráncjellegű vonalak. Ez a folyamat persze régebbre visszatekintve egyértelműbb volt.


A testmagasság változása nem pusztán az életmód különbözőségének az eredménye, hanem genetikai eredetű is.

[link]


Aligha hihető, hogy az ókor óta ne változott volna a testmagasságot meghatározó genetikai szabályzás is. Alacsonyabbak, könnyebbek vagyunk a 100 000 évvel ezelőtt élt őseinkhez képest, vagyis a testmagasságunk folyamatosan csökkent, és az utóbbi 10 000 évben ez a folyamat fel is gyorsult, ugyankkor a legutóbbi néhány száz évben megfordult a tendencia.

júl. 21. 12:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/16 Pombe ***** válasza:
39%

#5: "A második egy kisebb változás az agyban, amitől kb. 5%-kal okosabb lesz az ember. Ez is kb. 10e éve indult, és még nem terjedt el mindenhol."


Hűha! Miről is lenne szó pontosan?


#5: "A harmadik pedig a szőkeség. Ez kb. 70e éve indult, de úgy néz ki, hogy esetleg ki fog halni."


70 000 évvel ezelőtt élt szőke ember??? Nem esel némi túlzásba? Tudtommal a szőke szín (az igazi) megjelenése/elterjedése csak olyan 11-12e évvel ezelőttre tehető.


A szőkeség "kihalása" elv egy szimpla hoax, ami már jóval több mint fél évszázada fut a világ újságaiban (jellemzően női magazinok terjesztik - az jut eszembe erről, hogy az egyes nem szőkék látens irigysége termeli ki ezeket a szösszeneteket), és azon tipikus "Városi legendák" közé tartozik, amelyek az idő haladtával egyre komolyabbnak tűnő áltudományos elemzéseket gyártanak le (pl. a szőkeség kifejeződése a recesszív géneken múlna...).


[link]

[link]

júl. 21. 13:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 Pombe ***** válasza:
79%

#13: "Egyrészt mert nincs semmilyen szelekciós hatás, ami a korai menzesz felé tolna"


Hát, azért ez kissé összetettebb dolognak tűnik...

[link]


Valójában etnikumtól függően is más és más lehet a menarche jellemző időpontja (tehát itt bizony genetikáról is szó van), és minél jobban keverednek globálisan a gének, azok akár gyorsan is elterjedhetnek.


Pl. ott van az SLC45A2 gén is, ami egyéb más gének mellett jellemzően befolyásolja a bőrszín kivilágosodását, ám ez a gén csak olyan 5800-6000 éve terjedt el méghozzá robbanásszerűen. A folyamat Északról indult ki.


Ahogy a #7 is írta: "A bőrszín változása is képes végbemenni néhány ezer éven belül."


Ott vannak pl. az indonéz bajau emberek, akik az emberi átlagnál sokkal többet tartózkodnak a vízben, és ez a szokásuk több ezer évre visszamenően igaz, így a bajauk lépe eredendően lényegesen nagyobb az emberi átlagnál, mert a lép, mint egyfajta búvárpalack, tárolja az oxigénnel telített vörösvértesteket, és a lép működése merüléskor a szervezetben oxigénfelszabadítást biztosít, ami miatt ezek az emberek akár 70m mélyre tudnak merülni.


Vagy Pl. a magashegyi életmódra való áttéréskor sok emberi közösségben is megjelentek különböző variációban olyan mutációk, amik a hatékonyabb oxigénfeldolgozást eredményeztek.


És van még jónéhány ilyesmi példa, amikor az evolúció piszok gyorsba tud kapcsolni...

júl. 21. 13:38
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!