Miért vannak enzimek a mosószerekben; mi a különbség az enzimes és enzim nélküli mosószerek között több szempontból?

"A mosóporok nagy százaléka tartalmaz enzimeket, ezeket nevezzük biológiai hatású mosószereknek (nem keverendő az öko-mosószerekkel!) Az enzimek feladata, hogy a mosás során a szennyeződéseket apróbb részekre bontsák, ezáltal az egyéb összetevők könnyebben el tudják távolítani a textíliából. Bár a legtöbb mosószer csomagolásán csak annyit látunk feltüntetve, hogy enzimeket tartalmaz, a különböző enzimek különbözőképpen hatnak. A proteázok a vér, fű, és gyümölcsfoltokat bontják le, a lipázok a zsíros, olajos szennyeződéseket távolítják el. A celluláz a szövet bolyhainak mikroszálait 'eszi meg', így a ruha tapintása puhább, színe pedig a megváltozott fénytörés miatt fényesebb lesz."

[link]

"Az enzimek feldarabolják a szennyeződéseket, elősegítve, hogy az összetevők eltávolítsák azokat a textíliából. Van amelyik a vér-, fű-, húslé- és gyümölcsfoltokat bontja le. Egy másik típusú enzim a zsíros, olajos piszkok eltávolításában hatékony, egy harmadik a csokoládé és fagylalt nyomait tünteti el ruháinkból. Ezek nagy része 40-50°C-on a leghatékonyabb, e fölött általában elbomlanak, ezért jó tudni, hogy az enzimeket tartalmazó mosószereket ennél magasabb hőfokon felesleges használni."

[link]

Az enzim nélküli mosószereket öko- (vagy néhol bio-) mosószerként keresd.

D NMR, ez elég meggyőző?

[link]

Gyakorlati szempontból az a különbség, hogy az enzimes mosószerekkel alacsonyabb hőmérsékleten érdemes mosni, egyrészt mert ott jellemzően stabilabbak, másrészt így lehet áramot spórolni és jobban kíméli a ruhát.

@ D NMR és hollófernyiges: A kettő között van az igazság, vannak enzimek, amelyeknek hiába könyörögsz, a sejten kívül nem csinálnak semmit, másokról azt se tudod, hogy csapd le őket. Óriási különbségek vannak. A mosószerekhez olyan enzimeket választanak ki, amelyek elég stabilak és aktívak a mosás körülményei között. Ráadásul az enzim szerkezetének az optimálásával lehet a stabilitást tovább javítani.

@ #5: Jó open access folyóiratok is vannak ;)

Például itt van egy áttekintő cikk, ami kapcsolódik a témához: [link]