A csillagképek és a zodiákus jegyek között (csakis csillagászati szempontból!) mi a különbség (ha van)? Mind a csillagképeket, mind a zodiákus jegyeket ugyanazon csillagok alkotják? Vagy egymástól teljesen független, kétféle felosztásról beszélünk?

Nem független, de vannak eltérések (nem is kicsik).

A Nap égi útja során tizenkét csillagképet érint, ezek az állatövi csillagképek. A zodiákus jegyek ennek az égi útnak (az Ekliptikának) a tizenkét egyenlő részre való felosztásán alapulnak, mikor melyik szakaszon tartózkodik a Nap. Ez még az ókorban alakult ki, több ezer évvel ezelőtt.

Ez már eredetileg is csak többé-kevésbé felelt meg a valóságnak, hisz némelyik állatövi csillagkép hatalmas (pl. Szűz), mások elég kicsik (pl. Rák), nyilván nem ugyanannyi ideig fog bennük tanyázni a Nap az éves útja során.

Azóta egyrészt a csillagászok pontosan kijelölték az egyes csillagképek határát (mégpedig a Nemzetközi Csillagászati Unió, 1928-ban). Szóval pontosan meg tudjuk mondani, hogy pl. a Rák csillagkép területén 20 napot tölt a Nap. A csillagképek halványabb részein nem pont úgy húzták a határt, ahogy az ókoriak gondolták, így alakult ki, hogy a Skorpió területén csak 7 napon tölt a Nap, ellenben átmegy egy tizenharmadik csillagképbe is, 18 napon át a szomszédos Kígyótartó csillagkép alsó, halvány részén tartózkodik.

Másrészt a precesszió miatt a Föld forgástengelye nem ugyanabba az irányba mutat, hanem kb. 26000 év alatt körbejár (tehát a forgástengely egy-két ezer év múlva már nem a Sarkcsillag felé fog mutatni, hanem másfelé, és csak 26000 év múlva fog újra a Sarkcsillag felé mutatni). Ezzel egyúttal az is változik, hogy melyik évszakban milyen csillagképek látszódnak, valamint a Nap sem akkor jár már az egyes csillagképekben, mint az Ókorban. Pl. az Ikrek csillagjegy május 21-től június 21-ig tart, de ehhez képest már összejött kb. egy hónapnyi eltolódás, manapság június 20-tól július 20-ig tartózkodik a Nap az Ikrek csillagkép területén.

Vannak ugye a csillagképek, amik az égen látható csillagok olyan csoportja, amiben meglátni véltünk valamiféle mintázatot. Pl.: Halak, Vízöntő, Bika, Orion, Nagy Medve, Ökörhajcsár, Kis Kutya, Északi Korona, Hattyú, Kassziopeia, Kígyó, Kígyótartó stb. stb… (Kultúránként eltérő csillagképek és elnevezések is léteztek.)

A zodiákus jegyek (azaz az állatövi jegyek) azok a csillagképek, amik a Földről nézve érintik a Nap útját, máshogy megfogalmazva az ekliptika síkjába eső csillagjegyek.

Röviden: minden állatövi jegy csillagkép, de nem minden csillagkép állatövi jegy.

Részletesebben már #1 elmondta a többit is. Én annyit tennék hozzá, hogy bizonyos asztrológiai nézetek szerint nem a csillagképek a lényegesek, hanem a világosság-sötétség ciklusai, aminek csak mutatója az állatövi jegy, ezért nem kell a precesszióval korrigálni az asztrológiát. (Aztán, hogy az asztrológia véleményem szerint így is, úgy is humbug, vagy minimum nagyon másról szól, mint szólt eredetileg, az más tészta.) Hasonló okból nem tartják kardinális kérdésnek a Napnak a csillagképekben való tartózkodásának az időtartamát. Bár itt már vannak olyan iskolák, ahol viszont mégis. (Tudni kell, hogy a nyugati asztrológiának is van jó pár, picit eltérő változata.)

~ ~ ~

> Ezek szerint, ha jól értem, a csillagképnek van egy centralizált része, ami az élesnek felel meg, és van a széléhez tartozó rész, ami a halvány?

Ennek az éles és halvány jelleghez semmi köze. Ha az égen látható csillagképeket egy gömbre vetíted le, akkor az állatövi jegyek egy övet alkotnak ezen a gömbön, kb. hasonlóan, mint a földgömbön az egyenlítő vonala, vagy az egyenlítőt érintő országok.

> Illetőleg jelen időszakban értendő a csillagképek évszakok szerinti váltakozása?

Az, hogy a Nap milyen csillagképeket érint, az a Föld keringési síkjától függ. Az meg – hacsak nincs valami óriási kataklizma – nem változik. Annyi történik, hogy van egy precessziós mozgás, ami miatt az, hogy ténylegesen melyik csillagjegyben áll a Nap, az folyamatosan tolódik visszafele. Ha mondjuk a mai napot vesszük – április elejét –, akkor 2000 évvel ezelőtt a Nap a Kos csillagképben látszott, ma meg a Halak csillagképben látszik. Az asztrológia részben a fentebb taglalt okok miatt nem számol a precesszióval, az naptári év egy adott napjához nem a tényleges, hanem a tradicionális csillagképet rendeli hozzá.

"Ezek szerint, ha jól értem, a csillagképnek van egy centralizált része, ami az élesnek felel meg, és van a széléhez tartozó rész, ami a halvány?"

Itt csak annyiról van szó, hogy egy kultúrkörben a csillagképek többnyire a hétköznapi emberek számára is feltűnő fényesebb vagy jellegzetes csillagcsoportokat jelentik, a köztük lévő halvány csillagok pedig nem keltenek feltűnést. Pl. a Göncölszekér hét feltűnő csillagból áll, és az átlagembert egyáltalán nem érdekli, hogy a talicska belsejében sötét éjszakákon megpillantható további halvány csillagok, vagy a talicskához közel eső halvány csillagok tulajdonképpen részei-e vagy sem - a Göncöl hét fényes csillag, és kész. (oké, ez a példa annyiban sántít, hogy a Göncölszekér a csillagászatban igazából csak egy kis része egy jóval nagyobb csillagképnek, a Nagy Medvének - de akkor is kétségtelenül a legismertebb csillagcsoport az égen)

Az időszámítás után második században élt Ptolemaiosz volt az első, aki szisztematikusan beosztotta az általa látott csillagokat valamelyik csillagképhez. Gyakorlatilag táblázatos formában felsorolta az egyes csillagképek szabad szemmel látható csillagait az égi pozíciójukkal együtt. Ő viszont még megkülönböztetett "árva" csillagokat, amiket igazából nem tekintett egyik csillagkép részének sem, csupán hozzácsapta őket valamelyik közel eső csillagkép táblázatának aljához, különválasztva.

Később viszont a csillagászok az egész éggömböt, minden apró szegmensét egyértelműen és világosan beosztották valamelyik csillagképhez.

#6

Ptolemaiosz volt az első, akiről tudunk, hogy ilyen nagy tételben rendszerezte a csillagokat a csillagképek alapján, magukat a csillagképeket viszont nem ő találta ki.

Az embert mindig is foglalkoztatta és elbűvölte az éjszakai égbolt, mindenfélét belelátnak, magyarázatokkal, történetekkel ruházza fel, szóval végül is minden kultúrkörnek kialakulnak a maga csillagképei, gyakran a monda- és hiedelemvilágukhoz kapcsolódóan. Ptolemaiosz a saját, ókori görög kultúrköre csillagképeivel dolgozott, és az újkori európai csillagászatban is ez lett a meghatározó, a tőlünk látható csillagképek nagy többsége is ókori görög eredetű. Az újkori csillagászok néhol átrajzolgatták a csillagképeket, kijelöltek néhány újabbat, elvetettek egy-két korábbit - igazából mindenki, aki csillagkatalógust vagy csillagtérképet készített, egy kicsit alakítgatta a dolgokat a saját kénye-kedve szerint, így ment ez néhány száz évvel ezelőtt. :) Illetve a nagy földrajzi felfedezésekkel együtt az európaiak számára feltárult az éggömb addig teljesen ismeretlen része. Itt valóban néhány (felfedezőkkel szorosan együtt működő) csillagász jelölte ki a csillagképeket, melyek már nem a mitológiához, hanem az akkor újszerűnek számító technikai eszközökhöz, illetve a felfedezett új világok egzotikus élőlényeihez kötődnek.