Hogyan létezhetnek más világok?
Elképzelhető-e a mai tudományos közösség számára az, hogy az emberi érzékelési lehetőségek kibővítve a műszeres érzékelési lehetőségekkel csupán a hatások kis hányadát vagy még annyit se képesek lefedni?
Lehetséges-e a tudományos állásfoglalások szerint, hogy más világok másfajta hatásokkal és így másfajta érzékelési lehetőségekkel léteznek?
Mivel ezek az általunk tapasztalható érzékelési formáktól eltérnek, ezért még csak elképzelési lehetősége se lehet ezekre vonatkozóan az embernek - elgondolásom szerint. Mivel minden mindennel összefügg (közvetlenül vagy közvetve), ezért van kapcsolat a világok között, de valószínűleg csak speciális módon.
Nos, mint lehetőség, elfogadhatók-e a tudomány képviselői számára a fentiek?
Nem tudjuk.
De a "más világ" pont azt jelenti, hogy nincsen kapcsolatban velünk, tehát sem anyag, sem energia nem mozog a két világ között. Nincsen útvonal, nincsen lehetőség, amin mozoghatna.
Tehát akkor lehetőségünk sincs észlelni, hacsak nem ütközünk.
"ha létező, akkor attól létező, hogy valamiképpen érzékelhető"
Mint mondtam: ha a két világ között nincsen bejárható útvonal, akkor hiába lenne egyébként érzékelhető.
Valami hasonló módon működik a fekete lyuk, ahonnan kifelé nem vezet útvonal, tehát semmit se tudhatunk a belsejéről.
Ilyen pl a 4D.
Egy negyedik dimenziós lényt mi nem látunk, de az látna minket.
Ahhoz tudnám hasonlítani hogy mi is látunk egy pálcikaembert egy papírlapon, de az nem lát minket amíg nem megyünk be a 2D területére (a papír síkja nem metszi a testünket)
"mi nem látunk, de az látna minket"
Ez tévhit, ilyen nem létezik.
Ha ő lát minket, mi is látunk belőle valamit. Lehet, hogy nem pontos, vagy teljes képet, de akkor is látunk.
Vagy, ha csak egy irányú áramlás van, akkor magát az áramlást.
Nem, nem láthat. Pedig direkt írtam 2D-s példát is hogy megértsd hogy miért. Elég nehéz a nemeuklidészi geometria (pláne a 20. dimenzió feletti körpakolás) de amúgy van benne logika.
De megpróbálom elmagyarázni akkor úgy hogy nem egyszerűsítek egy dimenziót. Vagyis nem egy 2D-s és 3D-s figura találkozik hanem egy 3 és 4D-s. A 4D-s képes "áthúzni" a saját tengelyeden úgy hogy te magadat nem. Ahogy egy 2D-s papírlapot is tudsz 3D-ben forgatni (lapozni) de a 2D-s figura csak körbe tudja forgatni a lapot, nem képes kilépni a síkból a térbe.
Nos, egy 4D-s figura szemében ez a térbeli forgatás olyan mintha tükörbe néznél. Hiába forgatod magad x,y,z tengelyen, a tükörképedet nem tudod kihozni magadból.
#7: úgy látom, nem érted a problémát.
A "látás" azt jelenti, hogy fénysugarak jutnak a szemedbe. Normális térben ez szimmetrikus. Tehát LÁTHAT.
Különleges, egyirányú térben más a helyzet: ott azt látnánk, ahogy a fénysugár (amit a másik lát belőlünk) elhagyja a világunkat.
""mi nem látunk, de az látna minket"
Ez tévhit, ilyen nem létezik.
Ha ő lát minket, mi is látunk belőle valamit."
Én teljesen értem a "nem látunk, de az látna" dolgot. A példádhoz hasonló a számítógépes játék esete, ahol a játék világából nem lehet "kilátni" a világunkra, de mi láthatjuk a játék világát. Abban van némi igazság, hogy "Ha ő lát minket, mi is látunk belőle valamit.", de gondoljunk csak bele, hogy a 3D-s világban a valódi 2D-s világ vastagsága végtelenül kicsi, azaz mondhatni nulla, tehát tényleg nem érzékelhet semmit a 3D-ből, mint ahogy a számítógépes játék világa is csupán az általunk megvalósított játékbeli cselekvést látja (érzékeli), de a világunkat már nem.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!