Miért van az, hogy egyes embereknek nagyon jó életük van, minden összejön nekik, míg másoknak csak szenvedés az egész élet?
Egyeseknek van pénzük, boldogok, jól néznek ki, elit egyetemre járnak, egészégesek, sikeresek abban amit csinálnak, azzal járnak, akivel akarnak stb.
Mások meg betegesek, szegények, nem néznek ki jól, depressziósak stb.
Einstein relativitáselméletéből az jön, hogy nincs nyitott jövő, hanem minden be van fagyasztva a tömuniverzumba.
De mi alapján fagyasztottak be egyeseknek jólétet, másoknak meg szegénységet?
Hát az lenne az a pont, amikor átlépünk a vallás birodalmába.
De a tudomány nem tud ezzel kezdeni valamit?
válasza:Nos, van néhány téves előfeltevés a kérdésben.
Egyfelől az, hogy a relativitáselmélet ezt mondja ki, és akkor ez tuti így is van (hogy létezik a tömbuniverzum).
De ezzel vigyázni kell. Tényszerűen tudjuk, hogy a relativitáselmélet NEM TELJES.
A kvantumfizika azt mondja ki, hogy a jövő nem determinált.
Tehát akkor most melyiknek van igaza?
---
Mésfelől történt itt egy perszonifikáció. Benne van a kérdésben az az előfeltevés, hogy valaki, vagy valakik SZÁNDÉKOSAN "fagyasztották" be ilyenre a tömbuniverzumot. Minthacsak tervezett lett volna, hogy egyeseknek jó, másoknak rossz lesz.
Ezt senki nem mondta.
Attól, hogy elfogadjuk az einsteini determinizmust (ami, mint ahogy írtam, lehet, hogy téves), még nem kell arra a következtetésre jutni, hogy szándékkal lett megírva előre minden. Csak azt, hogy kiszámítható. Vagy legalább is semmi sem történhet másként.
Ez még nem jelenti, hogy van benne tudatos tervezés / szándék.
válasza:#1
Dávid Gyula azt írta, hogy a kvantumtelmélet valószínűségi volta sem mondd ellent a teljesen determinált tömuniverzum gondolatának.
De egyébként ha ezt a két csoportot nézem, - akiknek pokol az élet, és akiknek minden összejön - időnként ott is úgy tűnik, hogy egyesek mintha jó életre születtek volna, míg mások nem, mert annyira el van dőlve minden.
Percenként 11 ember hal éhen a világon:
Ezzel szemben a YouTube-on ott vannak azok a vlogok, ahol dúsgazdag amerikai fiatalok mutatják be az életüket, hogy mindenük megvan az életben.
Nos, ők valószínűleg sosem fognak éhhalált halni.
válasza:Véleményem szerint nincs “jó életre” meg “rossz életre” születettek csoportja.
Mindenkinek a saját problémáival kell megküzdenie.
Most lehetne mutogatni az “Angol tudósra” meg az etiópiában született éhezőre, csak teljesen más problémákkal kell megküzdeniük, csak a különbség annyi, hogy az egyiknek a Maslow piramis alján vannak a problémái, a másiknak meg valamivel magasabban, de problémái mind a kettőnek vannak.
Szóval ez a könnyű meg nehéz élet teljesen butaság. A saját meglévő problémái mindenkinek ugyan olyan nehezek.
Érted: egy tolószékes mit panaszkodik, egész nap ülhet, na de a Deichman kiszolgáló? Neki egész nap állnia kell, na melyiknek nehezebb? Mind a kettő szívás, bárkinek igazságtalan lenne azt mondani, hogy kisebb problémája van, mint a másiknak. Mindenkinek a sajátjával kell megbirkóznia, ami megélve ugyan olyan nehéz, vagy egyenesen lehetetlen néha.
válasza:#4
Szerintem az angol tudós is belátja, hogy az ő problémái kisebbek, mint az etióp ehezőé.
Erre bizonyíték az, hogy a tudós sosem cserélne vele problémát, míg az etióp éhező benne lenne a cserében.
válasza: válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!