Van reális esély a fosszilis energiahordozók kiváltására?
A kérdés a világ teljes energiafelhasználására vonatkozik. Tehát a teljes energiaszükségletünk kielégíthető lesz belátható időn belül a megújuló energiaforrásokkal?
A kérdés az alábbi grafikont nézve fogalmazódott meg:
válasza:Attól függ, mit tekintesz belátható időn belülinek. A világ gazdagabb fele 2050 tervezi, a csoróbbik fele majd talán az évszázad végére érheti el.
Persze nehéz ennyire előre jósolni. Igen valószínű, hogy legalábbis a világ szegényebbik felén akkor jön majd el a lényegi váltás, mikor piaci alapon lesz olcsóbb a megújuló, mint a még meglévő fosszilis. Ezt viszont egy előre nem látható konfliktus is könnyen előidézheti bármikor. Gondoljunk itt csak az olaj válságokra vagy az orosz-ukrán háború elején kilőtt gáz árakra.
válasza: válasza:A megoldás csak az atomenergia lesz.
A fúziós még mindig nem megy, de a tóriumos mehetne. Majd a kínaiak megoldják.
válasza:A fenti statisztika biztatóbb képet mutatna, ha az idősáv pár évvel tovább tartana. Az elmúlt pár évben a nap és a szélenergia is szinte exponenciális pályára állva nő. Önmagában nem elég, de jó alapot szolgáltat. Az akkumulátorok fejlesztésébe is öntik a pénzt. Ott is több irány van. Nem csak a magas energiasűrűségű pl szilárdtest akksikat fejlesztenek. Vannak más irányok is. Pl polimer vagy épp nátrium alapú, nagyobb helyigényű, de olcsó akkumulátorok, melyek háztartási és ipari energiatárolásra szolgálhatnak a jövőben.
Summázva, jelenleg még nem reális cél egyik napról a másikra átállítani a világot, egyelőre ez a gazdagok kiváltsága, de a jövőbeli kilátások nagyon is biztatóak. Persze a világvége hívőknek semmi nem elég jó.
válasza:A megújulókkal sajnos van egy csomó probléma.
- drága beruházás: ez idővel javulni fog. Nem ez lesz olcsó, hanem a másik lesz még sokkal drágább.
- korlátozott rendelkezésre állás! Ez viszont egyelőre mindent borít! Nem akkor van energia, amikor kéne, hanem amikor éppen méltóztatnak megfelelni a körülmények.
Ráadásul a hagyományos atomerőművek állandó üzeműek, így csúcserőműnek teljesen alkalmatlanok.
Nem tudom, hogy a tóriumos erőmű milyen lesz... talán az valami köztes fajta, valamennyire szabályozható.
válasza:Szerintem meg lassan be kellene látni, hogy nem minden értünk van, és a világunk sem végtelen. Ha pl. az energiafüvet megújulónak tekintjük, akkor elég hamar érdekellentét alakul ki az élelmiszergyártás és az energiatermelés között, hisz mindkettő ugyanazon a talajon történne.
Az energiaéhség oka a végtelenbe növekedni vágyó piac. Erre azért van szükség, mert az elosztáshoz nem akarunk hozzányúlni, így úgy képzeljük, ha elég ipart építünk, akkor végül mindenkinek jut. Attól eltekintünk, hogy ha mind a nyolcmilliárd ember úgy akar élni, mint a reklámokban, akkor ahhoz kevés a Föld erőforrása. Azt az etikai kérdést is lesöpörjük, hogy a Földön esetleg más élőlényeknek is hagyhatnánk helyet.
Nem tudom, hogy a fúziós energia kapcsán az van, hogy valóban nincs káros mellékhatása, vagy csak még nem fedeztük ezt fel, és csak akkor kell majd szorosan szemet hunyni e felet,t amikor már elterjedt.
válasza:Atomenergia a megoldás. Környezetbarát és nem fenyeget az elfogyása.
Száz atomerőművet, ezeret!
#8 Jelenleg kevesebb mint félezer működő atomerőmű van a világon, amivel 6,7 PWh energiát állítunk elő, miközben a szén, olaj és gáz trióból 137,23 PWh energiát, több mint hússzor annyit. Az uránkészletek a Földön a jelenlegi felhasználást nézve kb. 150 évre elegendő. Az atomerőművek legalább 50-70 évig üzemelnek. Mivel senki sem fog olyan erőművet építeni, amihez nincs üzemanyag, ezért reálisan azzal kell számolni, hogy legfeljebb még 1000-1300 ilyet építhetünk, jóindulattal a jelenlegi fosszilis energiafelhasználásunk hatodát tudjuk vele kiváltani.
Tóriumos erőmű tudomásom szerint ipari mennyiségű áramot csak Németországban termelt (1983-tól 89-ig), azóta sem épített még ilyet senki, kell legalább 15-20 év, amire abból bármi is lesz számottevő mennyiségben a gyakorlatban. Bár a tóriumos erőművekben jobban hasznosul az üzemanyag és jelentős készletek is vannak, de a helyzet az, hogy azok a készletek sem lennének elegendőek még 100 évre sem a fosszilisok kiváltására (növekedés nélkül, csak a mostani felhasználást figyelembe véve!).
A fúziós erőműnél meg ott tartunk, hogy talán hamarosan lesz egy olyan berendezésünk, amiben demonstrálni lehet azt, hogy a folyamat egyáltalán megvalósítható, és kísérletet tehetünk arra, hogy ezek alapján tervezzünk egy olyan erőművet, ahol majd ipari méretben is kipróbálható lesz a folyamat (ha egyáltalán megvalósítható). Ráadásul minden jel szerint a fúziós erőműbe trícium kell, ami meg elég ritka a Földön, nagyjából egy kísérleti erőműhöz elegendő mennyiséget talán össze lehet kaparni. Állítólag lehet majd a Holdon ilyet bányászni, de most még ott tartunk, hogy a legutóbbi öt holdszondából három landolni sem tudott hiba nélkül. Tudom, a fúziós erőmű lítium borítású kamrájában a gyors neutronok tudnak némi tríciumot is előállítani, akár önfenntartó is lehetne a folyamat. Csak sajnos ugyanezek a gyors neutronok az összes többi szerkezeti anyagot is roncsolják majd, így a berendezést néhány évenként újra kell építeni. De persze ezekről nem illik beszélni.
Szóval atomenergia. Háááát...
válasza:Nagyon egyszerű: mert más nincs (ésszerű mennyiségben).
Az energiaigényünket kizárólag az atomenergia lesz majd képes kielégíteni, bármi mást csinálunk, az kevés lesz. Ha nem tudjuk megcsinálni, akkor nem lesz elég energia, leáll a társadalmunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!