A gulagon a táborokban jellemzően milyen ételeket kaptak a foglyok rendszeresen?

„A kondért megtöltötték vízzel, beleszórtak némi piszkos apró krumplit, s még ez volt a jó, mert többnyire csak megfeketedett káposzta, céklalevél és mindenféle szemét jutott bele. Meg bükköny, korpa, azt nem sajnálták.” (Alekszandr Szolzsenyicin)

"A levesnek titulált sötét lé, valójában felmelegített víz volt, amelyben jó esetben néhány halcsont vagy krumplihéj úszott. Olykor zab vagy hántolt árpa került bele. Elvétve találtunk benne 1-2 szem burizst, csak az íze volt a levesre emlékeztető. Ugyanis a szakácsok a sűrűjét meghagyták maguknak, a fölöslegest meg a saját fajtájuknak." (Hegedűs János)

A lágerekben naponta háromszor volt ételosztás, mely során általában ízetlen, fűszerezetlen ételeket kaptak az elítéltek. Közülük többen emlékeztek vissza olyan levesre, mely romlott káposztából, krumpliból, esetleg heringfejekből, vagy tüdőből készült. Mindamellett a kiosztott élelmiszerek között javarészt káposzta és kása volt. Kenyeret csak nagyritkán porcióztak, és amikor adtak, akkor is csupán keveset. A kiosztott élelmiszereknél emellett gondot jelentett az is, hogy azok nem elégítették ki az emberek átlagos napi kalóriabevitelének szükségletét.

A véget nem érő éhezés miatt voltak, akik a tábor területén vagy a munkavégzés helyszínén kerestek eleséget. A napi betevő része lett így rügy, parázson megsütött erdei gomba, vitaminhiány pótlására alkalmas gyümölcsök, hal, kagyló, amiket este a barakkban el is fogyasztottak. Akik üvegházakban dolgoztak, időnként elcsentek néhány zöldséget és magukkal vitték azokat a barakkba. Ám ez kockázatos volt, ha fény derült a lopásra, karcerba, azaz büntető zárkába zárták őket.