Hogyan képzelnéd ha ha valaki tudatát el lehetne menteni a halála után?

Ez azért nehezen megválaszolható, mert nem tudjuk, hogy mi is a tudat? Szóval innentől kezdve minden csak spekuláció - kezeljük is így. Én így fogom.

Tehát ezek nem tények, csak érdekes ötletek!

Nézzük az egyik szélsőséget. Fogok egy szupermasinát, ami elkészíti egy adott személy tökéletes másolatát szoftveresen. A program MINDENBEN ugyanúgy fog reagálni, ahogy az eredeti személy tette volna.

Külső szemlélőként azt mondhatnánk, lementettük a tudatát. Külső szempontból nézve az eredmény tökéletes - hisz nekünk sosem tűnne fel, ha van valami bökkenő: pl. valójában nincs tudat. Csak egy szoftveres replika. Egy szimuláció. Az eredeti tudat viszont elvész a személy halálával.

A személy szempontjából ez már kevésbé imponáló, hiszen ha az ő célja egyfajta "örök élet" volt, vagy legalább is, hogy tovább élhessen a tudata halála után, akkor, hát... nem fog. Ő meghal és nincs tovább. Hiába lett lemásolva, az ő valódi tudata a helyén maradt, és megszűnt a halállal.

Szóval szerintem ez nem járható út.

Ha ezt a szoftvert agy formájú gépbe teszik, és beledugják a személy koponyájába, akkor megintcsak: a külső megfigyelő meghökken, hogy nini, feltámadt a Józsi, de valójában csak "kamu" az egész. Egy illúzió.

Itt a tudatfolytonosság lehet érdekes. És ez a másik szélsőség. Thészeusz hajójának paradoxona jut eszembe. Ha kicseréled a hajón az árbocot, akkor az még ugyanaz a hajó marad. Utána a korlátokat is. Ugyanaz.

A végén, az évek alatt már konkrétan MINDENT kicserélsz ahogy karbantartogatod, s SEMMI nem marad az eredetiból - de attól az még ugyanaz a hajó. Thészeusz hajója. Vagyis... ugyanaz a hajó? Mi annak fogjuk hívni!

A fura, hogy a tudat is ilyen. Hisz a testünk sejtjei kicserélődnek, mégis, mi magunk egy folytonos egésznek éljük meg magunkat. Szóval: ha az agyunk egyes sejtjeit, területeit szép lassan, apró lépésenként kicserélgetnénk (az eredeti működését tökéletesen helyettesítő) elektronikus implantátumokra, egész odáig, hogy a végén konkrétan már egy komputer maradna az egész, akkor...?

Talán ekkor, és csak ekkor lehetne a tudat lementéséről beszélni, ilyen formában maradhatna meg az a belső, szubjektív folytonosság is, ami az adott személynek a célja lenne, hogy fennmaradjon.

Kb. mint egy fordított "A kétszáz éves ember" c. film Robin Williamsszel.

Felmerül persze a kérdés, hogy a számítógépifikáció eredményeképp a személyiség nem változna-e meg, s így nem kerekedne-e pont a fordítottja belőle, mint a korábbi esetben: itt a belső szubjektum megmarad, viszont a környezet éli meg a gyökeres változást.

Bocs a hosszú válasz miatt.

"belső, szubjektív folytonosság"

Az megmarad akkor is, ha számítógép viszi tovább.

Arra gondolj, hogy éjjel alszol, aztán mégsem éled meg törésnek.

A #15-ös válaszhoz.

Ha éjjel alszol, attól még semmiféle materialista vagy ezoterikus elmélet szerint sem veszíted el a tudatodat, mivel nem halsz meg.

Viszont halál esetén a belső folytonosság nem marad meg, hiába viszi tovább a számítógép. De ha tegyük fel mégis megmaradna, akkor ismét visszajutunk a korábbi válaszokban látott problémához, miszerint élő ember tudatának ilyen jellegű folytonossága több testet eredményezne ugyanarra a tudatra.

Materialista felfogás szerint tehát egy halott ember tudatát nem lehet továbbfolytatni.

Egyedül az ezoterikus elmélet engedi meg a tudat szó szerinti "áttöltését", amennyiben a kvantum mikrotubulusos teória igaz.

Ez a problémakör amúgy a teleportálás mint lehetséges jövőbeli technológia mikéntjét is érinti. Az egyedüli biztonságos megoldás a téridőn keresztül, féreglyukkal történő teleportálás.

Az előző (#16) válaszomat kiegészíteném:

Az ezen kérdés alatti válaszokban összesen 3 megközelítést vettem észre, persze egy részüket én magam soroltam fel.

A tudományosan hangzó, materialista elmélet szerint a tudat kizárólag az agy működésének következménye. Azonban ennek kétféle értelmezése van a kérdés szempontjából.

Az egyik értekezés szerint a tudat mindössze az adott élőlény agyának működéséből következik, azon kívül semmi módon nem létezik, tehát nem másolható.

A másik értekezés szerint a tudat nem más, mint emlékek halmaza, tehát tárolható, másolható. Ezen értekezés azonban nem ad választ rá, hogy élő ember tudatát lemásolva mi lesz az eredmény. Több test fog tartozni ugyanazon személyi tudathoz? Vagy külön tudata lesz a klónnak? Logikai ellentmondás következik be.

Az ezoterikus elmélet, melyet én vetettem fel, a tudatot szellemszerű, testen kívüli, kvantumos, vagy mögöttesebb dolognak írja le. Bizonyos technológiai szint felett ezáltal elvileg a tudat maga áttölthető (szó szerint).

Rátérek a bizonyításra:

A tudományosan hangzó, materialista elmélet tudományosan nem bizonyítható objektíven, hisz' a halál pillanata után a halott nem tud visszatérni, és beszámolni a tapasztaltakról. Külső szemlélő számára viszont tűnhet úgy, mintha sikeres lenne a "tudat áttöltése".

Ezek után sajnos be kell ismernünk, hogy tudományosan objektív módszerekkel kizárólag az ezoterikus elmélet bizonyítható, vagy éppenséggel cáfolható. De az ehhez szükséges technológiai fejlettségi szint elképzelhetetlenül magas.

Összegzésképp a #14 válaszolóval kell egyet értenem, miszerint "tudat mentése" névvel illetett folyamat mindössze illúzió lehet a külső szemlélő számára; bár kiegészíteném azzal, ha az ezoterikus elmélet igaz, akkor bizonyos technológiai fejlettségi szint felett lehetséges lehet a tudat "itt tartása".

"Tudnál még ajánlani érdekes témákban scifiket? Az ilyen robotos-kiborgosokat nem igazán szeretem, de disztópia,utópia, univerzum, más bolygó, evolucio témában jöhetnek"

Van benne, disztópia, utópia, univerzum, más bolygó, és még egy kis evolució is :D

Legalábbis ha a három részes könyvsorozatról beszélünk.

Ebben az elő részben Bob, a frissensült szofverfejlesztő milliomos meghal és lefagyasztják a fejét. 200 évvel később minden emberi jogától megfosztva tér magához, egy vallási diktatúrában. A feladata, hogy egy Von Neumann szonda vezérlőjekén új világokat hódítson meg.

A kedvenc könyv sorozatom.

Ami még nagyot ütött, az andy wier től a Hail mary küldetés.

Heilen től olvastam: a moon is harsh mistress/A hold börtönei,és az orphans of the sky könyveket, mindkettő nagyon jó volt.

Mindekettőben van egy kis keserédes tökéletlenség, ami neked tetszhet ha bejön a disztópia.

Arthur C Clarke tól a childhoods end elmegy evolució kategóriába, némi utópiával. De nekem kicsit ezós, nem olyan hard sci-fi mint az előbbiek.

Van erről egy film:

[link]